Papp Aurél Notre Dame című festményét tavaly vásárolta meg a Maros Megyei Múzeum
Fotó: Quadro Galéria
A magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentős alkotóként számon tartott Papp Aurél 1912-ben festett, Notre Dame című alkotását mutatják be csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A Maros Megyei Múzeum tavaly vásárolta meg a képzőművészeti alkotást.
2020. február 05., 17:072020. február 05., 17:07
2020. február 05., 17:082020. február 05., 17:08
A Maros Megyei Múzeum birtokába került Papp Aurél (1879–1960) Notre-Dame című festménye, amelyet az intézmény 2019-es műtárgyvásárlásainak legjelentősebb eredményeként tart számon – közölte a múzeum.
E festménnyel együtt, a legutóbbi műtárgyvásárláskor Szervátiusz Jenő, Pericle Capidan, Balla Béla, Gy. Szabó Béla, Csikós Antónia és Kusztos Endre által szignált alkotások is a múzeum gyűjteményébe kerültek. Az esemény házigazdája lesz Soós Zoltán, a múzeum igazgatója és Cora Fodor művészettörténész, jelen lesz Dumitru Păcuraru író, újságíró, Maria Adriana Zaharia történész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának doktorandusa, valamint Oana Mirabela Păcurar képzőművész, kurátor, designer.
A meghívottak az Aurel Popp – Între două culturi és az În atelierul lui Aurel Popp című albumok szerzői, melyek kutatási alapját a művész írásos hagyatéka képezte. A szerzők részt vettek a Szatmárnémeti Művészeti Múzeum keretében létrehozott Aurel Popp állandó kiállítás szervezésében is.
Bemutatják az eseményen a magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentősnek tartott alkotó párizsi időszakának Vázlatfüzetét, Aurel Ciupéval (1900–1988), a Marosvásárhelyi Képtár 1932–1940 közötti gondnokával folytatott levelezését, valamint néhány rendkívül érdekes dokumentumot Papp Aurél alkotásairól.
A tárlat keddtől vasárnapig 9–16 óra között látogatható.
Papp Aurél román nyelven: Aurel Popp (Érkávás, 1879. augusztus 1. – Szatmárnémeti, 1960. augusztus 8.) festőművész, grafikus, szobrász és művészetkritikus volt. Festészete sokat változott hosszú pályája során. Hatott rá a szecesszió, erőteljesen az expresszionizmus, voltak lírai, a nagybányaiak természetlátásához közelítő korszakai. Porcelán- és kerámiaműhelyt vezetett Szatmárnémetiben (1923–27), a nyarakat felsőbányai műtermében töltötte (1932–45). Bár sok közös mozzanat kapcsolta a nagybányaiakhoz, a művésztelep közösségi életvitelétől elhatárolta magát. 1936-ban erdélyi és bánsági művészszövetséget próbált összekovácsolni, ám a visszhangtalanság kiábrándította.
Magyar kultúrán nevelkedve, levelei nagy részét (még az Octavian Gogához és Emil Isachoz szólókat is) magyarul írta, s ugyanúgy életrajzi följegyzéseit, naplótöredékeit. Kiterjedt levelezést folytatott kortársakkal, köztük a korabeli irodalmi élet személyiségeivel, Kós Károllyal, Szentimrei Jenővel, Tamási Áronnal, Nyírő Józseffel, Tabéry Gézával. Írásos hagyatéka, melyben saját leveleinek másolatát is megőrizte, több ezer oldal. Ennek egy részét Szatmárnémetiben az Állami Levéltárban, illetve a Papp Aurél Emlékházban őrzik.
Visszaemlékezéseiből, művészetkritikai írásaiból Banner Zoltán Ez is élet volt... címmel állított össze egy kötetre valót (Kolozsvár, 1977). Papp Aurél sokat tett az erdélyi Ady-kultusz fönntartásáért: 1954-ben Gellért Sándorral Érmindszenten járva az egykori Ady-porta szomorú állapota láttán mozgalmat indított azért, hogy a költőnek szülőhelyén méltó emléket állítsanak. Románia és Magyarország összefogását sürgette a leégett szülőház újraépítésére és berendezésére, ez ügyben Hatvany Lajossal is levelezett. Maga is vázlatokat készített egy tervezett Ady-emlékműhöz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!