
Gy. Szabó Béla munkássága leginkább grafikai és metszetmunkái miatt ismert, most a festményeit sorakoztatja fel a kolozsvári kiállítás
Fotó: Kolozsvári Művészeti Múzeum/Facebook
Gy. Szabó Béla (1905-1985) képzőművész festményeiből nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, a tárlat február 8-26. között lesz látogatható – közölte az intézmény.
2023. február 07., 11:042023. február 07., 11:04
A tárlaton felsorakoztatott alkotásokat a gyulafehérvári születésű, a kincses városban alkotó művész az 1940-es, 1950-es években készítette.
Élete során a témák széles skálájával foglalkozott, munkái pillanatképeket és víziókat jelenítenek meg. Több mint hat évtizedes pályája során számos egyéni kiállítása volt, csoportos tárlatokon is részt vett Romániában és külföldön. A művész halála után a hagyatékot Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkész őrizte meg éltette számos kiállítás megszervezésével.
Gazdag életművet hagyott hátra, minden témát alaposan körbejárt alkotásaiban, alázattal szolgálta a grafikai művészetet, s annak virtuóz mesterévé vált. Kifejezésmódja expresszív és lírai, képei az egész világot bejárták, s mindenütt sikere volt. Nem egyszerűen termékeny, hanem nagyon sikeres is a Gy. Szabó Béla életműve: 14 000 rajz, közel 200 pasztell, 150 körüli olajkép, közel 1500 fametszet maradt utána.

Erdély-szerte mintegy tíz kiállítás tekinthető meg az 1985 novemberében elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteiből, grafikáiból és olajfestményeiből. A hagyaték gondozójával, Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkipásztorral beszélgettünk.

Az 1905-ben Gyulafehérváron született Gy. Szabó Béla grafikus 35 évvel ezelőtt hunyt el Kolozsváron. Ferenczy Miklós református lelkésszel, a képzőművészeti hagyaték gondozójával a 20. század legjelentősebb erdélyi magyar grafikusáról beszélgettünk.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
szóljon hozzá!