A romos állapotú borosjenői vár felújítását az Arad megyei település önkormányzata vállalta
Fotó: Kovács Zsolt
Az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttesét tárták fel az Arad megyei Borosjenő várában a Teleki László Alapítvány támogatásával. Az alapítvány tervbe vette egy átfogó régészeti program beindítását, mely Erdély és a Partium korai kolostorait tárná fel.
2019. október 23., 14:012019. október 23., 14:01
Újabb falkutatásokat végeztek az Arad megyei Borosjenő várában szeptemberben a Teleki László Alapítvány által megvalósított Rómer Flóris Terv anyagi támogatásával, az aradi múzeumokkal szakmai partnerségben és a helyi önkormányzat adminisztratív segítségével. A kutatások során értékes kőfaragványokra bukkantak, amelyek az aradi múzeumba kerültek.
– írták közleményükben a kutatók. A kutatás résztvevői szeretnének a restaurálandó faragványokból egy több helyszínen bemutatható kamarakiállítást szervezni, az anyag végleges kiállítási helye a helyreállított borosjenői vár lenne. A helyreállítási munkák reménybeli 2020-as elkezdésével számos hasonló emlék felbukkanására lehet számítani.
A műemlék tervezett felújításához kapcsolódó idei kutatásban Módy Péter kőrestaurátor, Kovács Zsolt, Weisz Attila és Szekeres-Ugron Villő művészettörténészek illetve, Keresztes Melinda helyi történészhallgató vett részt, az aradi múzeumot Florin Mărginean régész képviselte.
A borosjenői várat először 1474-ben említik a Losonczi család castellumaként, az 1530–40-es években a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítették, saroktornyokkal megerősítették a Fehér-Körös partjára épített várat. Az épületegyüttes a történelem folyamán több ízben gazdát cserélt. 1870–72 között tulajdonosa, Atzél Péter ingatlanbefektetésként historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, s az épület ekkor nyerte el mai formáját.
Borosjenő város önkormányzata 2004-ben vette át az épületet. A vár 1870-es évekbeli újjáépítésekor már találtak egy szirént ábrázoló román kori oszlopfejezetet, mely akkoriban Budapestre került, s ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának darabja. Néhány éve Borosjenő önkormányzata vállalta az igen lepusztult épület revitalizálását, s ehhez kapcsolódóan régészeti és művészettörténeti kutatások is kezdődtek.
Faragványok a kolostor romjaiból
Már a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy a vár 1530–40-es évekbeli bővítésekor korai román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült faragványokat használtak fel építőanyagként. 2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, köztük számos elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Előkerült egy másik palmettás díszű- és két kocka-oszlopfejezet, egy sarokleveles lábazat meg néhány oszloptörzstöredék, némelyiküket fehér travertinből faragták.
A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában és rajzi vázlatokat is készítettek róla. A kolostor az Alföld délkeleti peremvidékének a 12–13. századi sűrű kolostorhálózatába illeszkedett, melyekből ma mindössze csak töredékeket ismerünk.
2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a leletegyüttes, köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantuszkompozíció díszíti, a másik egy kockafejezet. Felbukkant egy indadíszes faloszloplábazat is. Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló boltozati zárókő, eredeti festéssel, mely mindeddig az első romantikus boltozati elem. Előkerült több összeillő párkányelem, illetve talán a kolostor egy nagyobb kapujának íves töredéke, s egy kisebb kapu szárának a részlete.
Ezek mellett több olyan értékes faragvány került beazonosításra, amiket nem lehetett kiváltani: a főbejárattól északra egy hajdani kapulábazat (stukkórátétes farkasfogfrízzel), az eredeti nyugati kapu betömésében egy kötegpillér rétegköve, míg az északnyugati torony pincéjében két korabeli festést hordozó kőlap. Ezeken kívül számos kisebb-nagyobb középkori faragvány van a falakban a kolostorból, esetleg a mai vár korábbi, elbontott részeiből vagy a szintén csak említésből ismert borosjenői késő középkori ferences custodia épületeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!