A fennállásának 40. évfordulóját idén ünneplő Pirospántlikás zenekar is szerepel majd az új HangŐRZŐ-kisfilmekben
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről, a fiatalabb generáció megszólításáról, a népzenei örökség dokumentálásának és továbbadásának fontosságáról Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke beszélt a Krónikának.
2025. november 10., 07:592025. november 10., 07:59
Magyarlapádi, ádámosi, szováti, kalotaszegi, mezőszopori és máramarosi zsidó muzsika fog hamarosan felcsendülni az új HangŐRZŐ-kisfilmekben, amelyeket most készít zenekarokkal az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete. Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyarlapádi felvétel a Pirospántlikás zenekar közreműködésével készült, mely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A dési Rezeda zenekar mezőszopori muzsikát adott elő, míg a Gázsa ádámosi és szováti dallamokat hozott.
Ugyanakkor érdekesség, hogy az egyik részben máramarosi zsidó zene csendül fel, amelyet egy Amerikában élő, zsidó származású prímáslány ad elő. Ő saját gyökereit kutatva mélyedt el ebben a zenei világban, így ez a rész igazi különlegesség lesz a sorozatban – magyarázta Molnár Szabolcs.
Egy külön rész a kalotaszegi zenészekre fókuszál
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete
Mint kifejtette, bár ma már nagyon kevés élő adatközlő van, szerencsére a korábbi évtizedek intenzív gyűjtőmunkájának köszönhetően rengeteg hangfelvétel és dokumentáció áll rendelkezésre. Rámutatott, a legtöbb mai zenész, főként a táncházmozgalom résztvevői, ezekből a gyűjtésekből tanulnak, és ezek alapján rekonstruálják a régi dallamokat.
A magyarországi Nemzeti Kulturális Alap Halmos Béla Program Kollégium segítségével megvalósuló kisfilmek kapcsán elmondta, ezek rendszerint tartalmaznak archív felvételeket, valamint a benne szereplő muzsikusok röviden mesélnek is –
A kezdeményezés ötletgazdája felelevenítette, hogy a sorozat elején körülbelül 60 énekes kisfilm készült, főként gyermekelőadókkal, de nem kizárólag. Most pedig a zenekaros széria készül – ebből eddig több mint húsz felvételt forgattak le. Mint magyarázta, a Gyimesi Skanzenben most elkészült felvételek még utómunkára várnak, hagyományosan a jövő májusi népzenész-találkozón mutatják be a kisfilmeket a nagyközönségnek, majd az Erdélyi Televízió tűzi műsorra őket.
Arra kérdésünkre, hogy ebben a formátumban, például a YouTube-on is megtekinthető videókon keresztül, közelebb lehet-e hozni a népzenét a fiatalabb generációhoz is, a Kárpát-medence egyik kiemelkedő prímása azt felelte, ezek a kisfilmek tudatosan úgy lettek megalkotva, hogy ne csupán a szakmai közönségnek – például a táncházasoknak – szóljanak, hanem a laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek legyenek.
Így mindenki a legjobb formáját nyújtja. Emellett a kisfilmek informatívak is: a néző betekintést kap az adott tájegység sajátosságaiba, a zenészek történetébe és a zenei örökség hátterébe. A kisfilmek az Erdélyi Televízió YouTube-csatornáján is elérhetők, ahol komoly nézettséget érnek el. Mivel rövid, 8–12 perces részekről van szó, gyakran sugározzák őket a televízióban is” – részletezte az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnék folytatni a sorozatot, és újabb tájegységek zenéit is bemutatni.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
Molnár Szabolcstól azt is megkérdeztük, miért vélik fontosnak a népzenei örökség dokumentálását és továbbadását. „Mindenekelőtt azért, mert szeretjük. A zenészek számára ez belső indíttatás.
Ugyanakkor ez a fajta népzene folyamatos inspirációs forrást jelent a zeneszerzőknek, könnyűzenészeknek – sokan újra és újra visszanyúlnak a népzenei gyökerekhez. Ezért is fontos, hogy a hagyományos muzsika ne csak feldolgozásokon keresztül maradjon fenn, hanem autentikus formájában is, ahogyan azt ma elsősorban a táncházzenészek adják tovább. Létfontosságú, hogy ez a zenei örökség élő maradjon” – hangsúlyozta a gyergyóremetei származású, Csíkszeredában élő prímás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!