Barazsuly Viktória Adrienn és Újvári Dorottya a városnéző sétán
Fotó: Görbe Helga
A kolozsvári Györgyfalvi és Mărăşti negyedet mutatták be az érdeklődőknek a Korzo Egyesület művészettörténészei, akik a műemlékek világnapja alkalmából tartottak tematikus városnéző sétát.
2018. április 19., 18:302018. április 19., 18:30
Ezúttal nem több évszázados, patinás épületek során, hanem két kolozsvári lakónegyedben kalauzolta az érdeklődőket a Korzo Egyesület, amelynek tagjai a műemlékek április 18-ai világnapja alkalmából tartottak tematikus városnéző sétát szerda délután. A fiatal művészettörténészek az egyesület keretében rendszeresen szerveznek adott korszakokra, témákra összpontosító városnézéseket, ezúttal a Györgyfalvi és a Mărăști negyedet mutatták meg az érdeklődőknek A szocmodern szép? elnevezésű sétán.
Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn részletezte a szocreál és szocmodern korszakok stílusjegyeit, valamint a kettő közti különbségeket.
A modern idő szimbólumaként megjelent a beton, ezzel egy időben egyre kevésbé érvényesült az építészek kreativitása, ritkábban tudták megvalósítani eredeti ötleteiket. A kincses város lakónegyedeinek kiépítése a város peremén kezdődött, fokozatosan haladtak az újítással a központ felé. A Györgyfalvi és a Dónát negyedet egyszerre építették az 1960-as években, majd néhány évvel később a Monostor és Hajnal lakótelep, ezt követően a Mărăști tömbházai készültek el.
A körzetek létrehozása két korszakra osztható: az első az 1960–1973 közötti, amely modern városépítési elven alapult, ebben az időszakban zöld területek, parkok, játszóterek, kellemes és élhető lakóhelyek létesültek.
A művészettörténészek elmondták, a Györgyfalvi lakótelep építésekor egyaránt mérvadónak számított a funkcionalitás és az esztétikum, a negyedet Augustin Presecar építész tervezte meg az 1960-as években. A városrészre jellemzőek a világos lépcsőházak, valamint a „sisakos” tömbházak, amelyek azt az érzést keltik a járókelőkben, hogy a tömbház tetőterét sapka díszíti.
A művészettörténészek azt is megosztották az érdeklődőkkel, hogy a negyedben figyelemreméltóak a mozaikszerű, rózsaszín és kék kerámiából készített burkolóanyagok, amelyekkel a homlokzatokat vonták be.
Ebben a lakókörzetben több óvoda, iskola, sportpálya található. A multifunkcionális központ a Merkur komplexum volt, amely az adott időszakra jellemző többszintes bejárattal rendelkezik, ezáltal az épület könnyen megközelíthető bármelyik oldalról.
Fotó: Görbe Helga
Az 1960-as évek végére az az elhatározás született, hogy tehermentesíteni kell a belvárost, tehát szükségessé vált több lakótelep kialakítása.
Elméleti megalkotója Elkán György és Emanoil Tudose építész, akik nem sokkal a tér kialakítása után tömbházakkal „keretezték” azt. Álmuk, miszerint a Mărăști lakónegyedi buszállomáson naponta körülbelül 17 ezer utas fog megfordulni, mára realitássá vált, ugyanis ez a város egyik legzsúfoltabb pontja.
Annak érdekében, hogy a lakókörzetben megfelelő elrendezésben tornyosuljanak az épületek, Tudose gipszből készített építőkockák ide-oda tologatásával kísérletezett, amíg el nem jutott a ma is látható koncepcióhoz. A lakótelep legkiemelkedőbb építménye az Octavian Goga Megyei Könyvtár, az előtte elterülő hatalmas üres terület azt az érzetet kelti, hogy a negyed még nincs teljesen befejezve.
Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténet szakon végeztek, négy évvel ezelőtt hozták létre a Korzo Egyesületet.
Régi, de mégsem idejét múlt történetekkel próbálják felhívni a figyelmet, hogy a kolozsvári lakosok közelinek és fontosnak érezzék a város történelmi értékeit. „Épületek, utcák, terek, szobrok, csatornafedelek, buszmegállók, villamosok, kocsmák és gyorséttermek – mindegyikük különleges, egyedi, értékes, varázslatos történetek és titkok tudói.Tematikus városnéző séták és gyerekeknek szóló múzeumpedagógiai foglalkozások szervezésével szeretnénk minél szélesebb közönségnek bemutatni Kolozsvár történeteit, művészetét, értékeit” – olvasható az egyesület honlapján, a korzo.org.ro-n.
Görbe Helga
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!