Mosoni Emőke
Fotó: Magyar Adás
Az első magyar nyelvű adást fél évszázada, 1969. november 23-án sugározta a Román Televízió. A bukaresti Magyaradás főszerkesztőjével, Mosoni Emőkével a jubileumról, a műsor múltjáról, jelenéről, a közszolgálatiságról beszélgettünk.
2019. november 22., 16:212019. november 22., 16:21
2019. november 22., 16:472019. november 22., 16:47
– Ötvenéves a bukaresti Magyaradás, a jubileumot gálaműsorral ünneplik november 22-én és 23-án Szatmárnémetiben. Főszerkesztőjeként mit emelne ki az elmúlt évtizedek talán legmeghatározóbb, legfontosabb erdélyi magyar csatornájának történetéből?
– Kicsit nehéz nekem értékelnem az elmúlt ötven évet, de van rálátásom, ugyanis az elmúlt év folyamán sok rendezvényt, közönségtalálkozót szerveztünk a jubileum kapcsán. Aszerint korszakoljuk a Magyaradás ötven évét, hogy melyik időszakra mi volt a jellemző.
Az akkori szerkesztőknek úgy kellett megjeleníteniük a számukra fontos témákat, hogy tudták: át fog menni minden a cenzor szűrőjén. 1985-ben megszüntették a Magyaradást. 1990-ben Boros Zoltán és Simonffy Katalin forradalmi hangulatban újraindította, ezt a második korszakot a szabad, szókimondó Magyaradás korszakának nevezzük: a szerkesztők olyasmire vállalkoztak egy nagyon feszült időszakban, amire a Román Televízió nem.
A bukaresti Magyaradás ismert arcai. A műsor meghatározó személyisége volt Simonff y Katalin, Tomcsányi Mária és Józsa Erika
Fotó: Magyar Adás
Utóbbi akkoriban még propagandagépezetként működött, a Magyaradás pedig vállalta, hogy elmondja, amit igaznak vélt.
A harmadik korszak a jelen, amit a kétezres évek második felétől számítunk: ekkor a Magyaradás és a román közszolgálati tévé is elveszítette a monopóliumát, megjelentek a magán-tévé társaságok, a Magyaradásnak rendkívül színes, sokrétű, médiaszempontból elkényeztetett közönséget kellett és kell kiszolgálnia. Mindennek a tetejébe 2012 után bekövetkezett a gazdasági válság, ami nem kímélte a román televíziót és természetesen a Magyaradást sem.
Megnéztük, melyek azok a szempontok, amelyek szerint valamiféle egyediségre törekedhetünk, az egyik az volt, hogy a Magyardás egyedülálló, ötvenéves archívummal, vagyis Aranyszalagtárral rendelkezik. Vállaltuk, hogy ezt újra a nézők elé tárjuk, beépítjük anyagainkba ezeket az egyedülálló felvételeket.
Fotó: Magyar Adás
– Ezek természetesen a Magyaradás honlapján, Facebook-oldalán is megtalálhatók, így rengeteg nézőhöz eljuthatnak a régi felvételek, amelyeket nosztalgiával követ figyelemmel a közönség.
– Bármilyen műsorról, médiáról legyen szó, manapság nem maradhat életben, ha nincsen internetes elérhetősége. Mi is próbálunk hangsúlyt fektetni erre önerőből, hiszen nincsenek rendszergazdáink, informatikusaink, de a kollégák nagyon ügyesen alakították ki ezt a honlapot, és igyekszünk ellátni rendszeresen tartalommal.
Az, hogy a világhálón elérhető az Aranyszalagtár archívuma, a tekintetben is hasznos, hogy nincs olyan felmérés, ami kifejezetten a Magyaradás nézettségét mérné. A román tévé nézettségét nem tekintjük relevánsnak, ez a minta nem mérvadó számunkra. Egy nem napi rendszerességgel jelentkező műsor nézettségét nagyon nehéz mérni, de a Facebookon, a Youtube-on való jelenlétünk rálátást ad arra, hogy kik követik figyelemmel a műsorainkat.
Fotó: Magyar Adás
– Visszautalnék arra, amit említett: egészen a Duna Televízió megjelenéséig a Magyaradás volt az egyetlen magyar nyelvű csatorna Erdélyben. Ma már többtucatnyi közül választhatnak a nézők. Műsoruk hogyan határozhatja meg magát, mi maradt továbbra is a brandje, névjegye, mi az, ami összetéveszthetetlenül egyedivé teszi?
