
Az erdélyi modern festőművészet kezdeti évtizedeibe nyújt betekintést az egy éven át látható tárlat
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye/Facebook
A két világháború közti Erdély négy nagy művészeti központjának (Nagybánya, Kolozsvár, Nagyvárad és Brassó) 25 meghatározó művészétől, közel 70 remekművet vonultat fel a nagyváradi római katolikus püspöki palota legújabb, a hét végén nyílt kiállítása.
2022. március 28., 11:562022. március 28., 11:56
A dr. Böhm József nagyváradi származású, Németországban élő magángyűjtő lenyűgöző anyagából válogatott kiállítás a születőfélben lévő erdélyi modern festőművészet kezdeti évtizedeibe nyújt betekintést.
A közép-európai léptékkel is méretes, mintegy 250 műtárgyat számláló modern és kortárs művészeti anyag az egyik legjelentősebb magyar gyűjtővé avatja a németországi Freibergben élő családot, amely az 1960-as évektől egy reprezentatív „erdélyi galéria” kialakításán fáradozott, hogy a perifériaként kezelt transzszilván művészet az őt megillető helyre kerüljön Európa huszadik századi palettáján.
A most megnyílt tárlat olyan európai rangú művészek alkotásait sorakoztatja fel, mint Mattis Teutsch János, Ziffer Sándor, Petlrott Csaba Vilmos, Szolnay Sándor, Tasso Marchini, Hans Eder, Henri Nouveau, Tibor Ernő vagy Balogh István.
A megnyitón Böcskei László megyés püspök az egyetemes értékek védelmére hívta fel a figyelmet. Jakobovits Márta képzőművész méltatta a kiállítást, közreműködött Kaganovskiy Eszter és Kaganovskiy Artúr előadóművész.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!