Fotó: MAGMA
Az 1960-as és 1970-es években tevékenykedő kolozsvári fotós, Deák Ferenc fényképeinek gyűjteményéből nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben március 5-én 19 órától.
2024. március 05., 14:312024. március 05., 14:31
Amint a MAGMA közleményében olvasható, az Informális gyakorlatok. Az értelmiségi osztály Deák Ferenc portréin keresztül című kiállítás olyan értelmezések, kommentárok és átfedések sorozatát tárja a látogató elé, amelyeknek egy közismert vagy közhelyes ábrázolási mód – a portré – áll a középpontjában. „Az elmúlt hat hónap során csoportunk teljes mértékben digitalizálta az 1960-as és 1970-es években tevékenykedő kolozsvári fotós, Deák Ferenc fényképeinek gyűjteményét, mely jelenleg a Minerva Archívum részét képezi. A helyi vagy regionális értelmiségi réteghez tartozó személyekről készült több száz portréból mintegy száz képet választottunk ki, melyeket az eredeti negatívok felhasználásával laboratóriumban nagyítottuk.
Amint a tárlat szervezői rámutatnak, a portrék elkészítésének motivációja nem teljesen ismert, némelyikük különböző intézmények megrendelése volt, mások magánmegrendelésre készültek, vagy a helyi kulturális életben tevékenykedő barátok képei.
Fotó: MAGMA
„Deák portréi a bővülő informális tevékenységek időszakában készültek, amelyek megoldásokat kínáltak egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező környezet számára. Ha figyelnénk rájuk, ezek a portrék ma is megtalálhatók az állami intézmények tereiben. Más terekben és kontextusokban azonban nem nagyon láthatóak. Lehetőségként tekintünk arra, hogy a jelen perspektívájából ismét szemügyre vegyük őket, és kötetlen gyakorlatként szembesüljünk velük” – olvasható a leírásban.
A kiállítás felépítésének kiindulópontjaként e portrék kiválasztásakor éppen az értelmiség társadalomban betöltött szerepének jelene és korszerűsége volt a fontos tényező. Továbbá az, hogy ez az osztály hogyan reprezentálódott az idő során, hogyan cselekedett saját körén belül és a társadalomban, milyen volt a viszonya a társadalom többi részével, illetve a politikai hatalommal. Ilyen kérdések kidolgozására és egyáltalán felvetésére hívtunk meg projektünkbe művészeket, kutatókat és újságírókat, akik dokumentálják, feldolgozzák és terjesztik az ezzel kapcsolatos információt, nyilvánossá téve értelmezéseiket és észrevételeiket.
ahol több tízezer ember láthatta őket. A nagyközönség első kontaktusa ezekkel a szobrokkal akkoriban valószínűleg kizárólag a folyóirat fotóin keresztül történt. A kb. 200 ismert portréból Ladó Ágota 20-at választott ki, amelyekkel a tekintet irányát hangsúlyozza, a múlt értelmiségének a tekintetét a mai látogató irányába.
Matei Bejenaru egy Iași-ban dolgozó fotográfus képgyűjteményét kutatta, aki a helyi kulturális közeget dokumentálta az 1970-es és 1980-as években. Claudiu Cobilanschi a portrésorozat-készítés nehézségeivel küszködött. Kispál Ágnes-Evelin és Kispál Attila követési fotókkal dolgozott. Alexandru Polgár az értelmiség klasszikus pozíciójára kérdezett rá, miközben az írást hozta krízishelyzetbe. Szabó-Reznek Eszter a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeinek az 1950-es évek elején készített tevékenységi lapjait vette szemügyre. Erhardt Miklós munkája egy 1975-ben készült dokumentumfilm egyik részletének szó szerinti újrajátszása. Miklós Szilárd a kortárs művészet eszközeivel készít egy fantomképet a nyilvános nyomozás logikájában.
„Az elismeréssel mindegyik nálunk kiállító művészt, valamint kurátort, előadót, múzeumpedagógust, partnert, fenntartót díjazták, szóval mindenkit, akivel együttműködtünk az elmúlt egy évtizedben” – mondta el Kispál Attila, a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér vezetője.
A kortárs művészetet kívánja továbbra is közvetíteni a sepsiszentgyörgyi MAGMA kiállítótér, amelynek legújabb, .GIF című kiállítása a médiaművészetre összpontosít. Kispál Attila képzőművész, a MAGMA vezetője idei terveikről is beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!