Mozgalmas program. A délelőtti és délutáni táncoktatást népdaloktatás is kiegészíti
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Huszonharmadik alkalommal tartották meg a Kommandói Cigányfolklór Tábort, a már hagyományosnak számító rendezvény táncosok, néprajz iránt érdeklődők tucatjait vonzza minden évben. A helyszínen megismerhettük, hogyan zajlik a táncoktatás, Deák Gyula főszervező és Tőkés Csaba Zsolt táncoktató pedig a tábor múltjáról és jelenéről beszélt a Krónikának.
2021. augusztus 02., 16:222021. augusztus 02., 16:22
2021. augusztus 02., 19:142021. augusztus 02., 19:14
Idén őrkői cigány táncokat tanultak a 23. Kommandói Cigányfolklór Tábor részvevői. Az egyhetes, július 25. és augusztus 1. között tartott rendezvény folyamán Tőkés Zsolttól és Tőkés Edittől, valamint a cigányság történetéről, kultúrájáról, társadalmi helyzetéről, aktuális problémáiról szóló előadásokat hallgattak, filmeket néztek.
Deák Gyula, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes igazgatója, a tábor alapítója felidézte, huszonhárom évvel ezelőtt tulajdonképpen hiányt pótoltak a táborral, hiszen néptáncot több táborban is oktattak Erdélyben, illetve a Kárpát-medencében, de cigány táncokat sehol. Mivel már ismerték a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Őrkő „táncanyagát”, így ennek oktatása adott volt, e mellé választották a Küküllő menti, szászcsávási cigány táncot. A kétféle táncot külön csoportban tanították: kezdetben volt kezdő és haladó csoport is.
A bő szoknya nélkülözhetett a cigány táncoknál
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Deák Gyula kiemelte, hogy bár a tábor mindenki számára nyitott, nem árt, ha a részvevőknek van már egy kis mozgás-, illetve tánckultúrája, hiszen a cigány táncokat nehéz, nehezen elsajátítható táncokként tartják számon.
Az érdeklődők száma évről évre változó. Volt olyan év is, amikor közel kétszázan érkeztek a táborba szó szerint a világ minden tájáról: a rendezvény lassan negyed évszázados történetében Ausztráliától Hollandián át Amerikáig mindenhonnan jöttek részvevők. Idén kevesebben voltak: 40–50 ember tanult táncolni, akik közül sokan külföldről érkeztek, voltak visszatérők és újak is.
Nem könnyű elsajátítani a cigány táncokat
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A tánctanulás, tanítás mellett már a kezdetektől cél volt, hogy a részvevők megismerjék a cigányság kultúráját, betekintést nyerjenek az életükbe. Minden évben szerveznek előadásokat néprajzos meghívottakkal, illetve mindig voltak őrkői adatközlők is a helyszínen, két család minden évben részt vett a táborban, ahol nemcsak táncokat mutattak be, hanem meséltek, válaszoltak az érdeklődők kérdéseire.
Az idei táborban Mocsel Antal Rémusz és Mocsel Piroska, illetve a családjuk mutatták be táncaikat, dalaikat, viseletüket. Mocsel Antal Rémusz „messze földön” híres táncos, neki és családjának nagyon fontos a kultúrájuk, hagyományaik ápolása, és igyekeznek példát mutatni. Nagyon szeretnek a táborba járni, szinte családias a viszonyuk a részvevőkkel, el szokták hívni őket az otthonukba is, mindig szívesen vendégelik meg a társaságot.
Mocsel Antal Rémusz és Piroska elmondták, hogy az őrkői cigányok körében sok a jó táncos, a fiatalok is ismerik a táncaikat, és tudnak is táncolni – ha akarnak. Elmesélték, hogy sokan nem őrzik a hagyományokat úgy, mint ők, inkább manelét hallgatnak, arra táncolnak. Mocsel Piroska szerint ezt az okozza, hogy a fiatalok külföldre járnak dolgozni, ahol nem az „öregeket” látják példaként, hanem igyekeznek követni a tömeget, gyakran román közösségekbe járnak, így az ők zenéjüket hallgatják.
Mocsel Piroska örül, hogy sikerült átadni a tudást
Fotó: Tóth Gödri Iringó
„Más világ lett, de én hálás vagyok, a jó Istennek is megköszönöm, hogy adott, ad erőt, s egészséget, hogy mi tudjuk csinálni, és hogy át tudtuk adni és meg tudták örökíteni a gyermekeink. A fiam megőrizte, az unokám is őrzi tovább, és így nem tud kiveszni, nem tud kihalni. Nem irigylem a magyaroktól se. Vigyék tovább. Eljönnek a világ másik végéről, readolgoznak, megtanulják, és használják egészséggel” – hangsúlyozta Mocsel Piroska.
Tőkés Csaba Zsolt elmesélte, hogy a délelőtti és délutáni táncoktatást népdaloktatás is kiegészíti, illetve a tábori napok fénypontja az esti táncház. A táncoktatásra a részvevők hagyományos viseletet vesznek fel, főként a nők, lányok, hiszen a bő cigány szoknya és a kötény fontos elemei a cigány táncnak. A visszajáróknak gyakran van már saját viseletük, de a szervezők is tudnak adni szoknyákat. A táncoktató büszke arra, hogy többéves munkájuk nyomán az oktatott cigány táncok sok országba, sok táncegyütteshez eljutottak; vannak olyan népi együttesek, amelyek a táborban tanultakat beépítették a repertoárjukba, előadásaikba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
A Teatro di Roma 2026/2027-es évadában is látható lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház Én vagyok a szél című előadása.
A kezdeteket idéző archív felvételek, Nadia Comăneci előtt tisztelgő pillanatok és a jubileumi évforduló hangulata határozta meg a 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) péntek esti nyitógáláját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!