Cristian Mungiu rendező (mikrofonnal) és a stáb több tagja a kincses városi bemutatót követően
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Cannes-i premierje után két héttel Erdélybe, Kolozsvárra is megérkezett Cristian Mungiu rendező sokat emlegetett, a Gyergyóditróban foglalkoztatott Srí Lanka-i pékek történetén alapuló, illetve abból inspirálódott várva várt új alkotása, az R.M.N. Szombaton a kincses város Művész, valamint Győzelem mozijában is levetítették a kétórás alkotást, melyet mindkét helyszínen közönségtalálkozó, kötetlen beszélgetés követett.
2022. június 05., 13:072022. június 05., 13:07
2022. június 05., 13:122022. június 05., 13:12
A Srí Lanka-i pékek két évvel ezelőtti esete az egész ország figyelmét felkeltette: a Hargita megyei Gyergyóditró lakosai nem voltak hajlandóak befogadni a pékségbe érkező két szakképzett ázsiai vendégmunkást, petíciót írtak, közgyűlést szerveztek annak érdekében, hogy távozzanak az üzemből és a településről egyaránt. A történet tökéletes kiindulópont lehetne egy dokumentumfilmhez vagy akár komor társadalmi drámához,
Az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon lelkesen fogadták a román filmrendező, forgatókönyvíró új filmjét, az R.M.N. azonban a szakma által is táplált remények ellenére nem zsebelt be díjat.
A szomorúság háromszöge című svéd vígjátéknak, Ruben Östlund rendezésének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 75. cannes-i fesztiválon a Vincent Lindon francia színész által vezetett nemzetközi zsűri.
A Romániában először pénteken Gyergyóditróban – minden félelem ellenére botrányoktól mentesen – bemutatott film sokkal több, mint a két évvel ezelőtti hírhedt Srí Lanka-i pékes történet feldolgozása.
Már a dráma címe és annak kiválasztása is érdekes. Erről a rendező azt mondta a szombati kolozsvári bemutató után, hogy ő is kíváncsi a megfejtésekre, illetve számára érdekes, hogy különböző helyeken mennyire eltérő megoldások születnek. Az R.M.N. lehet a Románia szó mássalhangzóinak sora, de ugyanúgy lehet a rămâne, azaz a marad szóé is. Jelenheti azt, hogy román, magyar, német (a szavak kezdőbetűi alapján), de lehet a mágneses rezonancia (rezonanța magnetică nucleară románul) elnevezésű orvosi képalkotó diagnosztikai eljárás is, hiszen a film olyan mélyrehatóan vizsgálja a társadalmat, mint ez a módszer.
A Mungiu-filmben hat nyelven beszélnek, magyarul, románul, angolul, németül, franciául, és talán szingalézul is (Srí Lanka hivatalos nyelve), cigányul pedig csak azért nem, mert – ahogy a drámában többször is elhangzik – „a cigányoktól már megszabadult” a történések helyszínét jelentő fiktív falu.
Nem csak etnikailag, nyelvileg érdekes a bemutatott világ, hanem egyéb vonatkozásokban is, hiszen tipikusan kelet-közép-európai, megfér egymás mellett a motor és a ló, az Iphone és hagyományos bál, a medvék és a Mercedes.
Fotó: R.M.N.
Ebbe a különös világba tér haza a film főhőse, a szász Matthias (Marin Grigore alakítja), aki Németországban dolgozott, és aki a családjától elidegenedve keresi a helyét. És ebbe a világba érkezik meg két, majd később három ázsiai vendégmunkás is, akiket nem tud tolerálni a falu. Az a település, ahonnan a legtöbben külföldön, nyugaton dolgoznak vendégmunkásként, minden áron meg akar szabadulni az idegenektől.
Aminél talán csak azok a megjegyzések, kérdések a mellbevágóbbak, amelyeket a film románjai a magyaroknak szegeznek arra vonatkozóan, hogy kisebbségként ők miért nem elfogadóbbak más kisebbségekkel szemben, illetve hogy akkor már miért nem távoznak ők is.
A drámafilm egyik legjobb jelenete a kultúrházban tartott gyűlés, melyen a falubeliek szeretnék megvitatni a helyzetet, és melyen minden, az idegenekkel és az itt élőkkel kapcsolatos sztereotípia felszínre tör. Bár kissé döbbenetes a filmvásznon szembesülni a számunkra, erdélyiek számára a mindennapokból ismert frázisokkal, a néző képes saját kelet-közép-európai „nyomorán” nevetni. Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a film éppen ezért egy nyugat-európai számára valószínűleg „csak” egy alkotás az idegengyűlöletről, de egy erdélyinek, románnak, magyarnak, szásznak a mindennapi tapasztalatok, konfliktusok felnagyított ábrázolása.
