
Fotó: Gecse Noémi
Elégedetlen több erdélyi könyvkiadó, hogy egyazon időpontban, május 10. és 13. között tartanak két nagy könyves rendezvényt: a csíki és kolozsvári könyvünnepet. Az egybeesésnek a szervezők sem örülnek, azonban nem sikerült együttműködniük a kérdésben.
2018. május 08., 11:142018. május 08., 11:14
2018. május 08., 11:282018. május 08., 11:28
Elégedetlenséget váltott ki erdélyi könyvkiadók körében, hogy egyazon időpontban – csütörtöktől vasárnapig – tartják Erdély két nagy kulturális rendezvényét: a Csíkszeredai Könyvvásárt és a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet. Erdélyben évente három nagy könyves esemény várja a közönséget: a novemberi Marosvásárhelyi Könyvvásár, valamint a kincses városbeli és a csíki könyvünnep – utóbbi kettőt májusban szokták tartani.
A csíkszeredai és kolozsvári könyvünnep szervezői sem örülnek az egybeesésnek, de nem sikerült együttműködniük a kérdésben.
A Krónika által megszólaltatott könyvkiadók vezetői úgy nyilatkoztak, fejtörést okoz számukra, miként vegyenek részt mindkét rendezvényen, és az lett volna ideális, ha a szervezők idejében és hatékonyan egyeztetnek, kommunikálnak.
Érdeklődők a kolozsvári Fogoly utcában
„Az idei Csíkszeredai Könyvvásár és a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egymásra szervezése, ha nem is választás, de komoly kihívás elé állította az erdélyi kiadókat. A Koinónia azon kevés kiadók közé tartozik, amelyek úgy döntöttek, hogy mindkét vásáron megpróbálnak helytállni. Miközben arra keressük a megoldást, hogy miként szállíthatunk egy autóval két helyszínre, valamint mérlegeljük, szerezzünk-e be újabb pénztárgépet, és kétszerezzük-e meg a vásáros polcrendszerünk méretét, adja a kérdés: van-e egyáltalán nyertese ennek az egyidejűségnek?” – mondta el megkeresésünkre Szilágyi Szabolcs, a kolozsvári Koinónia Kiadó vezetője.
Szikszai Ildikó, a kolozsvári Ábel Kiadó igazgatója megkeresésünkre elmondta, ők már január végén bejelentkeztek a csíki rendezvényre, a kolozsvári ünnep időpontja később derült ki. „Nehéz logisztikailag megszervezni, hogy mindkét eseményen jelen legyünk: a kiadót egy ember képviseli Csíkban, kettő pedig Kolozsváron. Tudjuk, hogy a május programok szempontjából zsúfolt szokott lenni, egy csomó esemény, pünkösd, ballagások, egyházi ünnepek zajlanak.
Látkép a csíkszeredai könyvvásár tavalyi kiadásáról
Fotó: Gecse Noémi
Hasonlóképpen vélekedett Gálfalvi Ágnes is, a marosvásárhelyi Lector Kiadó igazgatója, aki úgy fogalmazott, valóban megterhelő egy kis kiadó számára, hogy mindkét helyen jelen legyen. „Erdélyben a könyvkiadók kicsi intézmények, nehezen tudják megoldani, hogy két rendezvényen standjuk legyen egyazon időpontban. Szívesen ott lennénk mindkét eseményen, de így nagyon nehéz. Jó lenne, ha legalább két hét választaná el a két könyvünnepet” – mondta Gálfalvi Ágnes. Hozzátette, a Lector Kiadónál megjelent egyik könyv szerzője például pontosan azért nem tud eljönni a csíkszeredai vásárra, mert Kolozsváron kell jelen lennie a könyvünnepen.
A harmadízben tartandó Csíkszeredai Könyvvásárt a város önkormányzata szervezi, 4 nap alatt közel 30 erdélyi és magyarországi kiadó, 50 program, több könyvbemutató, író-olvasó találkozó, gyerekeknek szóló események várják az érdeklődőket az Erőss Zsolt-arénában. Arról, hogy a rendezvény egybeesik a kolozsvárival, hétfőn Ráduly Róbert Kálmán polgármester beszélt a csíki Fun FM kereskedelmi rádió Kotyogó című műsorában. Mint mondta, a csíki könyvvásár mostanra találta meg saját arculatát, s a magyarokat megszólító rendkívüli rendezvénnyé nőtte ki magát.
Magasra tettük a mércét, reméljük, kultúrkínálat szempontjából meg tudjuk mutatni az egójukban önmagukat nagyobbra tartó kolozsváriaknak, hogy Székelyföld szívében, Csíkszeredában is lehet rendkívüli, könyvhöz kötődő fesztiválokat szervezni” – fogalmazott a rádióműsorban az elöljáró.
Ráduly Róbert polgármester (középen) a csíkszeredai rendezvény ismertetőjén
Fotó: Gecse Noémi
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét is számos könyvkiadó kínálatával, gazdag kísérőprogramokkal, irodalmi, színházi, zenei eseményekkel várja a közönséget csütörtöktől vasárnapig, a rendezvény helyszíne a Fogoly utca.
H. Szabó Gyula, a nyolcadízben megrendezett könyvhét szervezője, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke megkeresésünkre elmondta, jó lett volna, ha nem esik egybe a két időpont, de ha már egybeesett, és ezen nem lehetett változtatni, ők együttműködést szerettek volna a csíkiakkal, akik nem voltak erre hajlandóak.
ők pedig elvégzik a dolgukat, megszervezik a vásárt, ugyanakkor nem „csakazértis” ragaszkodnak ehhez az időponthoz, hanem mert nem volt más választásuk. „A szeredaiak szerették volna a mi időpontunkat megváltoztatni, szakmai hibának minősítették az »egymásra szerveződést«. Ha ősszel elkezdünk egy rendezvényt szervezni, akkor márciusban már nem lehet azt mondani, hogy elmozdulunk. Ezért azt javasoltuk, hogy ha már nem lehet megváltoztatni az időpontot, akkor fogjunk össze, valamilyen formában működjünk együtt, már csak azért is, mert a Pestről meghívott vendégeknek könnyebb, ha itt is, ott is fellépnek. Lehetett volna együttműködés, de szó nem volt erről” – mondta H. Szabó Gyula.
H. Szabó Gyula (balra) a kolozsvári Ünnepi Könyvhét beharangozó sajtótájékoztatóján
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Hozzátette, Kolozsváron nagyon zsúfolt a májusi–júniusi időszak, hiszen rengeteg rendezvény közeleg: a városnapok, a TIFF nemzetközi filmfesztivál, a hétvégén lesznek a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) diáknapjai, ugyanakkor az időjárás is döntő tényező, hiszen a könyvünnepet áprilisban nem lehetne megtartani, ugyanis szabadtéren akarják megszervezni, így nem nagyon válogathattak a lehetőségek között.

Magyar szerzők románra fordított műveire, valamint eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regény bemutatására is összpontosít a 8. kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely négy napon keresztül várja május 10. és 13. közöttt az érdeklődőket.
„A nyitottság, az érdek az volna, ha együttműködnénk, hiszen számtalan lehetőség kínálkozna erre. Ami a közönséget illeti, biztosan nem zavarják egymást a kolozsvári és csíki érdeklődők, viszont közösen is lehetne gondolkozni.
– mondta H. Szabó Gyula. Azt is kifejtette, Magyarországon például 50-80 helyszínen tartják egyszerre az ünnepi könyvhetet kirakodóvásárral, fellépésekkel, közönségtalálkozókkal, és jól meg lehet szervezni.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
2 hozzászólás