Cristian Mungiu rendező (mikrofonnal) és a stáb több tagja a kincses városi bemutatót követően
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Cannes-i premierje után két héttel Erdélybe, Kolozsvárra is megérkezett Cristian Mungiu rendező sokat emlegetett, a Gyergyóditróban foglalkoztatott Srí Lanka-i pékek történetén alapuló, illetve abból inspirálódott várva várt új alkotása, az R.M.N. Szombaton a kincses város Művész, valamint Győzelem mozijában is levetítették a kétórás alkotást, melyet mindkét helyszínen közönségtalálkozó, kötetlen beszélgetés követett.
2022. június 05., 13:072022. június 05., 13:07
2022. június 05., 13:122022. június 05., 13:12
A Srí Lanka-i pékek két évvel ezelőtti esete az egész ország figyelmét felkeltette: a Hargita megyei Gyergyóditró lakosai nem voltak hajlandóak befogadni a pékségbe érkező két szakképzett ázsiai vendégmunkást, petíciót írtak, közgyűlést szerveztek annak érdekében, hogy távozzanak az üzemből és a településről egyaránt. A történet tökéletes kiindulópont lehetne egy dokumentumfilmhez vagy akár komor társadalmi drámához,
Az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon lelkesen fogadták a román filmrendező, forgatókönyvíró új filmjét, az R.M.N. azonban a szakma által is táplált remények ellenére nem zsebelt be díjat.
A szomorúság háromszöge című svéd vígjátéknak, Ruben Östlund rendezésének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 75. cannes-i fesztiválon a Vincent Lindon francia színész által vezetett nemzetközi zsűri.
A Romániában először pénteken Gyergyóditróban – minden félelem ellenére botrányoktól mentesen – bemutatott film sokkal több, mint a két évvel ezelőtti hírhedt Srí Lanka-i pékes történet feldolgozása.
Már a dráma címe és annak kiválasztása is érdekes. Erről a rendező azt mondta a szombati kolozsvári bemutató után, hogy ő is kíváncsi a megfejtésekre, illetve számára érdekes, hogy különböző helyeken mennyire eltérő megoldások születnek. Az R.M.N. lehet a Románia szó mássalhangzóinak sora, de ugyanúgy lehet a rămâne, azaz a marad szóé is. Jelenheti azt, hogy román, magyar, német (a szavak kezdőbetűi alapján), de lehet a mágneses rezonancia (rezonanța magnetică nucleară románul) elnevezésű orvosi képalkotó diagnosztikai eljárás is, hiszen a film olyan mélyrehatóan vizsgálja a társadalmat, mint ez a módszer.
A Mungiu-filmben hat nyelven beszélnek, magyarul, románul, angolul, németül, franciául, és talán szingalézul is (Srí Lanka hivatalos nyelve), cigányul pedig csak azért nem, mert – ahogy a drámában többször is elhangzik – „a cigányoktól már megszabadult” a történések helyszínét jelentő fiktív falu.
Nem csak etnikailag, nyelvileg érdekes a bemutatott világ, hanem egyéb vonatkozásokban is, hiszen tipikusan kelet-közép-európai, megfér egymás mellett a motor és a ló, az Iphone és hagyományos bál, a medvék és a Mercedes.
Fotó: R.M.N.
Ebbe a különös világba tér haza a film főhőse, a szász Matthias (Marin Grigore alakítja), aki Németországban dolgozott, és aki a családjától elidegenedve keresi a helyét. És ebbe a világba érkezik meg két, majd később három ázsiai vendégmunkás is, akiket nem tud tolerálni a falu. Az a település, ahonnan a legtöbben külföldön, nyugaton dolgoznak vendégmunkásként, minden áron meg akar szabadulni az idegenektől.
Aminél talán csak azok a megjegyzések, kérdések a mellbevágóbbak, amelyeket a film románjai a magyaroknak szegeznek arra vonatkozóan, hogy kisebbségként ők miért nem elfogadóbbak más kisebbségekkel szemben, illetve hogy akkor már miért nem távoznak ők is.
A drámafilm egyik legjobb jelenete a kultúrházban tartott gyűlés, melyen a falubeliek szeretnék megvitatni a helyzetet, és melyen minden, az idegenekkel és az itt élőkkel kapcsolatos sztereotípia felszínre tör. Bár kissé döbbenetes a filmvásznon szembesülni a számunkra, erdélyiek számára a mindennapokból ismert frázisokkal, a néző képes saját kelet-közép-európai „nyomorán” nevetni. Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a film éppen ezért egy nyugat-európai számára valószínűleg „csak” egy alkotás az idegengyűlöletről, de egy erdélyinek, románnak, magyarnak, szásznak a mindennapi tapasztalatok, konfliktusok felnagyított ábrázolása.