Matthias egyéni drámájának egy szelete a végkifejletkor megoldódni látszik, ám saját szörnyeivel még meg kell küzdeni. A filmet szépen átszövi egy már-már misztikusnak mondható szál, mely az erdélyi falu komor és sötét világával is összhangot alkot. Az utolsó jelenet ember és természet viszonyára is reflektál, a természettől való elidegenedést tágabb kontextusba helyezve, utalva arra, hogy az elidegenedett ember a világon mindenhol idegen marad.
Fotó: R.M.N.
A film befejezése nyitott, ám nem biztató. Ha arra van is némi esély, hogy egy-két egyéni dráma, konfliktus rendeződhet, a film 120 perce épp elég ahhoz, hogy a néző megértse: van, amin nem lehet változtatni.
A Cannes-ban 2007-ben 4 hónap, 3 hét, 2 nap című drámájával nagydíjat szerzett Cristian Mungiu alkotását magyar és román stáb közösen készítette, a forgatás 2021 novembere és 2022 januárja között zajlott, többnyire a Fehér megyei Torockón, de más erdélyi településeken is, például Kolozsváron, ahol több belső felvételt forgattak, például a kórházi és a pékségben játszódó jeleneteket. A film főbb szerepeiben Marin Grigore, Judith State, Macrina Bârlădeanu, Rácz Endre, Bíró József, Moldován Orsolya és Hatházi András látható.
Azt a helyzetet, amikor valaki közülünk Nyugatra megy dolgozni, nem tudjuk párhuzamba állítani azzal, hogy valaki meg hozzánk érkezik külföldről, például Délkelet-Ázsiából.
A rendező beszélt többek között a cannes-i élményekről is. Kiemelte, egy filmesnek mekkora lehetőség, ha alkotása az éves nemzetközi filmfesztivál otthonában kerül bemutatásra, hiszen ott „van valami a levegőben”, a seregszemlén olyan izgatottan várják a filmeket, hogy még a legelején feltűnő logókat is megtapsolják, a Francia Riviérán fekvő városban tíz napig minden és mindenki csak a filmekről, a műfaj iránti tiszteletről szól. Azt is elmondta, hogy Cannes-ban (is) igyekezett kiemelni, miszerint az R.M.N. nem (csak) Romániáról , hanem határokon átívelő jelenségekről szól.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A rendező beszámolt a gyergyóditrói bemutatóról is, aminek kapcsán kiemelte, hogy a helyi lakosok nem fogadták felháborodással filmet. Hiszen ő is igyekezett megértetni velük, hogy az ottani eseményeket csak premisszaként használta, az R.M.N.-ben nem is szerepel a falu neve, nem a valós emberek jelennek meg, ez egy fikciós történet, nem akarta megbélyegezni a falubelieket. Kiemelte, filmjeiben igyekszik nem gúnyos lenni, csak megjeleníteni az általa tapasztaltakat vagy épp látottakat, hallottakat.
A vetítésen, illetve az azt követő közönségtalálkozón számos, a filmben szereplő színés részt vett, többek között a női főhőst, a pékség ügyvezetőjét alakító State Judith.
Így például a manapság csak románul játszó State Judith elmondta, neki Nagy Csilla script supervisor (aki szintén jelen volt a vetítésen) segített kicsit felkészülni, míg az egyik helyi magyar fiatalt játszó Rácz Endre megjegyezte, bár Erdélyben a mindennapokban tapasztaljuk a különböző nyelvek keveredését, egy mozifilmben nem biztos, hogy érti, érzi a néző a nyelvváltások szükségességét, nem biztos, hogy természetesen hat.
A dráma a következő hetekben országszerte megtekinthető a helyi mozikban.
Személyes találkozón tisztázták a félreértéseket a gyergyóditrói botrány érintettjei, akik szerint sikerült békésen rendezni az ügyet. Közben újabb vendégmunkásokat várnak a pékségbe, sőt egy másik helybéli cég is külföldieket alkalmazna.
Hosszas, szerteágazó folyamatnak ígérkezik a Gyergyóditróban dolgozó két Srí Lanka-i vendégmunkás körül kirobbant botrány rendőrségi és ügyészségi vizsgálata. A hatóságok szerint nemcsak azok ellen indulhat eljárás, akik a színes bőrű pékek ellen uszítottak, hanem a magyargyalázók ellen is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!