Fotó: MAGMA
Az 1960-as és 1970-es években tevékenykedő kolozsvári fotós, Deák Ferenc fényképeinek gyűjteményéből nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben március 5-én 19 órától.
2024. március 05., 14:312024. március 05., 14:31
Amint a MAGMA közleményében olvasható, az Informális gyakorlatok. Az értelmiségi osztály Deák Ferenc portréin keresztül című kiállítás olyan értelmezések, kommentárok és átfedések sorozatát tárja a látogató elé, amelyeknek egy közismert vagy közhelyes ábrázolási mód – a portré – áll a középpontjában. „Az elmúlt hat hónap során csoportunk teljes mértékben digitalizálta az 1960-as és 1970-es években tevékenykedő kolozsvári fotós, Deák Ferenc fényképeinek gyűjteményét, mely jelenleg a Minerva Archívum részét képezi. A helyi vagy regionális értelmiségi réteghez tartozó személyekről készült több száz portréból mintegy száz képet választottunk ki, melyeket az eredeti negatívok felhasználásával laboratóriumban nagyítottuk.
Amint a tárlat szervezői rámutatnak, a portrék elkészítésének motivációja nem teljesen ismert, némelyikük különböző intézmények megrendelése volt, mások magánmegrendelésre készültek, vagy a helyi kulturális életben tevékenykedő barátok képei.
Fotó: MAGMA
„Deák portréi a bővülő informális tevékenységek időszakában készültek, amelyek megoldásokat kínáltak egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező környezet számára. Ha figyelnénk rájuk, ezek a portrék ma is megtalálhatók az állami intézmények tereiben. Más terekben és kontextusokban azonban nem nagyon láthatóak. Lehetőségként tekintünk arra, hogy a jelen perspektívájából ismét szemügyre vegyük őket, és kötetlen gyakorlatként szembesüljünk velük” – olvasható a leírásban.
A kiállítás felépítésének kiindulópontjaként e portrék kiválasztásakor éppen az értelmiség társadalomban betöltött szerepének jelene és korszerűsége volt a fontos tényező. Továbbá az, hogy ez az osztály hogyan reprezentálódott az idő során, hogyan cselekedett saját körén belül és a társadalomban, milyen volt a viszonya a társadalom többi részével, illetve a politikai hatalommal. Ilyen kérdések kidolgozására és egyáltalán felvetésére hívtunk meg projektünkbe művészeket, kutatókat és újságírókat, akik dokumentálják, feldolgozzák és terjesztik az ezzel kapcsolatos információt, nyilvánossá téve értelmezéseiket és észrevételeiket.
ahol több tízezer ember láthatta őket. A nagyközönség első kontaktusa ezekkel a szobrokkal akkoriban valószínűleg kizárólag a folyóirat fotóin keresztül történt. A kb. 200 ismert portréból Ladó Ágota 20-at választott ki, amelyekkel a tekintet irányát hangsúlyozza, a múlt értelmiségének a tekintetét a mai látogató irányába.
Matei Bejenaru egy Iași-ban dolgozó fotográfus képgyűjteményét kutatta, aki a helyi kulturális közeget dokumentálta az 1970-es és 1980-as években. Claudiu Cobilanschi a portrésorozat-készítés nehézségeivel küszködött. Kispál Ágnes-Evelin és Kispál Attila követési fotókkal dolgozott. Alexandru Polgár az értelmiség klasszikus pozíciójára kérdezett rá, miközben az írást hozta krízishelyzetbe. Szabó-Reznek Eszter a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeinek az 1950-es évek elején készített tevékenységi lapjait vette szemügyre. Erhardt Miklós munkája egy 1975-ben készült dokumentumfilm egyik részletének szó szerinti újrajátszása. Miklós Szilárd a kortárs művészet eszközeivel készít egy fantomképet a nyilvános nyomozás logikájában.
„Az elismeréssel mindegyik nálunk kiállító művészt, valamint kurátort, előadót, múzeumpedagógust, partnert, fenntartót díjazták, szóval mindenkit, akivel együttműködtünk az elmúlt egy évtizedben” – mondta el Kispál Attila, a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér vezetője.
A kortárs művészetet kívánja továbbra is közvetíteni a sepsiszentgyörgyi MAGMA kiállítótér, amelynek legújabb, .GIF című kiállítása a médiaművészetre összpontosít. Kispál Attila képzőművész, a MAGMA vezetője idei terveikről is beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!