Matthias egyéni drámájának egy szelete a végkifejletkor megoldódni látszik, ám saját szörnyeivel még meg kell küzdeni. A filmet szépen átszövi egy már-már misztikusnak mondható szál, mely az erdélyi falu komor és sötét világával is összhangot alkot. Az utolsó jelenet ember és természet viszonyára is reflektál, a természettől való elidegenedést tágabb kontextusba helyezve, utalva arra, hogy az elidegenedett ember a világon mindenhol idegen marad.
Fotó: R.M.N.
A film befejezése nyitott, ám nem biztató. Ha arra van is némi esély, hogy egy-két egyéni dráma, konfliktus rendeződhet, a film 120 perce épp elég ahhoz, hogy a néző megértse: van, amin nem lehet változtatni.
A Cannes-ban 2007-ben 4 hónap, 3 hét, 2 nap című drámájával nagydíjat szerzett Cristian Mungiu alkotását magyar és román stáb közösen készítette, a forgatás 2021 novembere és 2022 januárja között zajlott, többnyire a Fehér megyei Torockón, de más erdélyi településeken is, például Kolozsváron, ahol több belső felvételt forgattak, például a kórházi és a pékségben játszódó jeleneteket. A film főbb szerepeiben Marin Grigore, Judith State, Macrina Bârlădeanu, Rácz Endre, Bíró József, Moldován Orsolya és Hatházi András látható.
Azt a helyzetet, amikor valaki közülünk Nyugatra megy dolgozni, nem tudjuk párhuzamba állítani azzal, hogy valaki meg hozzánk érkezik külföldről, például Délkelet-Ázsiából.
A rendező beszélt többek között a cannes-i élményekről is. Kiemelte, egy filmesnek mekkora lehetőség, ha alkotása az éves nemzetközi filmfesztivál otthonában kerül bemutatásra, hiszen ott „van valami a levegőben”, a seregszemlén olyan izgatottan várják a filmeket, hogy még a legelején feltűnő logókat is megtapsolják, a Francia Riviérán fekvő városban tíz napig minden és mindenki csak a filmekről, a műfaj iránti tiszteletről szól. Azt is elmondta, hogy Cannes-ban (is) igyekezett kiemelni, miszerint az R.M.N. nem (csak) Romániáról , hanem határokon átívelő jelenségekről szól.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A rendező beszámolt a gyergyóditrói bemutatóról is, aminek kapcsán kiemelte, hogy a helyi lakosok nem fogadták felháborodással filmet. Hiszen ő is igyekezett megértetni velük, hogy az ottani eseményeket csak premisszaként használta, az R.M.N.-ben nem is szerepel a falu neve, nem a valós emberek jelennek meg, ez egy fikciós történet, nem akarta megbélyegezni a falubelieket. Kiemelte, filmjeiben igyekszik nem gúnyos lenni, csak megjeleníteni az általa tapasztaltakat vagy épp látottakat, hallottakat.
A vetítésen, illetve az azt követő közönségtalálkozón számos, a filmben szereplő színés részt vett, többek között a női főhőst, a pékség ügyvezetőjét alakító State Judith.
Így például a manapság csak románul játszó State Judith elmondta, neki Nagy Csilla script supervisor (aki szintén jelen volt a vetítésen) segített kicsit felkészülni, míg az egyik helyi magyar fiatalt játszó Rácz Endre megjegyezte, bár Erdélyben a mindennapokban tapasztaljuk a különböző nyelvek keveredését, egy mozifilmben nem biztos, hogy érti, érzi a néző a nyelvváltások szükségességét, nem biztos, hogy természetesen hat.
A dráma a következő hetekben országszerte megtekinthető a helyi mozikban.
Személyes találkozón tisztázták a félreértéseket a gyergyóditrói botrány érintettjei, akik szerint sikerült békésen rendezni az ügyet. Közben újabb vendégmunkásokat várnak a pékségbe, sőt egy másik helybéli cég is külföldieket alkalmazna.
Hosszas, szerteágazó folyamatnak ígérkezik a Gyergyóditróban dolgozó két Srí Lanka-i vendégmunkás körül kirobbant botrány rendőrségi és ügyészségi vizsgálata. A hatóságok szerint nemcsak azok ellen indulhat eljárás, akik a színes bőrű pékek ellen uszítottak, hanem a magyargyalázók ellen is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!