
Gerlóczy Mártonnal (jobbra) Katona Zoltán beszélgetett a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: Bethlendi Tamás
Legutóbbi, Elvonókúra című regényéről, valamint készülő, családja történetét feldolgozó kötetéről is beszélt Gerlóczy Márton író a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében szombaton.
2017. május 14., 12:372017. május 14., 12:37
2017. május 14., 12:462017. május 14., 12:46
Gerlóczy Márton 1981-ben született Budapesten, azóta is ott él, újságíróként és publicistaként is dolgozik, Áprily Lajos dédunokája. A beszélgetésen, amelyen Katona Zoltán székelyudvahelyi újságíró faggatta az olykor szálkás humorral, ironikusan vagy önironikusan válaszoló írót, kiderült, Gerlóczynak első ízben 21 éves korában, 2003-ban jelent meg Igazolt hiányzás című regénye, ami „kultuszkönyvvé vált". Azóta is nagy kritikai visszhangot kiváltó műveket publikált, többek közt az első magyar plágiumregényt, amelynek Rabigában 2. a címe.
A tavaly októberben napvilágot látott Elvonókúrában Gerlóczy három hónapos thaiföldi tartózkodását örökítette meg, egy pincér társaságában utazott a távol-keleti szigetre.
a kiábrándult helyieket és a nyugati világ dőzsölő hordáit; a kétségbeesetten nyugalmat és kalandot kereső nőket és férfiakat.
„Tulajdonképpen nem lehet meghatározni, hogy mikor van vége a függőséggel való küzdelemnek, hiszen az elvonókúra után sem ér véget, a függőségtől nem lehet megszabadulni. A könyv bemutatóját otthon egy addiktológiai osztályon tartottuk, ahol az addiktológusok nagyon örültek a könyvnek, hiszen
– mondta Gerlóczy. Mint elhangzott, Kiss Tibor, a Quimby együttes frontembere is szerepel a könyvben, aki maga is függő volt, ő beszélte rá a pincért, hogy vállalkozzon az elvonókúrára. Az író, aki a pincért a thai szigetre kíséri, szintén menekül, mint fogalmazott, maga is fertőzött ember, aki az egymást maró magyarok börtönéből érkezik, a mai Magyarországot jellemző szüntelen nyavalygás közegéből. „A történet vége természetesen nem derűlátó, a főhős célja az, hogy megszabaduljon a függőségtől, de ez nem sikerül neki. Egyébként milyen magyar regény lenne, ha happy enddel végződne" – fogalmazott Gerlócy.
A beszélgetésen természetesen szó esett az író családjáról, híres felmenőiről, dédnagyapjáról, Áprily Lajosról, nagyapjáról, Jékely Zoltánról, Gerlóczy Erdélyhez fűződő sajátos viszonyáról is, valamint arról, hogy már hat éve írja családregényét, ami nemsokára napvilágot lát.
„Családi dokumentumokat, fényképeket, leveleket, visszaemlékezéseket gyűjtögettem össze, hogy megírjam a könyvet a család nőtagjairól, főleg a nagymamámról, Jékely Mártáról, valamint a dédnagymamámról. Az ő sorsukról, szenvedéseikről fog szólni a könyv. A nagymamám a legjobb barátom volt, nagyon közel állt hozzám.
– fogalmazott Gerlóczy.
Mint mondta, a család férfitagjairól sok szó esett, de ahogy Jékely Zoltán írta, a rengeteg fájdalmat a család valamelyik nőtagjának kellene vigasztaló formává gyúrnia. „Jékely Márta emlékiratából megtudtam, hogy Schéfer Ida (Áprily felesége) is írt egy memoárt, amit aztán a rokonságtól sikerült megszereznem. Már ketten voltak. Két szomorú, meggyötört asszony a férjeik árnyékában" – olvasható Gerlóczy honlapján.
A köny szerzőjeként nem Gerlóczy fog szerepelni, hanem Mikecs Anna, Áprily Lajos 4 évesen elhunyt, Anna nevű unokája, akiről a szívszaggató, Annának hívták versét írta a költő. Mikecs Anna: Altató – ez áll majd a könyv címlapján. A kislány 1946-ban vesztette életét, édesapját, Jékely Márta első férjét, Mikecs Lászlót 27 évesen hurcolták el Erdélyből a Szovjetunióba, ahol pár hónap múlva elhunyt.
Saját magam számára is, hiszen amikor 1987-ben, 6 évesen eljöttünk egy magyarvistai keresztelőre, a nevelőapám gyakorlatilag itt lett beteg és csak a berettyóújfalui kórházig jutott vissza, ott meghalt. Azóta törölni akartam az emlékeimből az Erdéllyel kapcsolatos dolgokat, akárcsak nagymamám, aki itt veszítette el otthonát, férjét és a gyermekét. Én 2009-ig nem is jöttem egyáltalán Erdélybe. Amikor nagymamám meghalt, eldöntöttem, hogy megírom a könyvet" – mondta az író.
Kérdésre válaszolva hozzátette, a családregényhez tulajdonképpen nem kellett kitalálnia semmit, kivéve a brassói szász ükanyjáról ezt-azt, hiszen arról nem voltak adatai. Egyébként Brassóba is ellátogatott, hogy dédnagyapja, Áprily Lajos szász felmenői után kutasson. Mikecs Lászlóról többet szeretett volna írni a regényben, de Mikecs Jékely Mártához írott szerelmes leveleit a nagymama későbbi férje elégettette féltékenységből.
– fogalmazott. Gerlóczy Márton azt tervezi, mivel az erdélyieknek valószínűleg többet jelent családja története, mint a magyarországiaknak, 2018 tavaszán három hét alatt körbejárja Erdélyt a könyvvel, bepakolják egy autóba a példányokat és "házakhoz szállítják". Gerlóczy Márton eddig megjelent kötetei: Igazolt hiányzás, Check-in, A csemegepultos naplója, Létra, Rabigában2., Elvonókúra.

Visszaemlékezésekkel, a költőt, a tanárt és az embert megidéző beszélgetéssel emlékeztek az ötven éve elhunyt Áprily Lajosra péntek délután Kolozsváron, a rendezvény a vasárnapig tartó Ünnepi Könyvhét programsorozatába illeszkedett.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!