Barazsuly Viktória Adrienn és Újvári Dorottya a városnéző sétán
Fotó: Görbe Helga
A kolozsvári Györgyfalvi és Mărăşti negyedet mutatták be az érdeklődőknek a Korzo Egyesület művészettörténészei, akik a műemlékek világnapja alkalmából tartottak tematikus városnéző sétát.
2018. április 19., 18:302018. április 19., 18:30
Ezúttal nem több évszázados, patinás épületek során, hanem két kolozsvári lakónegyedben kalauzolta az érdeklődőket a Korzo Egyesület, amelynek tagjai a műemlékek április 18-ai világnapja alkalmából tartottak tematikus városnéző sétát szerda délután. A fiatal művészettörténészek az egyesület keretében rendszeresen szerveznek adott korszakokra, témákra összpontosító városnézéseket, ezúttal a Györgyfalvi és a Mărăști negyedet mutatták meg az érdeklődőknek A szocmodern szép? elnevezésű sétán.
Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn részletezte a szocreál és szocmodern korszakok stílusjegyeit, valamint a kettő közti különbségeket.
A modern idő szimbólumaként megjelent a beton, ezzel egy időben egyre kevésbé érvényesült az építészek kreativitása, ritkábban tudták megvalósítani eredeti ötleteiket. A kincses város lakónegyedeinek kiépítése a város peremén kezdődött, fokozatosan haladtak az újítással a központ felé. A Györgyfalvi és a Dónát negyedet egyszerre építették az 1960-as években, majd néhány évvel később a Monostor és Hajnal lakótelep, ezt követően a Mărăști tömbházai készültek el.
A körzetek létrehozása két korszakra osztható: az első az 1960–1973 közötti, amely modern városépítési elven alapult, ebben az időszakban zöld területek, parkok, játszóterek, kellemes és élhető lakóhelyek létesültek.
A művészettörténészek elmondták, a Györgyfalvi lakótelep építésekor egyaránt mérvadónak számított a funkcionalitás és az esztétikum, a negyedet Augustin Presecar építész tervezte meg az 1960-as években. A városrészre jellemzőek a világos lépcsőházak, valamint a „sisakos” tömbházak, amelyek azt az érzést keltik a járókelőkben, hogy a tömbház tetőterét sapka díszíti.
A művészettörténészek azt is megosztották az érdeklődőkkel, hogy a negyedben figyelemreméltóak a mozaikszerű, rózsaszín és kék kerámiából készített burkolóanyagok, amelyekkel a homlokzatokat vonták be.
Ebben a lakókörzetben több óvoda, iskola, sportpálya található. A multifunkcionális központ a Merkur komplexum volt, amely az adott időszakra jellemző többszintes bejárattal rendelkezik, ezáltal az épület könnyen megközelíthető bármelyik oldalról.
Fotó: Görbe Helga
Az 1960-as évek végére az az elhatározás született, hogy tehermentesíteni kell a belvárost, tehát szükségessé vált több lakótelep kialakítása.
Elméleti megalkotója Elkán György és Emanoil Tudose építész, akik nem sokkal a tér kialakítása után tömbházakkal „keretezték” azt. Álmuk, miszerint a Mărăști lakónegyedi buszállomáson naponta körülbelül 17 ezer utas fog megfordulni, mára realitássá vált, ugyanis ez a város egyik legzsúfoltabb pontja.
Annak érdekében, hogy a lakókörzetben megfelelő elrendezésben tornyosuljanak az épületek, Tudose gipszből készített építőkockák ide-oda tologatásával kísérletezett, amíg el nem jutott a ma is látható koncepcióhoz. A lakótelep legkiemelkedőbb építménye az Octavian Goga Megyei Könyvtár, az előtte elterülő hatalmas üres terület azt az érzetet kelti, hogy a negyed még nincs teljesen befejezve.
Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténet szakon végeztek, négy évvel ezelőtt hozták létre a Korzo Egyesületet.
Régi, de mégsem idejét múlt történetekkel próbálják felhívni a figyelmet, hogy a kolozsvári lakosok közelinek és fontosnak érezzék a város történelmi értékeit. „Épületek, utcák, terek, szobrok, csatornafedelek, buszmegállók, villamosok, kocsmák és gyorséttermek – mindegyikük különleges, egyedi, értékes, varázslatos történetek és titkok tudói.Tematikus városnéző séták és gyerekeknek szóló múzeumpedagógiai foglalkozások szervezésével szeretnénk minél szélesebb közönségnek bemutatni Kolozsvár történeteit, művészetét, értékeit” – olvasható az egyesület honlapján, a korzo.org.ro-n.
Görbe Helga
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
szóljon hozzá!