Papp Aurél Notre Dame című festményét tavaly vásárolta meg a Maros Megyei Múzeum
Fotó: Quadro Galéria
A magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentős alkotóként számon tartott Papp Aurél 1912-ben festett, Notre Dame című alkotását mutatják be csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A Maros Megyei Múzeum tavaly vásárolta meg a képzőművészeti alkotást.
2020. február 05., 17:072020. február 05., 17:07
2020. február 05., 17:082020. február 05., 17:08
A Maros Megyei Múzeum birtokába került Papp Aurél (1879–1960) Notre-Dame című festménye, amelyet az intézmény 2019-es műtárgyvásárlásainak legjelentősebb eredményeként tart számon – közölte a múzeum.
E festménnyel együtt, a legutóbbi műtárgyvásárláskor Szervátiusz Jenő, Pericle Capidan, Balla Béla, Gy. Szabó Béla, Csikós Antónia és Kusztos Endre által szignált alkotások is a múzeum gyűjteményébe kerültek. Az esemény házigazdája lesz Soós Zoltán, a múzeum igazgatója és Cora Fodor művészettörténész, jelen lesz Dumitru Păcuraru író, újságíró, Maria Adriana Zaharia történész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának doktorandusa, valamint Oana Mirabela Păcurar képzőművész, kurátor, designer.
A meghívottak az Aurel Popp – Între două culturi és az În atelierul lui Aurel Popp című albumok szerzői, melyek kutatási alapját a művész írásos hagyatéka képezte. A szerzők részt vettek a Szatmárnémeti Művészeti Múzeum keretében létrehozott Aurel Popp állandó kiállítás szervezésében is.
Bemutatják az eseményen a magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentősnek tartott alkotó párizsi időszakának Vázlatfüzetét, Aurel Ciupéval (1900–1988), a Marosvásárhelyi Képtár 1932–1940 közötti gondnokával folytatott levelezését, valamint néhány rendkívül érdekes dokumentumot Papp Aurél alkotásairól.
A tárlat keddtől vasárnapig 9–16 óra között látogatható.
Papp Aurél román nyelven: Aurel Popp (Érkávás, 1879. augusztus 1. – Szatmárnémeti, 1960. augusztus 8.) festőművész, grafikus, szobrász és művészetkritikus volt. Festészete sokat változott hosszú pályája során. Hatott rá a szecesszió, erőteljesen az expresszionizmus, voltak lírai, a nagybányaiak természetlátásához közelítő korszakai. Porcelán- és kerámiaműhelyt vezetett Szatmárnémetiben (1923–27), a nyarakat felsőbányai műtermében töltötte (1932–45). Bár sok közös mozzanat kapcsolta a nagybányaiakhoz, a művésztelep közösségi életvitelétől elhatárolta magát. 1936-ban erdélyi és bánsági művészszövetséget próbált összekovácsolni, ám a visszhangtalanság kiábrándította.
Magyar kultúrán nevelkedve, levelei nagy részét (még az Octavian Gogához és Emil Isachoz szólókat is) magyarul írta, s ugyanúgy életrajzi följegyzéseit, naplótöredékeit. Kiterjedt levelezést folytatott kortársakkal, köztük a korabeli irodalmi élet személyiségeivel, Kós Károllyal, Szentimrei Jenővel, Tamási Áronnal, Nyírő Józseffel, Tabéry Gézával. Írásos hagyatéka, melyben saját leveleinek másolatát is megőrizte, több ezer oldal. Ennek egy részét Szatmárnémetiben az Állami Levéltárban, illetve a Papp Aurél Emlékházban őrzik.
Visszaemlékezéseiből, művészetkritikai írásaiból Banner Zoltán Ez is élet volt... címmel állított össze egy kötetre valót (Kolozsvár, 1977). Papp Aurél sokat tett az erdélyi Ady-kultusz fönntartásáért: 1954-ben Gellért Sándorral Érmindszenten járva az egykori Ady-porta szomorú állapota láttán mozgalmat indított azért, hogy a költőnek szülőhelyén méltó emléket állítsanak. Románia és Magyarország összefogását sürgette a leégett szülőház újraépítésére és berendezésére, ez ügyben Hatvany Lajossal is levelezett. Maga is vázlatokat készített egy tervezett Ady-emlékműhöz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!