Temesvár végül 2023-ban lesz Európa kulturális fővárosa
Fotó: Pixabay
Konkrét stratégiája van a Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa projekt folytatására, amit a közösséggel és a magánszférával közösen valósítana meg – jelentette ki csütörtökön Dominic Fritz.
2021. április 22., 18:122021. április 22., 18:12
A temesvári polgármester az Európa Bizottság képviselőivel tárgyalt a témában, a találkozón többek között Demeter András művelődési államtitkár is részt vett. Dominic Fritz elmondta: az utóbbi hónapokban konkrét stratégiát dolgoztak ki arra, hogy 2023-ban meg lehessen valósítani az egyszer már zátonyra futott projektet.
Az elképzelés értelmében az ezt lebonyolító egyesületet a közösség és a művelődési élet, magánszféra bevonásával élesztenék újra, miután sok értékes ember távozása és a nem átlátható tevékenység miatt csődbe ment.
Az egyesületbe új tagokat nevesítenek, létrehoznak egy platformot a finanszírozásra, és összehangolják a kisebb projekteket is.
Fritz úgy vélte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt katalizátor szerepet tölthet be, a város kulturális életének a reformját vonhatja maga után. Cáfolta azokat a híreket, miszerint Temesvár elveszítené az Európa Kulturális Fővárosa címet, ezt ugyanis csak a kulturális minisztérium vonhatná meg tőle, és nem tervez hasonlót.
A szaktárca pár hónapja az eredetileg 2021-re megítélt cím 2023-ra való halasztását kérte, amit a projekt elakadása mellett a járványhelyzet is indokolttá tett. A csütörtöki találkozó végkövetkeztetése az volt, hogy 2023-ban megvalósítható a projekt, és mindenik fél vállalta, hogy kiveszi a maga részét a munkából.
A tervezett 2021 helyett két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár, határozott az Európai Parlament kulturális bizottsága. A döntésben a város felkészületlensége is közrejátszott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!