Hirdetés

Függőségtől családregényig – könyveiről beszélt Kolozsváron Gerlóczy Márton, Áprily dédunokája

Gerlóczy Mártonnal (jobbra) Katona Zoltán beszélgetett a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten •  Fotó: Bethlendi Tamás

Gerlóczy Mártonnal (jobbra) Katona Zoltán beszélgetett a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Fotó: Bethlendi Tamás

Legutóbbi, Elvonókúra című regényéről, valamint készülő, családja történetét feldolgozó kötetéről is beszélt Gerlóczy Márton író a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében szombaton.

Kiss Judit

2017. május 14., 12:372017. május 14., 12:37

2017. május 14., 12:462017. május 14., 12:46

Gerlóczy Márton 1981-ben született Budapesten, azóta is ott él, újságíróként és publicistaként is dolgozik, Áprily Lajos dédunokája. A beszélgetésen, amelyen Katona Zoltán székelyudvahelyi újságíró faggatta az olykor szálkás humorral, ironikusan vagy önironikusan válaszoló írót, kiderült, Gerlóczynak első ízben 21 éves korában, 2003-ban jelent meg Igazolt hiányzás című regénye, ami „kultuszkönyvvé vált". Azóta is nagy kritikai visszhangot kiváltó műveket publikált, többek közt az első magyar plágiumregényt, amelynek Rabigában 2. a címe.

A tavaly októberben napvilágot látott Elvonókúrában Gerlóczy három hónapos thaiföldi tartózkodását örökítette meg, egy pincér társaságában utazott a távol-keleti szigetre.

Hirdetés

A pincér azért indul el, hogy leszokjon az alkoholról, útitársa pedig napról napra dokumentálja naplójában barátja elvonókúráját, a függőséggel való küzdelmét és a thai sziget világát,

a kiábrándult helyieket és a nyugati világ dőzsölő hordáit; a kétségbeesetten nyugalmat és kalandot kereső nőket és férfiakat.

Milyen magyar regény lenne, ha happy enddel végződne?

„Tulajdonképpen nem lehet meghatározni, hogy mikor van vége a függőséggel való küzdelemnek, hiszen az elvonókúra után sem ér véget, a függőségtől nem lehet megszabadulni. A könyv bemutatóját otthon egy addiktológiai osztályon tartottuk, ahol az addiktológusok nagyon örültek a könyvnek, hiszen

Idézet
ritkán foglalkozik valaki ilyen módon a függéssel és azzal, hogy miként lehet vagy nem lehet kijönni belőle, legyen szó alkoholról, drogról, gyógyszerről vagy játékszenvedélyről”

– mondta Gerlóczy. Mint elhangzott, Kiss Tibor, a Quimby együttes frontembere is szerepel a könyvben, aki maga is függő volt, ő beszélte rá a pincért, hogy vállalkozzon az elvonókúrára. Az író, aki a pincért a thai szigetre kíséri, szintén menekül, mint fogalmazott, maga is fertőzött ember, aki az egymást maró magyarok börtönéből érkezik, a mai Magyarországot jellemző szüntelen nyavalygás közegéből. „A történet vége természetesen nem derűlátó, a főhős célja az, hogy megszabaduljon a függőségtől, de ez nem sikerül neki. Egyébként milyen magyar regény lenne, ha happy enddel végződne" – fogalmazott Gerlócy.

Erdély a halált és fájdalmat jelentette

A beszélgetésen természetesen szó esett az író családjáról, híres felmenőiről, dédnagyapjáról, Áprily Lajosról, nagyapjáról, Jékely Zoltánról, Gerlóczy Erdélyhez fűződő sajátos viszonyáról is, valamint arról, hogy már hat éve írja családregényét, ami nemsokára napvilágot lát.

„Családi dokumentumokat, fényképeket, leveleket, visszaemlékezéseket gyűjtögettem össze, hogy megírjam a könyvet a család nőtagjairól, főleg a nagymamámról, Jékely Mártáról, valamint a dédnagymamámról. Az ő sorsukról, szenvedéseikről fog szólni a könyv. A nagymamám a legjobb barátom volt, nagyon közel állt hozzám.

