A romos állapotú borosjenői vár felújítását az Arad megyei település önkormányzata vállalta
Fotó: Kovács Zsolt
Az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttesét tárták fel az Arad megyei Borosjenő várában a Teleki László Alapítvány támogatásával. Az alapítvány tervbe vette egy átfogó régészeti program beindítását, mely Erdély és a Partium korai kolostorait tárná fel.
2019. október 23., 14:012019. október 23., 14:01
Újabb falkutatásokat végeztek az Arad megyei Borosjenő várában szeptemberben a Teleki László Alapítvány által megvalósított Rómer Flóris Terv anyagi támogatásával, az aradi múzeumokkal szakmai partnerségben és a helyi önkormányzat adminisztratív segítségével. A kutatások során értékes kőfaragványokra bukkantak, amelyek az aradi múzeumba kerültek.
– írták közleményükben a kutatók. A kutatás résztvevői szeretnének a restaurálandó faragványokból egy több helyszínen bemutatható kamarakiállítást szervezni, az anyag végleges kiállítási helye a helyreállított borosjenői vár lenne. A helyreállítási munkák reménybeli 2020-as elkezdésével számos hasonló emlék felbukkanására lehet számítani.
A műemlék tervezett felújításához kapcsolódó idei kutatásban Módy Péter kőrestaurátor, Kovács Zsolt, Weisz Attila és Szekeres-Ugron Villő művészettörténészek illetve, Keresztes Melinda helyi történészhallgató vett részt, az aradi múzeumot Florin Mărginean régész képviselte.
A borosjenői várat először 1474-ben említik a Losonczi család castellumaként, az 1530–40-es években a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítették, saroktornyokkal megerősítették a Fehér-Körös partjára épített várat. Az épületegyüttes a történelem folyamán több ízben gazdát cserélt. 1870–72 között tulajdonosa, Atzél Péter ingatlanbefektetésként historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, s az épület ekkor nyerte el mai formáját.
Borosjenő város önkormányzata 2004-ben vette át az épületet. A vár 1870-es évekbeli újjáépítésekor már találtak egy szirént ábrázoló román kori oszlopfejezetet, mely akkoriban Budapestre került, s ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának darabja. Néhány éve Borosjenő önkormányzata vállalta az igen lepusztult épület revitalizálását, s ehhez kapcsolódóan régészeti és művészettörténeti kutatások is kezdődtek.
Faragványok a kolostor romjaiból
Már a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy a vár 1530–40-es évekbeli bővítésekor korai román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült faragványokat használtak fel építőanyagként. 2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, köztük számos elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Előkerült egy másik palmettás díszű- és két kocka-oszlopfejezet, egy sarokleveles lábazat meg néhány oszloptörzstöredék, némelyiküket fehér travertinből faragták.
A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában és rajzi vázlatokat is készítettek róla. A kolostor az Alföld délkeleti peremvidékének a 12–13. századi sűrű kolostorhálózatába illeszkedett, melyekből ma mindössze csak töredékeket ismerünk.
2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a leletegyüttes, köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantuszkompozíció díszíti, a másik egy kockafejezet. Felbukkant egy indadíszes faloszloplábazat is. Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló boltozati zárókő, eredeti festéssel, mely mindeddig az első romantikus boltozati elem. Előkerült több összeillő párkányelem, illetve talán a kolostor egy nagyobb kapujának íves töredéke, s egy kisebb kapu szárának a részlete.
Ezek mellett több olyan értékes faragvány került beazonosításra, amiket nem lehetett kiváltani: a főbejárattól északra egy hajdani kapulábazat (stukkórátétes farkasfogfrízzel), az eredeti nyugati kapu betömésében egy kötegpillér rétegköve, míg az északnyugati torony pincéjében két korabeli festést hordozó kőlap. Ezeken kívül számos kisebb-nagyobb középkori faragvány van a falakban a kolostorból, esetleg a mai vár korábbi, elbontott részeiből vagy a szintén csak említésből ismert borosjenői késő középkori ferences custodia épületeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!