Grafitlovak, tűzben

A nyárelõ utolsó napjaiban ismét megnyitotta kapuit Bálványosfürdõn Erdély egyik legrangosabb tematikus képzõmûvészeti tábora, az Incitato. A tizenhat éve rendszeresen megrendezett alkotótábor hagyományosan a ló alakjához kötõdõ motívum- és mítoszrendszereket választja központi témájául. Az Incitato név pedig a 19. században gróf Bethlen Pál erdélyi ménesében kitenyésztett, a rendszerváltás után Magyarországról visszatelepített Incitato vérvonal és a felszámolt dálnoki lipicai ménes törzsménjének nevét õrzi. A június 27-én kezdõdött, július 13-án záródó találkozó a néhai fõszervezõ, Tóth Ferenc betegágyán kitalált ötletét dolgozza fel: a 23 táborlakó képzõmûvész alkotásait hadviselésben részt vevõ ló alakja inspirálja.

2005-tõl, a Fortyogó fürdõi komplexum bezárása óta a tábort Bálványosfürdõn tartják, ahol Daragus Attila torjai polgármester, vállalkozó biztosít mûtermet és szálláshelyet a mûvészeknek. A két tucat táborozó zöme erdélyi, de érkeztek alkotók Magyarországról és Hollandiából is. Ötleteket, ihletet vidéki kirándulások során gyûjtenek: ezúttal a Katrosát látogatták meg, voltak a szörcsei ménesben, az ojtozi 1000 éves határnál, Gelencén, Csomakõrösön és Kovásznán. Gidófalván lovas- és íjászbemutatón vesznek részt, hogy még jobban beleláthassanak a ló és a hadakozó ember kapcsolatába. A téma egyébként többük számára kihívás. A mûvésznõk például nehezebben hangolódnak rá, többen is megjegyezték, a hadviselés mindig is a férfiakra tartozott, nem az asszonyokra. Ennek ellenére szorgalmasan készülnek a kréta- és pasztellrajzok, a mûvészi látásmód életképes alternatívákat teremt: a hollandiai Maassluisból érkezett Geertrui van de Craats például a modern hadviselés egyik jellemzõjét, a rejtõzködést viszi papírra, keze alatt terepszínûvé válik a ló és lovasa egyaránt. A brassói Sipos Gaudi Tünde ellenpontból közelít a témához, a trójai falovat készül szatirikus, fanyar humort árasztó tablón megörökíteni.

A férfiak viszont elemükben érzik magukat. A brassói Ábrahám Jakab vázlataiból a világháborút megjárt nagyapja történetei bomlanak ki, az elsõ világégés csapatmozgásaiban ugyanis még elterjedt szállítóeszköz volt a ló vagy az öszvér. A mûvész szerint „emberibb” volt akkoriban még a hadakozás is, a lónak köszönhetõen volt benne elegancia, természetesség. Csutak Levente grafikus egy triptichonnal készül a táborzáró tárlatra, minuciózus részletességgel kidolgozott tusrajzai a reneszánsz év témakörét is érintik.

Az érdeklõdõk július 13-án, Bálint Ágnes brassói mûvészettörténész és Nagy Lajos kézdivásárhelyi fotómûvész tolmácsolásában tekinthetik meg az Incitato tábor alkotásait a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében.