
Fotó: A szerző felvétele
2009. július 06., 09:512009. július 06., 09:51
A Partiumi Írótábor második napján, péntek délelőtt indult a több országból érkezett résztvevőket szállító busz Nagyváradról az érmelléki Érsemjénbe, Kazinczy Ferenc szülőfalujába. Mivel az idei év a nyelvújító születésének 250. évfordulója, a rendezvények nagy része az anyanyelvápolás, nyelvmegújulás témája köré rendeződött. A délelőtti előadások színhelyéül a nemrégiben felújított semjéni kultúrotthon szolgált.
Barabás Zoltán szervező, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: ideje levenni a polcról Kazinczy köteteit, leveleit, és érdemben foglalkozni a magyar nyelv megújítójának munkásságával. Balazsi József, Érsemjén polgármestere elmondta, örül, hogy az írótábor rangos vendégei itt emlékeznek meg az íróról és irodalomszervezőről, hiszen Magyarországon Kazinczy kapcsán leginkább csak a végső nyughelyet, Széphalmot emlegetik és látogatják, a szülőfaluról megfeledkezve. Elmondta: úgy érzi, az érsemjénieknek kötelességük megőrizni a nyelvújító emlékét, és „szikráknak kell lenniük a magyar nyelv szeretetében”.
A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat alelnöke, Szólláth Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarságnak szüksége van egy hangját hallató, nemzetének elkötelezett értelmiségre. Külön kiemelte, hogy a tavalyi állapotokhoz képest mekkora fejlődésen ment keresztül a semjéni községközpont: a felújított kultúrház és az előtte elterülő park a Kazinczy-szoborral, a hatékonyan működtetett Kazinczy–Fráter–Csiha-emlékház önmagáért beszél.
A Magyar Írószövetség elnöke, Mezey Katalin az együttműködés fontosságát emelte ki. Elmondta, ennek volt valójában a zsenije Kazinczy Ferenc, aki irodalmi életet szervezett a házak méheseiben egymástól elszigetelten alkotó írók számára. A nyelvújítás pedig ismét a küszöbön áll – vélte – hiszen számos idegen szó árad be a magyar nyelvbe nap mint nap. Mezey Katalin azt mondta, reméli, hogy mindet sikerül majd olyan humorral és kreativitással befogadni az anyanyelvbe, mint például az elektronikus levelezésnél használt címekben a „kukacot”.
Az előadások után a helyi Ezüstperje néptánccsoport fellépését tapsolták meg az írótábor lakói, majd megkoszorúzták Kazinczy mellszobrát a kultúrház előtt elterülő parkban. Ezt követően a résztvevők a közeli emlékmúzeumba látogattak, amelyben Kazinczy Ferencnek, Csiha Kálmán püspöknek, illetve a „nótás hadnagynak”, Fráter Lórándnak is szenteltek egy-egy szobát. A csapatot végül Fülöp János lelkipásztor fogadta a református templomban, melyben a nyelvújítót keresztelték.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.