A fennállásának 40. évfordulóját idén ünneplő Pirospántlikás zenekar is szerepel majd az új HangŐRZŐ-kisfilmekben
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről, a fiatalabb generáció megszólításáról, a népzenei örökség dokumentálásának és továbbadásának fontosságáról Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke beszélt a Krónikának.
2025. november 10., 07:592025. november 10., 07:59
Magyarlapádi, ádámosi, szováti, kalotaszegi, mezőszopori és máramarosi zsidó muzsika fog hamarosan felcsendülni az új HangŐRZŐ-kisfilmekben, amelyeket most készít zenekarokkal az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete. Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyarlapádi felvétel a Pirospántlikás zenekar közreműködésével készült, mely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A dési Rezeda zenekar mezőszopori muzsikát adott elő, míg a Gázsa ádámosi és szováti dallamokat hozott.
Ugyanakkor érdekesség, hogy az egyik részben máramarosi zsidó zene csendül fel, amelyet egy Amerikában élő, zsidó származású prímáslány ad elő. Ő saját gyökereit kutatva mélyedt el ebben a zenei világban, így ez a rész igazi különlegesség lesz a sorozatban – magyarázta Molnár Szabolcs.
Egy külön rész a kalotaszegi zenészekre fókuszál
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete
Mint kifejtette, bár ma már nagyon kevés élő adatközlő van, szerencsére a korábbi évtizedek intenzív gyűjtőmunkájának köszönhetően rengeteg hangfelvétel és dokumentáció áll rendelkezésre. Rámutatott, a legtöbb mai zenész, főként a táncházmozgalom résztvevői, ezekből a gyűjtésekből tanulnak, és ezek alapján rekonstruálják a régi dallamokat.
A magyarországi Nemzeti Kulturális Alap Halmos Béla Program Kollégium segítségével megvalósuló kisfilmek kapcsán elmondta, ezek rendszerint tartalmaznak archív felvételeket, valamint a benne szereplő muzsikusok röviden mesélnek is –
A kezdeményezés ötletgazdája felelevenítette, hogy a sorozat elején körülbelül 60 énekes kisfilm készült, főként gyermekelőadókkal, de nem kizárólag. Most pedig a zenekaros széria készül – ebből eddig több mint húsz felvételt forgattak le. Mint magyarázta, a Gyimesi Skanzenben most elkészült felvételek még utómunkára várnak, hagyományosan a jövő májusi népzenész-találkozón mutatják be a kisfilmeket a nagyközönségnek, majd az Erdélyi Televízió tűzi műsorra őket.
Arra kérdésünkre, hogy ebben a formátumban, például a YouTube-on is megtekinthető videókon keresztül, közelebb lehet-e hozni a népzenét a fiatalabb generációhoz is, a Kárpát-medence egyik kiemelkedő prímása azt felelte, ezek a kisfilmek tudatosan úgy lettek megalkotva, hogy ne csupán a szakmai közönségnek – például a táncházasoknak – szóljanak, hanem a laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek legyenek.
Így mindenki a legjobb formáját nyújtja. Emellett a kisfilmek informatívak is: a néző betekintést kap az adott tájegység sajátosságaiba, a zenészek történetébe és a zenei örökség hátterébe. A kisfilmek az Erdélyi Televízió YouTube-csatornáján is elérhetők, ahol komoly nézettséget érnek el. Mivel rövid, 8–12 perces részekről van szó, gyakran sugározzák őket a televízióban is” – részletezte az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnék folytatni a sorozatot, és újabb tájegységek zenéit is bemutatni.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
Molnár Szabolcstól azt is megkérdeztük, miért vélik fontosnak a népzenei örökség dokumentálását és továbbadását. „Mindenekelőtt azért, mert szeretjük. A zenészek számára ez belső indíttatás.
Ugyanakkor ez a fajta népzene folyamatos inspirációs forrást jelent a zeneszerzőknek, könnyűzenészeknek – sokan újra és újra visszanyúlnak a népzenei gyökerekhez. Ezért is fontos, hogy a hagyományos muzsika ne csak feldolgozásokon keresztül maradjon fenn, hanem autentikus formájában is, ahogyan azt ma elsősorban a táncházzenészek adják tovább. Létfontosságú, hogy ez a zenei örökség élő maradjon” – hangsúlyozta a gyergyóremetei származású, Csíkszeredában élő prímás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!