A fennállásának 40. évfordulóját idén ünneplő Pirospántlikás zenekar is szerepel majd az új HangŐRZŐ-kisfilmekben
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről, a fiatalabb generáció megszólításáról, a népzenei örökség dokumentálásának és továbbadásának fontosságáról Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke beszélt a Krónikának.
2025. november 10., 07:592025. november 10., 07:59
Magyarlapádi, ádámosi, szováti, kalotaszegi, mezőszopori és máramarosi zsidó muzsika fog hamarosan felcsendülni az új HangŐRZŐ-kisfilmekben, amelyeket most készít zenekarokkal az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete. Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyarlapádi felvétel a Pirospántlikás zenekar közreműködésével készült, mely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A dési Rezeda zenekar mezőszopori muzsikát adott elő, míg a Gázsa ádámosi és szováti dallamokat hozott.
Ugyanakkor érdekesség, hogy az egyik részben máramarosi zsidó zene csendül fel, amelyet egy Amerikában élő, zsidó származású prímáslány ad elő. Ő saját gyökereit kutatva mélyedt el ebben a zenei világban, így ez a rész igazi különlegesség lesz a sorozatban – magyarázta Molnár Szabolcs.
Egy külön rész a kalotaszegi zenészekre fókuszál
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete
Mint kifejtette, bár ma már nagyon kevés élő adatközlő van, szerencsére a korábbi évtizedek intenzív gyűjtőmunkájának köszönhetően rengeteg hangfelvétel és dokumentáció áll rendelkezésre. Rámutatott, a legtöbb mai zenész, főként a táncházmozgalom résztvevői, ezekből a gyűjtésekből tanulnak, és ezek alapján rekonstruálják a régi dallamokat.
A magyarországi Nemzeti Kulturális Alap Halmos Béla Program Kollégium segítségével megvalósuló kisfilmek kapcsán elmondta, ezek rendszerint tartalmaznak archív felvételeket, valamint a benne szereplő muzsikusok röviden mesélnek is –
A kezdeményezés ötletgazdája felelevenítette, hogy a sorozat elején körülbelül 60 énekes kisfilm készült, főként gyermekelőadókkal, de nem kizárólag. Most pedig a zenekaros széria készül – ebből eddig több mint húsz felvételt forgattak le. Mint magyarázta, a Gyimesi Skanzenben most elkészült felvételek még utómunkára várnak, hagyományosan a jövő májusi népzenész-találkozón mutatják be a kisfilmeket a nagyközönségnek, majd az Erdélyi Televízió tűzi műsorra őket.
Arra kérdésünkre, hogy ebben a formátumban, például a YouTube-on is megtekinthető videókon keresztül, közelebb lehet-e hozni a népzenét a fiatalabb generációhoz is, a Kárpát-medence egyik kiemelkedő prímása azt felelte, ezek a kisfilmek tudatosan úgy lettek megalkotva, hogy ne csupán a szakmai közönségnek – például a táncházasoknak – szóljanak, hanem a laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek legyenek.
Így mindenki a legjobb formáját nyújtja. Emellett a kisfilmek informatívak is: a néző betekintést kap az adott tájegység sajátosságaiba, a zenészek történetébe és a zenei örökség hátterébe. A kisfilmek az Erdélyi Televízió YouTube-csatornáján is elérhetők, ahol komoly nézettséget érnek el. Mivel rövid, 8–12 perces részekről van szó, gyakran sugározzák őket a televízióban is” – részletezte az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnék folytatni a sorozatot, és újabb tájegységek zenéit is bemutatni.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
Molnár Szabolcstól azt is megkérdeztük, miért vélik fontosnak a népzenei örökség dokumentálását és továbbadását. „Mindenekelőtt azért, mert szeretjük. A zenészek számára ez belső indíttatás.
Ugyanakkor ez a fajta népzene folyamatos inspirációs forrást jelent a zeneszerzőknek, könnyűzenészeknek – sokan újra és újra visszanyúlnak a népzenei gyökerekhez. Ezért is fontos, hogy a hagyományos muzsika ne csak feldolgozásokon keresztül maradjon fenn, hanem autentikus formájában is, ahogyan azt ma elsősorban a táncházzenészek adják tovább. Létfontosságú, hogy ez a zenei örökség élő maradjon” – hangsúlyozta a gyergyóremetei származású, Csíkszeredában élő prímás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!