Nos, A Karib-tenger kalózai: A világ végén-nel kapcsolatosan elmondható, legnagyobb erénye az, hogy – ha nem is túl sokkal – valamivel nézhetőbb, mint a második rész. Ez ugyanakkor meglehetősen kevés ahhoz, hogy jónak nevezhessük.
A sztori ott folytatódik, ahol az előző részben abbamaradt: a kalózok Barbossa kapitány vezetésével útnak indulnak a világ végére, hogy visszahozzák a holtak birodalmából Jack Sparrow kapitányt. Számos látványos kaland után mindez sikerül is, de nem élvezhetik soká a jól végzett munka örömét, mert kiderül: Davy Jonest, a Bolygó hollandi nevű kísértethajó parancsnokát a Brit Kelet-indiai Társaság irányítja, amely végleg ki akarja irtani a kalózokat. Hogy megmeneküljenek, a kalózoknak szabadon kell engedniük Calypso tengeristennőt, akit évekkel korábban ők zártak emberi testbe, hogy nyugodt körülmények között hajózhassanak…
A fentiekből is kitűnik, hogy a történet meglehetősen zavaros, az alkotók ismét csak egybegyúrtak egy csomó tengerészlegendát, majd mindezt amolyan igazi hollywoodi stílusban a nézők elé tárták. A végeredmény egy túlságosan is pörgő és túlságosan is látványos, néhol butácska, néhol boszszantóan blőd mese lett, amelyben a legfontosabb szerep ismét csak a látványé: az előző részekhez hasonlóan természetesen itt is tobzódnak a számítógépes vizuális trükkök. Ráadásul számos, ízetlen vagy egyenesen gusztustalan poén is bekerült a moziba, ezektől pedig már az is kétségessé válik, hogy vajon valóban jó ötlet-e elvinni a gyerekeket is megnézni.
Akárcsak az első két epizódot, ezt is Johnny Depp viszi a hátán, az általa megformált Sparrow kapitány kissé zakkant karaktere – akiből ráadásul néha egyszerre több is megjelenik, végleg bizonyítandó a szereplő szkizofréniáját – a legsikerültebb, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy a film több legyen annál, ami: gyermeteg, látványos akció-kalandfilmnél, amelyről sokat elmond, hogy a történetet tulajdonképpen Disneyland egyik látványossága ihlette.
B. L.
A Karib-tenger kalózai: A világ végén (Pirates of the Caribbean: At World’s End). Amerikai kalandfilm, 2007, 168 perc. Rendezte: Gore Verbinski. Szereplők: Johnny Depp, Orlando Bloom, Keira Knightley, Geoffrey Rush. Írta: Ted Elliott. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Hans Zimmer. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.