Idézet
Nem is az vezérel, ami manapság divatos, hogy női szemszögből mutassak be egy történetet, és nem is magamnak akarok sikert, hanem Jékely Márta alakját akarom fényre hozni”

– fogalmazott Gerlóczy.

Mint mondta, a család férfitagjairól sok szó esett, de ahogy Jékely Zoltán írta, a rengeteg fájdalmat a család valamelyik nőtagjának kellene vigasztaló formává gyúrnia. „Jékely Márta emlékiratából megtudtam, hogy Schéfer Ida (Áprily felesége) is írt egy memoárt, amit aztán a rokonságtól sikerült megszereznem. Már ketten voltak. Két szomorú, meggyötört asszony a férjeik árnyékában" – olvasható Gerlóczy honlapján. 

A köny szerzőjeként nem Gerlóczy fog szerepelni, hanem Mikecs Anna, Áprily Lajos 4 évesen elhunyt, Anna nevű unokája, akiről a szívszaggató, Annának hívták versét írta a költő. Mikecs Anna: Altató – ez áll majd a könyv címlapján. A kislány 1946-ban vesztette életét, édesapját, Jékely Márta első férjét, Mikecs Lászlót 27 évesen hurcolták el Erdélyből a Szovjetunióba, ahol pár hónap múlva elhunyt.

Idézet
Erdély többszörösen is a fájdalmat, a halált jelentette a családunk számára.

Saját magam számára is, hiszen amikor 1987-ben, 6 évesen eljöttünk egy magyarvistai keresztelőre, a nevelőapám gyakorlatilag itt lett beteg és csak a berettyóújfalui kórházig jutott vissza, ott meghalt. Azóta törölni akartam az emlékeimből az Erdéllyel kapcsolatos dolgokat, akárcsak nagymamám, aki itt veszítette el otthonát, férjét és a gyermekét. Én 2009-ig nem is jöttem egyáltalán Erdélybe. Amikor nagymamám meghalt, eldöntöttem, hogy megírom a könyvet" – mondta az író.

Kérdésre válaszolva hozzátette, a családregényhez tulajdonképpen nem kellett kitalálnia semmit, kivéve a brassói szász ükanyjáról ezt-azt, hiszen arról nem voltak adatai. Egyébként Brassóba is ellátogatott, hogy dédnagyapja, Áprily Lajos szász felmenői után kutasson. Mikecs Lászlóról többet szeretett volna írni a regényben, de Mikecs Jékely Mártához írott szerelmes leveleit a nagymama későbbi férje elégettette féltékenységből.

Idézet
Ha kitaláltam volna a családregényt, sokkal könnyebb lett volna megírni, mint így, a rengeteg levélből, visszaemlékezésből"

– fogalmazott. Gerlóczy Márton azt tervezi, mivel az erdélyieknek valószínűleg többet jelent családja története, mint a magyarországiaknak, 2018 tavaszán három hét alatt körbejárja Erdélyt a könyvvel, bepakolják egy autóba a példányokat és "házakhoz szállítják". Gerlóczy Márton eddig megjelent kötetei: Igazolt hiányzás, Check-in, A csemegepultos naplója, Létra, Rabigában2., Elvonókúra. 

korábban írtuk

Aki finn lányneveket adott a nyírfáinak: Áprily Lajos
Aki finn lányneveket adott a nyírfáinak: Áprily Lajos

Visszaemlékezésekkel, a költőt, a tanárt és az embert megidéző beszélgetéssel emlékeztek az ötven éve elhunyt Áprily Lajosra péntek délután Kolozsváron, a rendezvény a vasárnapig tartó Ünnepi Könyvhét programsorozatába illeszkedett.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 11., szerda

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF

Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt

Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt
2026. február 10., kedd

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le

Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le
2026. február 10., kedd

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”

Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”
2026. február 07., szombat

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron

Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron
2026. február 06., péntek

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester

Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester
Hirdetés
2026. február 04., szerda

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa

Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa
2026. február 02., hétfő

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban

Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. február 01., vasárnap

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat

A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat
Hirdetés
Hirdetés