Évfordulós szerzők. A Versünnepre Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Madách Imre vagy Kormos István műveivel lehet jelentkezni
Fotó: Verünnep Fesztivál/Facebook
Az idei év kiemelt irodalmi évfordulóihoz kapcsolódik tematikájában a 2023-as Versünnep, amelynek versenyprogramjába már várják a jelentkezéseket – Erdélyből is.
2023. január 10., 16:552023. január 10., 16:55
2023. január 18., 15:352023. január 18., 15:35
A Versünnep Alapítvány „Reszket a bokor, mert eszembe jutottál” címmel, négy kategóriában írta ki az idei versenyprogramot, amelybe
– tájékoztatták a szervezők az MTI-t. Közleményük szerint a jelentkezéseket a Vers- és prózamondás, az Énekelt vers vagy versmegzenésítés, a Képző és/vagy filmművészeti alkotás, illetve a Táncművészeti alkotás kategóriákban várják.
A versenyre kizárólag magyar költők művével lehet jelentkezni, a hivatásos előadóművészek esetében a nevezett művek között kötelezően idei irodalmi évfordulós szerzőnek – Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Madách Imre vagy Kormos István – is kell szerepelnie. Egy nevező több kategóriában is jelentkezhet, a verseny döntőjébe jutó előadók értékes tárgyi- és pénzjutalmakban részesülnek – áll a közleményben.
A szervezők kiemelték, hogy a Versünnep 2023. évi eseményeire iskolák és civil közösségek is jelentkezhetnek. A programhoz az év folyamán bármikor kapcsolódhat bármely hazai és határon túl működő iskola vagy civil szervezet egy amatőr versmondó verseny megrendezésével.
A versenyfelhívás a Versunnep.net honlapon érhető el.
Bizonyára nincs is olyan magyar ember, aki ne hallott volna a nemzet költőjéről, vagy legalább egy Petőfi-verset ne ismerne. 2023. január 1-jén ünnepeljük nagy költőnk 200. születési évfordulóját.
A Magyar Országgyűlés arról döntött, hogy a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Az Érmelléken is él a Petőfi-kultusz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!