
Fotó: A szerző felvétele
A nyárelõ utolsó napjaiban ismét megnyitotta kapuit Bálványosfürdõn Erdély egyik legrangosabb tematikus képzõmûvészeti tábora, az Incitato. A tizenhat éve rendszeresen megrendezett alkotótábor hagyományosan a ló alakjához kötõdõ motívum- és mítoszrendszereket választja központi témájául. Az Incitato név pedig a 19. században gróf Bethlen Pál erdélyi ménesében kitenyésztett, a rendszerváltás után Magyarországról visszatelepített Incitato vérvonal és a felszámolt dálnoki lipicai ménes törzsménjének nevét õrzi. A június 27-én kezdõdött, július 13-án záródó találkozó a néhai fõszervezõ, Tóth Ferenc betegágyán kitalált ötletét dolgozza fel: a 23 táborlakó képzõmûvész alkotásait hadviselésben részt vevõ ló alakja inspirálja.
2005-tõl, a Fortyogó fürdõi komplexum bezárása óta a tábort Bálványosfürdõn tartják, ahol Daragus Attila torjai polgármester, vállalkozó biztosít mûtermet és szálláshelyet a mûvészeknek. A két tucat táborozó zöme erdélyi, de érkeztek alkotók Magyarországról és Hollandiából is. Ötleteket, ihletet vidéki kirándulások során gyûjtenek: ezúttal a Katrosát látogatták meg, voltak a szörcsei ménesben, az ojtozi 1000 éves határnál, Gelencén, Csomakõrösön és Kovásznán. Gidófalván lovas- és íjászbemutatón vesznek részt, hogy még jobban beleláthassanak a ló és a hadakozó ember kapcsolatába. A téma egyébként többük számára kihívás. A mûvésznõk például nehezebben hangolódnak rá, többen is megjegyezték, a hadviselés mindig is a férfiakra tartozott, nem az asszonyokra. Ennek ellenére szorgalmasan készülnek a kréta- és pasztellrajzok, a mûvészi látásmód életképes alternatívákat teremt: a hollandiai Maassluisból érkezett Geertrui van de Craats például a modern hadviselés egyik jellemzõjét, a rejtõzködést viszi papírra, keze alatt terepszínûvé válik a ló és lovasa egyaránt. A brassói Sipos Gaudi Tünde ellenpontból közelít a témához, a trójai falovat készül szatirikus, fanyar humort árasztó tablón megörökíteni.
A férfiak viszont elemükben érzik magukat. A brassói Ábrahám Jakab vázlataiból a világháborút megjárt nagyapja történetei bomlanak ki, az elsõ világégés csapatmozgásaiban ugyanis még elterjedt szállítóeszköz volt a ló vagy az öszvér. A mûvész szerint „emberibb” volt akkoriban még a hadakozás is, a lónak köszönhetõen volt benne elegancia, természetesség. Csutak Levente grafikus egy triptichonnal készül a táborzáró tárlatra, minuciózus részletességgel kidolgozott tusrajzai a reneszánsz év témakörét is érintik.
Az érdeklõdõk július 13-án, Bálint Ágnes brassói mûvészettörténész és Nagy Lajos kézdivásárhelyi fotómûvész tolmácsolásában tekinthetik meg az Incitato tábor alkotásait a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.