Cristian Mungiu rendező (mikrofonnal) és a stáb több tagja a kincses városi bemutatót követően
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Cannes-i premierje után két héttel Erdélybe, Kolozsvárra is megérkezett Cristian Mungiu rendező sokat emlegetett, a Gyergyóditróban foglalkoztatott Srí Lanka-i pékek történetén alapuló, illetve abból inspirálódott várva várt új alkotása, az R.M.N. Szombaton a kincses város Művész, valamint Győzelem mozijában is levetítették a kétórás alkotást, melyet mindkét helyszínen közönségtalálkozó, kötetlen beszélgetés követett.
2022. június 05., 13:072022. június 05., 13:07
2022. június 05., 13:122022. június 05., 13:12
A Srí Lanka-i pékek két évvel ezelőtti esete az egész ország figyelmét felkeltette: a Hargita megyei Gyergyóditró lakosai nem voltak hajlandóak befogadni a pékségbe érkező két szakképzett ázsiai vendégmunkást, petíciót írtak, közgyűlést szerveztek annak érdekében, hogy távozzanak az üzemből és a településről egyaránt. A történet tökéletes kiindulópont lehetne egy dokumentumfilmhez vagy akár komor társadalmi drámához,
Az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon lelkesen fogadták a román filmrendező, forgatókönyvíró új filmjét, az R.M.N. azonban a szakma által is táplált remények ellenére nem zsebelt be díjat.
A szomorúság háromszöge című svéd vígjátéknak, Ruben Östlund rendezésének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 75. cannes-i fesztiválon a Vincent Lindon francia színész által vezetett nemzetközi zsűri.
A Romániában először pénteken Gyergyóditróban – minden félelem ellenére botrányoktól mentesen – bemutatott film sokkal több, mint a két évvel ezelőtti hírhedt Srí Lanka-i pékes történet feldolgozása.
Már a dráma címe és annak kiválasztása is érdekes. Erről a rendező azt mondta a szombati kolozsvári bemutató után, hogy ő is kíváncsi a megfejtésekre, illetve számára érdekes, hogy különböző helyeken mennyire eltérő megoldások születnek. Az R.M.N. lehet a Románia szó mássalhangzóinak sora, de ugyanúgy lehet a rămâne, azaz a marad szóé is. Jelenheti azt, hogy román, magyar, német (a szavak kezdőbetűi alapján), de lehet a mágneses rezonancia (rezonanța magnetică nucleară románul) elnevezésű orvosi képalkotó diagnosztikai eljárás is, hiszen a film olyan mélyrehatóan vizsgálja a társadalmat, mint ez a módszer.
A Mungiu-filmben hat nyelven beszélnek, magyarul, románul, angolul, németül, franciául, és talán szingalézul is (Srí Lanka hivatalos nyelve), cigányul pedig csak azért nem, mert – ahogy a drámában többször is elhangzik – „a cigányoktól már megszabadult” a történések helyszínét jelentő fiktív falu.
Nem csak etnikailag, nyelvileg érdekes a bemutatott világ, hanem egyéb vonatkozásokban is, hiszen tipikusan kelet-közép-európai, megfér egymás mellett a motor és a ló, az Iphone és hagyományos bál, a medvék és a Mercedes.
Fotó: R.M.N.
Ebbe a különös világba tér haza a film főhőse, a szász Matthias (Marin Grigore alakítja), aki Németországban dolgozott, és aki a családjától elidegenedve keresi a helyét. És ebbe a világba érkezik meg két, majd később három ázsiai vendégmunkás is, akiket nem tud tolerálni a falu. Az a település, ahonnan a legtöbben külföldön, nyugaton dolgoznak vendégmunkásként, minden áron meg akar szabadulni az idegenektől.
Aminél talán csak azok a megjegyzések, kérdések a mellbevágóbbak, amelyeket a film románjai a magyaroknak szegeznek arra vonatkozóan, hogy kisebbségként ők miért nem elfogadóbbak más kisebbségekkel szemben, illetve hogy akkor már miért nem távoznak ők is.
A drámafilm egyik legjobb jelenete a kultúrházban tartott gyűlés, melyen a falubeliek szeretnék megvitatni a helyzetet, és melyen minden, az idegenekkel és az itt élőkkel kapcsolatos sztereotípia felszínre tör. Bár kissé döbbenetes a filmvásznon szembesülni a számunkra, erdélyiek számára a mindennapokból ismert frázisokkal, a néző képes saját kelet-közép-európai „nyomorán” nevetni. Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a film éppen ezért egy nyugat-európai számára valószínűleg „csak” egy alkotás az idegengyűlöletről, de egy erdélyinek, románnak, magyarnak, szásznak a mindennapi tapasztalatok, konfliktusok felnagyított ábrázolása.
