Gy. Szabó Béla munkássága leginkább grafikai és metszetmunkái miatt ismert, most a festményeit sorakoztatja fel a kolozsvári kiállítás
Fotó: Kolozsvári Művészeti Múzeum/Facebook
Gy. Szabó Béla (1905-1985) képzőművész festményeiből nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, a tárlat február 8-26. között lesz látogatható – közölte az intézmény.
2023. február 07., 11:042023. február 07., 11:04
A tárlaton felsorakoztatott alkotásokat a gyulafehérvári születésű, a kincses városban alkotó művész az 1940-es, 1950-es években készítette.
Élete során a témák széles skálájával foglalkozott, munkái pillanatképeket és víziókat jelenítenek meg. Több mint hat évtizedes pályája során számos egyéni kiállítása volt, csoportos tárlatokon is részt vett Romániában és külföldön. A művész halála után a hagyatékot Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkész őrizte meg éltette számos kiállítás megszervezésével.
Gazdag életművet hagyott hátra, minden témát alaposan körbejárt alkotásaiban, alázattal szolgálta a grafikai művészetet, s annak virtuóz mesterévé vált. Kifejezésmódja expresszív és lírai, képei az egész világot bejárták, s mindenütt sikere volt. Nem egyszerűen termékeny, hanem nagyon sikeres is a Gy. Szabó Béla életműve: 14 000 rajz, közel 200 pasztell, 150 körüli olajkép, közel 1500 fametszet maradt utána.
Erdély-szerte mintegy tíz kiállítás tekinthető meg az 1985 novemberében elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteiből, grafikáiból és olajfestményeiből. A hagyaték gondozójával, Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkipásztorral beszélgettünk.
Az 1905-ben Gyulafehérváron született Gy. Szabó Béla grafikus 35 évvel ezelőtt hunyt el Kolozsváron. Ferenczy Miklós református lelkésszel, a képzőművészeti hagyaték gondozójával a 20. század legjelentősebb erdélyi magyar grafikusáról beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!