Hirdetés

Folyton változó és nem egységes a magyar nyelv – Szilágyi N. Sándor nyelvi világunkról

Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő,  egyetemi tanár •  Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted

Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár

Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted

„A világ, amiben élünk, nyelvi világ, és egyéni világaink nagyon különbözhetnek egymástól” – jelentette ki Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár Kolozsváron tartott előadásában. Az, hogy bekerülnek a magyar nyelvbe új, egyesek szerint helytelennek tartott formák, arra utal, hogy a nyelv változik.

Pap Melinda

2020. január 15., 16:472020. január 15., 16:47

2020. január 15., 16:492020. január 15., 16:49

„Mindannyiunknak van a fejében egy-egy magyar nyelv, ezek nem egyformák, de ugyanolyan jó mindenik” – jelentette ki Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár kedd este Kolozsváron. A népszerű egyetemi oktató Hogy tudhatunk egyáltalán beszélni? című előadásán a közönség zsúfolásig megtöltötte a Planetarium kávézót, sokan állva hallgatták a nyelvi érdekességek sorát. Szilágy N. Sándor már az elején hangsúlyozta: 

nincs egy mindenekfelett álló „magyar nyelv”, „felhőnyelv”, mindenki maga építi fel a fejében a maga magyar nyelvét.

Hirdetés

A nyelvtudás ugyanis nem „valaminek” a tudása, hanem a „hogyané”: arról van szó, hogy beszélőként hogyan tudom felépíteni úgy a mondanivalóm, hogy a hallgató azt értse, amit mondani akarok. „Nem születtünk magyarnak, gyereknek születtünk” – hangzott a derültséget keltő megállapítás, a nyelvet egymástól tanuljuk el, kisgyerekként úgy kezdünk el beszélni, ahogyan mások beszélnek körülöttünk.

Ahhoz, hogy gondolatainkat közölni tudjuk, meg kell tanuljuk a világot szétszedni, minden egyes darabot elnevezni, majd újra összerakni. De nem mindegy, hogy melyik nyelv számára szedjük szét, a világot minden egyes nyelv számára sajátosan szedjük darabokra – tette hozzá az előadó.

„A világ, amiben élünk, egy nyelvi világ, és ezek az egyéni világok nagyon különbözhetnek” – mondta Szilágyi N. Sándor a magyar és román közösség „külön bejáratú” Kolozsvárját hozva fel példaként.

„Kolozsváron magyarok és románok nem ugyanabban a városban élünk, mert a mentális térképeink nem egyeznek” – jelentette ki a 30-as busz magyar és román utasának példáját használva: míg előbbi a Kétágúnál – az alsóvárosi református templomnál – száll le, utóbbi a vasúti igazgatóságig, a „regionáláig” utazik.

A Planetarium kávézót zsúfolásig megtöltő közönség •  Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted Galéria

A Planetarium kávézót zsúfolásig megtöltő közönség

Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted

A beszéd sajátossága, hogy eszméletlen mennyiségű mondanivalóra fel kell lennünk készülve, ehhez rengeteg szót kell tudni, és hogy ezeket össze is tudjuk rakni, nyelvtanra is szükség van.

Idézet
Hihetetlenül jól ki van találva ez a rendszer”

– hívta fel a figyelmet az előadó, hozzátéve, nem kell mindent kimondani, vannak formák, melyek mögöttes tartalomra utalnak: „Jancsi Juliskát szereti – mondjuk, és ebből már az is kiderül, hogy nem Mariskát.

„A beszédben a megértéshez csupa jó dolgot kell feltételeznünk a másikról” – mondta Szilágyi N. Sándor, a nyelv udvarias, előzékeny viselkedést feltételez, ahol tekintettel kell lennünk egymásra.

Bár nincs két egyforma magyar nyelv, és mindenik jó, a megértéshez fontos, hogy hasonlítsanak egymásra. A nyelv rendje azt jelenti, hogy megtanuljuk értelmezni, amit hallunk, ezért fontos, hogy helyzethez viszonyítva beszéljünk. Bár „a felhőből alászállt nyelvművelők” a magyar nyelv standard változatát propagálják, Szilágyi N. Sándor szerint elég tudni, hogy milyen helyzetben mi a helyénvaló.

Idézet
Nincs helyes vagy helytelen, egyik helyzetben egyik kifejezésmód helyénvaló, másik helyzetben a másik”

– vallja a nyelvész, aki szerint akadémiai nyelvet használni egy baráti sörözésen ugyanolyan furcsán hathat, mint akadémiai székfoglalón a konyhanyelvet.

 Az, hogy bekerülnek a magyar nyelvbe új, egyesek szerint helytelennek tartott formák, arra utal, hogy a nyelv változik, mondta kérdésre válaszolva az előadó. Ennek örülni kellene, hiszen csak a holt nyelvek nem változnak, ha a magyar nyelv már nem változik, annak az lesz az oka, hogy nem lesz már gyerek, aki beszélje.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 11., szerda

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF

Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt

Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt
2026. február 10., kedd

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le

Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le
2026. február 10., kedd

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”

Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”
2026. február 07., szombat

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron

Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron
2026. február 06., péntek

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester

Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester
Hirdetés
2026. február 04., szerda

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa

Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa
2026. február 02., hétfő

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban

Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. február 01., vasárnap

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat

A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat
Hirdetés
Hirdetés