Matthias egyéni drámájának egy szelete a végkifejletkor megoldódni látszik, ám saját szörnyeivel még meg kell küzdeni. A filmet szépen átszövi egy már-már misztikusnak mondható szál, mely az erdélyi falu komor és sötét világával is összhangot alkot. Az utolsó jelenet ember és természet viszonyára is reflektál, a természettől való elidegenedést tágabb kontextusba helyezve, utalva arra, hogy az elidegenedett ember a világon mindenhol idegen marad.
Fotó: R.M.N.
A film befejezése nyitott, ám nem biztató. Ha arra van is némi esély, hogy egy-két egyéni dráma, konfliktus rendeződhet, a film 120 perce épp elég ahhoz, hogy a néző megértse: van, amin nem lehet változtatni.
A Cannes-ban 2007-ben 4 hónap, 3 hét, 2 nap című drámájával nagydíjat szerzett Cristian Mungiu alkotását magyar és román stáb közösen készítette, a forgatás 2021 novembere és 2022 januárja között zajlott, többnyire a Fehér megyei Torockón, de más erdélyi településeken is, például Kolozsváron, ahol több belső felvételt forgattak, például a kórházi és a pékségben játszódó jeleneteket. A film főbb szerepeiben Marin Grigore, Judith State, Macrina Bârlădeanu, Rácz Endre, Bíró József, Moldován Orsolya és Hatházi András látható.
Azt a helyzetet, amikor valaki közülünk Nyugatra megy dolgozni, nem tudjuk párhuzamba állítani azzal, hogy valaki meg hozzánk érkezik külföldről, például Délkelet-Ázsiából.
A rendező beszélt többek között a cannes-i élményekről is. Kiemelte, egy filmesnek mekkora lehetőség, ha alkotása az éves nemzetközi filmfesztivál otthonában kerül bemutatásra, hiszen ott „van valami a levegőben”, a seregszemlén olyan izgatottan várják a filmeket, hogy még a legelején feltűnő logókat is megtapsolják, a Francia Riviérán fekvő városban tíz napig minden és mindenki csak a filmekről, a műfaj iránti tiszteletről szól. Azt is elmondta, hogy Cannes-ban (is) igyekezett kiemelni, miszerint az R.M.N. nem (csak) Romániáról , hanem határokon átívelő jelenségekről szól.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A rendező beszámolt a gyergyóditrói bemutatóról is, aminek kapcsán kiemelte, hogy a helyi lakosok nem fogadták felháborodással filmet. Hiszen ő is igyekezett megértetni velük, hogy az ottani eseményeket csak premisszaként használta, az R.M.N.-ben nem is szerepel a falu neve, nem a valós emberek jelennek meg, ez egy fikciós történet, nem akarta megbélyegezni a falubelieket. Kiemelte, filmjeiben igyekszik nem gúnyos lenni, csak megjeleníteni az általa tapasztaltakat vagy épp látottakat, hallottakat.
A vetítésen, illetve az azt követő közönségtalálkozón számos, a filmben szereplő színés részt vett, többek között a női főhőst, a pékség ügyvezetőjét alakító State Judith.
Így például a manapság csak románul játszó State Judith elmondta, neki Nagy Csilla script supervisor (aki szintén jelen volt a vetítésen) segített kicsit felkészülni, míg az egyik helyi magyar fiatalt játszó Rácz Endre megjegyezte, bár Erdélyben a mindennapokban tapasztaljuk a különböző nyelvek keveredését, egy mozifilmben nem biztos, hogy érti, érzi a néző a nyelvváltások szükségességét, nem biztos, hogy természetesen hat.
A dráma a következő hetekben országszerte megtekinthető a helyi mozikban.
Személyes találkozón tisztázták a félreértéseket a gyergyóditrói botrány érintettjei, akik szerint sikerült békésen rendezni az ügyet. Közben újabb vendégmunkásokat várnak a pékségbe, sőt egy másik helybéli cég is külföldieket alkalmazna.
Hosszas, szerteágazó folyamatnak ígérkezik a Gyergyóditróban dolgozó két Srí Lanka-i vendégmunkás körül kirobbant botrány rendőrségi és ügyészségi vizsgálata. A hatóságok szerint nemcsak azok ellen indulhat eljárás, akik a színes bőrű pékek ellen uszítottak, hanem a magyargyalázók ellen is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!