Mozgalmas program. A délelőtti és délutáni táncoktatást népdaloktatás is kiegészíti
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Huszonharmadik alkalommal tartották meg a Kommandói Cigányfolklór Tábort, a már hagyományosnak számító rendezvény táncosok, néprajz iránt érdeklődők tucatjait vonzza minden évben. A helyszínen megismerhettük, hogyan zajlik a táncoktatás, Deák Gyula főszervező és Tőkés Csaba Zsolt táncoktató pedig a tábor múltjáról és jelenéről beszélt a Krónikának.
2021. augusztus 02., 16:222021. augusztus 02., 16:22
2021. augusztus 02., 19:142021. augusztus 02., 19:14
Idén őrkői cigány táncokat tanultak a 23. Kommandói Cigányfolklór Tábor részvevői. Az egyhetes, július 25. és augusztus 1. között tartott rendezvény folyamán Tőkés Zsolttól és Tőkés Edittől, valamint a cigányság történetéről, kultúrájáról, társadalmi helyzetéről, aktuális problémáiról szóló előadásokat hallgattak, filmeket néztek.
Deák Gyula, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes igazgatója, a tábor alapítója felidézte, huszonhárom évvel ezelőtt tulajdonképpen hiányt pótoltak a táborral, hiszen néptáncot több táborban is oktattak Erdélyben, illetve a Kárpát-medencében, de cigány táncokat sehol. Mivel már ismerték a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Őrkő „táncanyagát”, így ennek oktatása adott volt, e mellé választották a Küküllő menti, szászcsávási cigány táncot. A kétféle táncot külön csoportban tanították: kezdetben volt kezdő és haladó csoport is.
A bő szoknya nélkülözhetett a cigány táncoknál
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Deák Gyula kiemelte, hogy bár a tábor mindenki számára nyitott, nem árt, ha a részvevőknek van már egy kis mozgás-, illetve tánckultúrája, hiszen a cigány táncokat nehéz, nehezen elsajátítható táncokként tartják számon.
Az érdeklődők száma évről évre változó. Volt olyan év is, amikor közel kétszázan érkeztek a táborba szó szerint a világ minden tájáról: a rendezvény lassan negyed évszázados történetében Ausztráliától Hollandián át Amerikáig mindenhonnan jöttek részvevők. Idén kevesebben voltak: 40–50 ember tanult táncolni, akik közül sokan külföldről érkeztek, voltak visszatérők és újak is.
Nem könnyű elsajátítani a cigány táncokat
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A tánctanulás, tanítás mellett már a kezdetektől cél volt, hogy a részvevők megismerjék a cigányság kultúráját, betekintést nyerjenek az életükbe. Minden évben szerveznek előadásokat néprajzos meghívottakkal, illetve mindig voltak őrkői adatközlők is a helyszínen, két család minden évben részt vett a táborban, ahol nemcsak táncokat mutattak be, hanem meséltek, válaszoltak az érdeklődők kérdéseire.
Az idei táborban Mocsel Antal Rémusz és Mocsel Piroska, illetve a családjuk mutatták be táncaikat, dalaikat, viseletüket. Mocsel Antal Rémusz „messze földön” híres táncos, neki és családjának nagyon fontos a kultúrájuk, hagyományaik ápolása, és igyekeznek példát mutatni. Nagyon szeretnek a táborba járni, szinte családias a viszonyuk a részvevőkkel, el szokták hívni őket az otthonukba is, mindig szívesen vendégelik meg a társaságot.
Mocsel Antal Rémusz és Piroska elmondták, hogy az őrkői cigányok körében sok a jó táncos, a fiatalok is ismerik a táncaikat, és tudnak is táncolni – ha akarnak. Elmesélték, hogy sokan nem őrzik a hagyományokat úgy, mint ők, inkább manelét hallgatnak, arra táncolnak. Mocsel Piroska szerint ezt az okozza, hogy a fiatalok külföldre járnak dolgozni, ahol nem az „öregeket” látják példaként, hanem igyekeznek követni a tömeget, gyakran román közösségekbe járnak, így az ők zenéjüket hallgatják.
Mocsel Piroska örül, hogy sikerült átadni a tudást
Fotó: Tóth Gödri Iringó
„Más világ lett, de én hálás vagyok, a jó Istennek is megköszönöm, hogy adott, ad erőt, s egészséget, hogy mi tudjuk csinálni, és hogy át tudtuk adni és meg tudták örökíteni a gyermekeink. A fiam megőrizte, az unokám is őrzi tovább, és így nem tud kiveszni, nem tud kihalni. Nem irigylem a magyaroktól se. Vigyék tovább. Eljönnek a világ másik végéről, readolgoznak, megtanulják, és használják egészséggel” – hangsúlyozta Mocsel Piroska.
Tőkés Csaba Zsolt elmesélte, hogy a délelőtti és délutáni táncoktatást népdaloktatás is kiegészíti, illetve a tábori napok fénypontja az esti táncház. A táncoktatásra a részvevők hagyományos viseletet vesznek fel, főként a nők, lányok, hiszen a bő cigány szoknya és a kötény fontos elemei a cigány táncnak. A visszajáróknak gyakran van már saját viseletük, de a szervezők is tudnak adni szoknyákat. A táncoktató büszke arra, hogy többéves munkájuk nyomán az oktatott cigány táncok sok országba, sok táncegyütteshez eljutottak; vannak olyan népi együttesek, amelyek a táborban tanultakat beépítették a repertoárjukba, előadásaikba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!