Érsemjénbe is ellátogattak a Partiumi Írótábor résztvevői

A Partiumi Írótábor második napján, péntek délelőtt indult a több országból érkezett résztvevőket szállító busz Nagyváradról az érmelléki Érsemjénbe, Kazinczy Ferenc szülőfalujába. Mivel az idei év a nyelvújító születésének 250. évfordulója, a rendezvények nagy része  az anyanyelvápolás, nyelvmegújulás témája köré rendeződött. A délelőtti előadások színhelyéül a nemrégiben felújított semjéni kultúrotthon szolgált.

Nyelvújítás a küszöbön

Barabás Zoltán szervező, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: ideje levenni a polcról Kazinczy köteteit, leveleit, és érdemben foglalkozni a magyar nyelv megújítójának munkásságával. Balazsi József, Érsemjén polgármestere elmondta, örül, hogy az írótábor rangos vendégei itt emlékeznek meg az íróról és irodalomszervezőről, hiszen Magyarországon Kazinczy kapcsán leginkább csak a végső nyughelyet, Széphalmot emlegetik és látogatják, a szülőfaluról megfeledkezve. Elmondta: úgy érzi, az érsemjénieknek kötelességük megőrizni a nyelvújító emlékét, és „szikráknak kell lenniük a magyar nyelv szeretetében”.

A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat alelnöke, Szólláth Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarságnak szüksége van egy hangját hallató, nemzetének elkötelezett értelmiségre. Külön kiemelte, hogy a tavalyi állapotokhoz képest mekkora fejlődésen ment keresztül a semjéni községközpont: a felújított kultúrház és az előtte elterülő park a Kazinczy-szoborral, a hatékonyan működtetett Kazinczy–Fráter–Csiha-emlékház önmagáért beszél.

A Magyar Írószövetség elnöke, Mezey Katalin az együttműködés fontosságát emelte ki. Elmondta, ennek volt valójában a zsenije Kazinczy Ferenc, aki irodalmi életet szervezett a házak méheseiben egymástól elszigetelten alkotó írók számára. A nyelvújítás pedig ismét a küszöbön áll – vélte – hiszen számos idegen szó árad be a magyar nyelvbe nap mint nap. Mezey Katalin  azt mondta, reméli, hogy mindet sikerül majd olyan humorral és kreativitással befogadni az anyanyelvbe, mint például az elektronikus levelezésnél használt címekben a „kukacot”.

Múzeum három embernek

Az előadások után a helyi Ezüstperje néptánccsoport fellépését tapsolták meg az írótábor lakói, majd megkoszorúzták Kazinczy mellszobrát a kultúrház előtt elterülő parkban. Ezt követően a résztvevők a közeli emlékmúzeumba látogattak, amelyben Kazinczy Ferencnek, Csiha Kálmán püspöknek, illetve a „nótás hadnagynak”, Fráter Lórándnak is szenteltek egy-egy szobát. A csapatot végül Fülöp János lelkipásztor fogadta a református templomban, melyben a nyelvújítót keresztelték.