
Fotó: Horváth László
Vallasek Júlia Angolkeringő címmel a Gondolat Kiadónál megjelent, a kortárs angol irodalomról szóló esszékötetét mutatták be szerda este Kolozsváron.
2015. október 22., 23:342015. október 22., 23:34
A szerző (képünkön) Mihálycsa Erika kérdésére válaszolva elmondta, azért szereti az angol irodalmat, mert olyan tágasság jellemzi, amely a kortárs magyar irodalomból hiányzik: egy hétköznapi történetnek is mélységet tudnak adni anélkül, hogy történelmi válsághelyzetbe helyeznék azt.
A kolozsvári Bulgakov kávézóban, a Helikon-estek irodalmi rendezvénysorozat keretében megtartott könyvbemutatón Vallasek kifejtette: míg nekünk valamilyen válsághelyzet kell ahhoz, hogy megszülessen egy történet, az angol irodalomban már abból a hétköznapi helyzetből is izgalmas történetet tudnak kreálni, ha egy család elutazik egy hosszú hétvégére. Ezzel szemben a magyaroknak „Mohács kell”.
A szerző ugyanakkor elárulta: kedvcsinálónak szánta a kötetet, ezért az esszéket kevésbé akadémikus, olvasmányosabb stílusban írta, hogy ne fárassza az olvasót a nehézkes elméleti szakszövegekkel. Összesen 19 szerzőt népszerűsít a könyv, akik valamennyien angol nyelven írtak, ugyanakkor nemcsak angolszász írókról van szó, akad köztük indiai és japán származású is.
Szó esik például a kanadai Alice Munróról, aki 2013-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Vallasek Júlia kifejtette: a Munro-könyvek időutazások, a szakértők gótikusnak és hiperrealisztikusnak nevezték alkotásait. Mint részletezte: az időutazások az 1920-as, 30-as évektől kezdődnek és a 2000-es évekig tartanak. Vallasek szerint Munro történeteiben létezik a gonosz, amely bármikor felbukkanhat. A számos érdekes szerző közt szó esett Salman Rushdie-ról akire írásai miatt a muszlim világban kimondták a fatvát, azaz a halálos ítéletet.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!