Nos, A Karib-tenger kalózai: A világ végén-nel kapcsolatosan elmondható, legnagyobb erénye az, hogy – ha nem is túl sokkal – valamivel nézhetőbb, mint a második rész. Ez ugyanakkor meglehetősen kevés ahhoz, hogy jónak nevezhessük.
A sztori ott folytatódik, ahol az előző részben abbamaradt: a kalózok Barbossa kapitány vezetésével útnak indulnak a világ végére, hogy visszahozzák a holtak birodalmából Jack Sparrow kapitányt. Számos látványos kaland után mindez sikerül is, de nem élvezhetik soká a jól végzett munka örömét, mert kiderül: Davy Jonest, a Bolygó hollandi nevű kísértethajó parancsnokát a Brit Kelet-indiai Társaság irányítja, amely végleg ki akarja irtani a kalózokat. Hogy megmeneküljenek, a kalózoknak szabadon kell engedniük Calypso tengeristennőt, akit évekkel korábban ők zártak emberi testbe, hogy nyugodt körülmények között hajózhassanak…
A fentiekből is kitűnik, hogy a történet meglehetősen zavaros, az alkotók ismét csak egybegyúrtak egy csomó tengerészlegendát, majd mindezt amolyan igazi hollywoodi stílusban a nézők elé tárták. A végeredmény egy túlságosan is pörgő és túlságosan is látványos, néhol butácska, néhol boszszantóan blőd mese lett, amelyben a legfontosabb szerep ismét csak a látványé: az előző részekhez hasonlóan természetesen itt is tobzódnak a számítógépes vizuális trükkök. Ráadásul számos, ízetlen vagy egyenesen gusztustalan poén is bekerült a moziba, ezektől pedig már az is kétségessé válik, hogy vajon valóban jó ötlet-e elvinni a gyerekeket is megnézni.
Akárcsak az első két epizódot, ezt is Johnny Depp viszi a hátán, az általa megformált Sparrow kapitány kissé zakkant karaktere – akiből ráadásul néha egyszerre több is megjelenik, végleg bizonyítandó a szereplő szkizofréniáját – a legsikerültebb, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy a film több legyen annál, ami: gyermeteg, látványos akció-kalandfilmnél, amelyről sokat elmond, hogy a történetet tulajdonképpen Disneyland egyik látványossága ihlette.
B. L.
A Karib-tenger kalózai: A világ végén (Pirates of the Caribbean: At World’s End). Amerikai kalandfilm, 2007, 168 perc. Rendezte: Gore Verbinski. Szereplők: Johnny Depp, Orlando Bloom, Keira Knightley, Geoffrey Rush. Írta: Ted Elliott. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Hans Zimmer. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok