Nos, A Karib-tenger kalózai: A világ végén-nel kapcsolatosan elmondható, legnagyobb erénye az, hogy – ha nem is túl sokkal – valamivel nézhetőbb, mint a második rész. Ez ugyanakkor meglehetősen kevés ahhoz, hogy jónak nevezhessük.
A sztori ott folytatódik, ahol az előző részben abbamaradt: a kalózok Barbossa kapitány vezetésével útnak indulnak a világ végére, hogy visszahozzák a holtak birodalmából Jack Sparrow kapitányt. Számos látványos kaland után mindez sikerül is, de nem élvezhetik soká a jól végzett munka örömét, mert kiderül: Davy Jonest, a Bolygó hollandi nevű kísértethajó parancsnokát a Brit Kelet-indiai Társaság irányítja, amely végleg ki akarja irtani a kalózokat. Hogy megmeneküljenek, a kalózoknak szabadon kell engedniük Calypso tengeristennőt, akit évekkel korábban ők zártak emberi testbe, hogy nyugodt körülmények között hajózhassanak…
A fentiekből is kitűnik, hogy a történet meglehetősen zavaros, az alkotók ismét csak egybegyúrtak egy csomó tengerészlegendát, majd mindezt amolyan igazi hollywoodi stílusban a nézők elé tárták. A végeredmény egy túlságosan is pörgő és túlságosan is látványos, néhol butácska, néhol boszszantóan blőd mese lett, amelyben a legfontosabb szerep ismét csak a látványé: az előző részekhez hasonlóan természetesen itt is tobzódnak a számítógépes vizuális trükkök. Ráadásul számos, ízetlen vagy egyenesen gusztustalan poén is bekerült a moziba, ezektől pedig már az is kétségessé válik, hogy vajon valóban jó ötlet-e elvinni a gyerekeket is megnézni.
Akárcsak az első két epizódot, ezt is Johnny Depp viszi a hátán, az általa megformált Sparrow kapitány kissé zakkant karaktere – akiből ráadásul néha egyszerre több is megjelenik, végleg bizonyítandó a szereplő szkizofréniáját – a legsikerültebb, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy a film több legyen annál, ami: gyermeteg, látványos akció-kalandfilmnél, amelyről sokat elmond, hogy a történetet tulajdonképpen Disneyland egyik látványossága ihlette.
B. L.
A Karib-tenger kalózai: A világ végén (Pirates of the Caribbean: At World’s End). Amerikai kalandfilm, 2007, 168 perc. Rendezte: Gore Verbinski. Szereplők: Johnny Depp, Orlando Bloom, Keira Knightley, Geoffrey Rush. Írta: Ted Elliott. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Hans Zimmer. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.