Nos, A Karib-tenger kalózai: A világ végén-nel kapcsolatosan elmondható, legnagyobb erénye az, hogy – ha nem is túl sokkal – valamivel nézhetőbb, mint a második rész. Ez ugyanakkor meglehetősen kevés ahhoz, hogy jónak nevezhessük.
A sztori ott folytatódik, ahol az előző részben abbamaradt: a kalózok Barbossa kapitány vezetésével útnak indulnak a világ végére, hogy visszahozzák a holtak birodalmából Jack Sparrow kapitányt. Számos látványos kaland után mindez sikerül is, de nem élvezhetik soká a jól végzett munka örömét, mert kiderül: Davy Jonest, a Bolygó hollandi nevű kísértethajó parancsnokát a Brit Kelet-indiai Társaság irányítja, amely végleg ki akarja irtani a kalózokat. Hogy megmeneküljenek, a kalózoknak szabadon kell engedniük Calypso tengeristennőt, akit évekkel korábban ők zártak emberi testbe, hogy nyugodt körülmények között hajózhassanak…
A fentiekből is kitűnik, hogy a történet meglehetősen zavaros, az alkotók ismét csak egybegyúrtak egy csomó tengerészlegendát, majd mindezt amolyan igazi hollywoodi stílusban a nézők elé tárták. A végeredmény egy túlságosan is pörgő és túlságosan is látványos, néhol butácska, néhol boszszantóan blőd mese lett, amelyben a legfontosabb szerep ismét csak a látványé: az előző részekhez hasonlóan természetesen itt is tobzódnak a számítógépes vizuális trükkök. Ráadásul számos, ízetlen vagy egyenesen gusztustalan poén is bekerült a moziba, ezektől pedig már az is kétségessé válik, hogy vajon valóban jó ötlet-e elvinni a gyerekeket is megnézni.
Akárcsak az első két epizódot, ezt is Johnny Depp viszi a hátán, az általa megformált Sparrow kapitány kissé zakkant karaktere – akiből ráadásul néha egyszerre több is megjelenik, végleg bizonyítandó a szereplő szkizofréniáját – a legsikerültebb, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy a film több legyen annál, ami: gyermeteg, látványos akció-kalandfilmnél, amelyről sokat elmond, hogy a történetet tulajdonképpen Disneyland egyik látványossága ihlette.
B. L.
A Karib-tenger kalózai: A világ végén (Pirates of the Caribbean: At World’s End). Amerikai kalandfilm, 2007, 168 perc. Rendezte: Gore Verbinski. Szereplők: Johnny Depp, Orlando Bloom, Keira Knightley, Geoffrey Rush. Írta: Ted Elliott. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Hans Zimmer. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Látogatottsági adatok