– Jelen pillanatban a Magyaradás az egyetlen olyan televíziós műsor, amely közszolgálati és országos. A román tévének vannak területi stúdiói Kolozsváron, Vásárhelyen, Temesváron, de
Ugyanakkor a múlt is fontos, hiszen sok néző emlékszik az elmúlt évtizedek Magyaradására, fél évszázadot nehéz utánunk csinálni. A nosztalgia mindig is erős hatással lesz a nézőkre, ezt tapasztaljuk a közönségtalálkozókon is. Közszolgálati feladatokat ellátó tévé több is van, de olyan, amire a közszolgálati törvény vonatkozik, csak egy van, ez román tévé és azon belül a Magyaradás.
Fotó: Facebook/Magyar Adás
– A régi munkatársak közül sokan nem dolgoznak már tévésként, de tartja a kapcsolatot a mai szerkesztőség az egykori kollégákkal? Létezik egyfajta tovább élő, folytonos magyaradásos szellemiség, kohéziós erő?
– Sikerként könyvelem el, hogy kialakult egy mindenkori szerkesztőség, szinte állandó kapcsolatban állunk a régi kollégákkal. Vannak mind a mai napig aktív kollégáink a régiek közül, ilyen például Boros Zoltán, akinek ma is sorozata van az adásban, és vágó kollégánk, archivistánk, Rostás Lia, akinek nagyon sokat köszönhetünk. Ő 1969 óta itt dolgozik napi rendszerességgel, és rászorulunk a munkájára, segítségére, eligazítására annál is inkább, mert a román tévé és a Magyaradás archívumkimutatása elég foghíjas. Én magam is sok kérdésben konzultálok a volt kollégákkal, szükség van a tapasztalatukra.
– Mi a helyzet az utánpótlással, fiatalok is csatlakoznak a szerkesztőséghez?
– Túl sokan nem érkeznek hozzánk, ennek sok oka van, az egyik, hogy Bukarest nehezebben megközelíthető a magyar fiatalok számára. Az utóbbi időben mégis sikerült felvenni öt új kollégát. Szeretem a hozzáállásukat, remélem, megtalálták a helyüket, és hosszú távon velünk maradnak. Egy adásnak az erőssége a csapat, ha van jó csapat, akkor át tudjuk hidalni a technikai, anyagi nehézségeket, hiányosságokat. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a Magyaradáshoz elkötelezett emberek kerüljenek, vágyom arra, hogy több fiatal dolgozzon nálunk.
– Most is anyagi nehézségekkel küzd a Magyaradás?
– Hogyne, 2012-ben elkezdődött a drasztikus költségcsökkentés, és ez bizonyos tekintetben nem ért véget. Két év alatt valamelyest talpra állt a televízió, de lényegesen kevesebb pénzből működik ma a Magyaradás, mint például tíz évvel ezelőtt. Közben pedig az árak nőttek, a költségek emelkedtek, a technikai felszereléseket állandóan cserélni kellene. Beírattunk egy egyesületet pár évvel ezelőtt, hogy próbáljunk meg alternatív pénzforrásokhoz jutni pályázat útján. Ez segített valamelyest, eszköztámogatásra is pályázunk, és
Fotó: Facebook/Magyar Adás
– A jubileumot Szatmárnémetiben szervezik november 23-án, az első adás napra pontosan 50. évfordulóján. Miből áll az ünneplés?
– Úgy döntöttünk, hogy kétnapos ünnepet szervezünk. Az első napon, november 22-én közönségtalálkozót tartunk Szatmáron, szakmai beszélgetést Számvetés címmel a Magyaradás múltjáról, a közszolgálatiságról. Ezen a fórumon volt és jelenlegi kollégák is részt vesznek. A Színház a tévében elnevezésű rendezvényen a szatmárnémeti Harag György társulat és a Magyaradás több évtizedes kapcsolatáról lesz szó színész meghívottak jelenlétében.
– Jó pár éve főszerkesztője a Magyaradásnak. Mire fektetné a hangsúlyt a jövőben?
– 2013 őszén neveztek ki főszerkesztőnek, egyébként már 22 éve dolgozom a Magyaradásban. A továbbiakban is a közszolgálatiságra szeretném helyezni a hangsúlyt.
Ez bizonyos fajta szabadságot ad műfaji, témaválasztási tekintetben is. És ezzel élni nekünk kötelességünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!