
Fotó: Biró István
2011. december 05., 07:572011. december 05., 07:57
Orbán János Dénes költő, író elmondta: eredetileg úgy tervezték, hogy hosszabban beszélgetnek Fodor Sándorral, aki anekdotázva meséli el a sikeres alkotói pálya egyes fejezeteit, de ezt az író megromlott egészségi állapota nem teszi lehetővé. „A mulasztást majd bepótoljuk egy év múlva, Fodor Sándor 85. születésnapján” – tette hozzá Orbán. Az új kötet kapcsán elmondta: egyfajta figyelemfelhívásnak szánták, hiszen fontos megjegyezni, hogy Fodor Sándor nemcsak meseíró, a Csipike alkotója, hanem jelentős regény- és novellaíró is.
Utóbbit hivatott népszerűsíteni a novellaválogatás, amelyből Katona Éva színművésznő olvasott fel. „Végtelenül boldog vagyok, hogy itt, Kolozsváron köszönhetek el az olvasóktól, ha elköszönök. Ezt még nem tudhatom. Azt kívánom, hogy szeressék nagyon az irodalmat, még akkor is, ha manapság már kezd kimenni a divatból, hiszen ez az egyetlen, ami megtart minket ezen a földön a nemzeti mivoltunkban” – köszöntötte a népes közönséget Fodor Sándor.
Az író nehezen mozgatta a jobb kezét, így személyesen nem tudott dedikálni, de lányának diktálta le a dedikációs szavakat, ő pedig aláírta a kötetet az érdeklődőknek. Fodor Sándor 1927-ben született Csíksomlyón. Gyerekfejjel megismerte a háború borzalmait, a csíkszeredai római katolikus főgimnáziumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetemen államvizsgázott román–német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1988-ig a Napsugár szerkesztője, majd 1990 és 1991 között a Keresztény Szó szerkesztője volt. Irodalmi pályafutását novellistaként kezdte.
Első megjelent kötete 1954-ben látott napvilágot Bukarestben Fehérfenyő címmel, majd sorra jelentek meg elbeszéléskötetei, kisregényei. Széles körben Csipike című meseregény-sorozatával lett ismert, az első Csipike-könyv 1966-ban jelent meg.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.