A fennállásának 40. évfordulóját idén ünneplő Pirospántlikás zenekar is szerepel majd az új HangŐRZŐ-kisfilmekben
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről, a fiatalabb generáció megszólításáról, a népzenei örökség dokumentálásának és továbbadásának fontosságáról Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke beszélt a Krónikának.
2025. november 10., 07:592025. november 10., 07:59
Magyarlapádi, ádámosi, szováti, kalotaszegi, mezőszopori és máramarosi zsidó muzsika fog hamarosan felcsendülni az új HangŐRZŐ-kisfilmekben, amelyeket most készít zenekarokkal az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete. Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyarlapádi felvétel a Pirospántlikás zenekar közreműködésével készült, mely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A dési Rezeda zenekar mezőszopori muzsikát adott elő, míg a Gázsa ádámosi és szováti dallamokat hozott.
Ugyanakkor érdekesség, hogy az egyik részben máramarosi zsidó zene csendül fel, amelyet egy Amerikában élő, zsidó származású prímáslány ad elő. Ő saját gyökereit kutatva mélyedt el ebben a zenei világban, így ez a rész igazi különlegesség lesz a sorozatban – magyarázta Molnár Szabolcs.
Egy külön rész a kalotaszegi zenészekre fókuszál
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete
Mint kifejtette, bár ma már nagyon kevés élő adatközlő van, szerencsére a korábbi évtizedek intenzív gyűjtőmunkájának köszönhetően rengeteg hangfelvétel és dokumentáció áll rendelkezésre. Rámutatott, a legtöbb mai zenész, főként a táncházmozgalom résztvevői, ezekből a gyűjtésekből tanulnak, és ezek alapján rekonstruálják a régi dallamokat.
A magyarországi Nemzeti Kulturális Alap Halmos Béla Program Kollégium segítségével megvalósuló kisfilmek kapcsán elmondta, ezek rendszerint tartalmaznak archív felvételeket, valamint a benne szereplő muzsikusok röviden mesélnek is –
A kezdeményezés ötletgazdája felelevenítette, hogy a sorozat elején körülbelül 60 énekes kisfilm készült, főként gyermekelőadókkal, de nem kizárólag. Most pedig a zenekaros széria készül – ebből eddig több mint húsz felvételt forgattak le. Mint magyarázta, a Gyimesi Skanzenben most elkészült felvételek még utómunkára várnak, hagyományosan a jövő májusi népzenész-találkozón mutatják be a kisfilmeket a nagyközönségnek, majd az Erdélyi Televízió tűzi műsorra őket.
Arra kérdésünkre, hogy ebben a formátumban, például a YouTube-on is megtekinthető videókon keresztül, közelebb lehet-e hozni a népzenét a fiatalabb generációhoz is, a Kárpát-medence egyik kiemelkedő prímása azt felelte, ezek a kisfilmek tudatosan úgy lettek megalkotva, hogy ne csupán a szakmai közönségnek – például a táncházasoknak – szóljanak, hanem a laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek legyenek.
Így mindenki a legjobb formáját nyújtja. Emellett a kisfilmek informatívak is: a néző betekintést kap az adott tájegység sajátosságaiba, a zenészek történetébe és a zenei örökség hátterébe. A kisfilmek az Erdélyi Televízió YouTube-csatornáján is elérhetők, ahol komoly nézettséget érnek el. Mivel rövid, 8–12 perces részekről van szó, gyakran sugározzák őket a televízióban is” – részletezte az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnék folytatni a sorozatot, és újabb tájegységek zenéit is bemutatni.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
Molnár Szabolcstól azt is megkérdeztük, miért vélik fontosnak a népzenei örökség dokumentálását és továbbadását. „Mindenekelőtt azért, mert szeretjük. A zenészek számára ez belső indíttatás.
Ugyanakkor ez a fajta népzene folyamatos inspirációs forrást jelent a zeneszerzőknek, könnyűzenészeknek – sokan újra és újra visszanyúlnak a népzenei gyökerekhez. Ezért is fontos, hogy a hagyományos muzsika ne csak feldolgozásokon keresztül maradjon fenn, hanem autentikus formájában is, ahogyan azt ma elsősorban a táncházzenészek adják tovább. Létfontosságú, hogy ez a zenei örökség élő maradjon” – hangsúlyozta a gyergyóremetei származású, Csíkszeredában élő prímás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!