Nos, A Karib-tenger kalózai: A világ végén-nel kapcsolatosan elmondható, legnagyobb erénye az, hogy – ha nem is túl sokkal – valamivel nézhetőbb, mint a második rész. Ez ugyanakkor meglehetősen kevés ahhoz, hogy jónak nevezhessük.
A sztori ott folytatódik, ahol az előző részben abbamaradt: a kalózok Barbossa kapitány vezetésével útnak indulnak a világ végére, hogy visszahozzák a holtak birodalmából Jack Sparrow kapitányt. Számos látványos kaland után mindez sikerül is, de nem élvezhetik soká a jól végzett munka örömét, mert kiderül: Davy Jonest, a Bolygó hollandi nevű kísértethajó parancsnokát a Brit Kelet-indiai Társaság irányítja, amely végleg ki akarja irtani a kalózokat. Hogy megmeneküljenek, a kalózoknak szabadon kell engedniük Calypso tengeristennőt, akit évekkel korábban ők zártak emberi testbe, hogy nyugodt körülmények között hajózhassanak…
A fentiekből is kitűnik, hogy a történet meglehetősen zavaros, az alkotók ismét csak egybegyúrtak egy csomó tengerészlegendát, majd mindezt amolyan igazi hollywoodi stílusban a nézők elé tárták. A végeredmény egy túlságosan is pörgő és túlságosan is látványos, néhol butácska, néhol boszszantóan blőd mese lett, amelyben a legfontosabb szerep ismét csak a látványé: az előző részekhez hasonlóan természetesen itt is tobzódnak a számítógépes vizuális trükkök. Ráadásul számos, ízetlen vagy egyenesen gusztustalan poén is bekerült a moziba, ezektől pedig már az is kétségessé válik, hogy vajon valóban jó ötlet-e elvinni a gyerekeket is megnézni.
Akárcsak az első két epizódot, ezt is Johnny Depp viszi a hátán, az általa megformált Sparrow kapitány kissé zakkant karaktere – akiből ráadásul néha egyszerre több is megjelenik, végleg bizonyítandó a szereplő szkizofréniáját – a legsikerültebb, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy a film több legyen annál, ami: gyermeteg, látványos akció-kalandfilmnél, amelyről sokat elmond, hogy a történetet tulajdonképpen Disneyland egyik látványossága ihlette.
B. L.
A Karib-tenger kalózai: A világ végén (Pirates of the Caribbean: At World’s End). Amerikai kalandfilm, 2007, 168 perc. Rendezte: Gore Verbinski. Szereplők: Johnny Depp, Orlando Bloom, Keira Knightley, Geoffrey Rush. Írta: Ted Elliott. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Hans Zimmer. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.