HIRDETÉS

Építőkockákból kirakott lakónegyedek – Vezetett séta a szocmodern építészet kolozsvári „emlékei” között

2018. április 19., 18:30
HIRDETÉS

A kolozsvári Györgyfalvi és Mărăşti negyedet mutatták be az érdeklődőknek a Korzo Egyesület művészettörténészei, akik a műemlékek világnapja alkalmából tartottak tematikus városnéző sétát.

Barazsuly Viktória Adrienn és Újvári Dorottya a városnéző sétán Fotó: Görbe Helga

Ezúttal nem több évszázados, patinás épületek során, hanem két kolozsvári lakónegyedben kalauzolta az érdeklődőket a Korzo Egyesület, amelynek tagjai a műemlékek április 18-ai világnapja alkalmából tartottak tematikus városnéző sétát szerda délután. A fiatal művészettörténészek az egyesület keretében rendszeresen szerveznek adott korszakokra, témákra összpontosító városnézéseket, ezúttal a Györgyfalvi és a Mărăști negyedet mutatták meg az érdeklődőknek A szocmodern szép? elnevezésű sétán.

Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn részletezte a szocreál és szocmodern korszakok stílusjegyeit, valamint a kettő közti különbségeket.

HIRDETÉS

Amíg a szocreál sztálini találmány, monumentalizáló és díszítő jelleggel bír, addig a szocmodern Sztálin halála után alakult ki, letisztultabb, egységesebb, tipizált elemekből álló épületek jellemzik.

A modern idő szimbólumaként megjelent a beton, ezzel egy időben egyre kevésbé érvényesült az építészek kreativitása, ritkábban tudták megvalósítani eredeti ötleteiket. A kincses város lakónegyedeinek kiépítése a város peremén kezdődött, fokozatosan haladtak az újítással a központ felé. A Györgyfalvi és a Dónát negyedet egyszerre építették az 1960-as években, majd néhány évvel később a Monostor és Hajnal lakótelep, ezt követően a Mărăști tömbházai készültek el.

A körzetek létrehozása két korszakra osztható: az első az 1960–1973 közötti, amely modern városépítési elven alapult, ebben az időszakban zöld területek, parkok, játszóterek, kellemes és élhető lakóhelyek létesültek.

A második szakasz 1973-tól 1989-ig tartott, amikor az intenzív területkihasználásra összpontosítottak; ekkor a mennyiség, nem pedig a minőség számított.

Funkcionalitás és esztétikum a lakótelepeken

A művészettörténészek elmondták, a Györgyfalvi lakótelep építésekor egyaránt mérvadónak számított a funkcionalitás és az esztétikum, a negyedet Augustin Presecar építész tervezte meg az 1960-as években. A városrészre jellemzőek a világos lépcsőházak, valamint a „sisakos” tömbházak, amelyek azt az érzést keltik a járókelőkben, hogy a tömbház tetőterét sapka díszíti.

A művészettörténészek azt is megosztották az érdeklődőkkel, hogy a negyedben figyelemreméltóak a mozaikszerű, rózsaszín és kék kerámiából készített burkolóanyagok, amelyekkel a homlokzatokat vonták be.

Fontos eleme a környéknek a pergola, az az árkádos, idilli hangulatú építmény, amely szemet gyönyörködtet a betonrengetegben. 

Ebben a lakókörzetben több óvoda, iskola, sportpálya található. A multifunkcionális központ a Merkur komplexum volt, amely az adott időszakra jellemző többszintes bejárattal rendelkezik, ezáltal az épület könnyen megközelíthető bármelyik oldalról.

Fotó: Görbe Helga

Tehermentesíteni a főteret

Az 1960-as évek végére az az elhatározás született, hogy tehermentesíteni kell a belvárost, tehát szükségessé vált több lakótelep kialakítása.

Ekkor létesült a Mărăști tér, amelynek tervét harmadik díjjal jutalmazták az országos építészeti pályázaton 1969-ben.

Elméleti megalkotója Elkán György és Emanoil Tudose építész, akik nem sokkal a tér kialakítása után tömbházakkal „keretezték” azt. Álmuk, miszerint a Mărăști lakónegyedi buszállomáson naponta körülbelül 17 ezer utas fog megfordulni, mára realitássá vált, ugyanis ez a város egyik legzsúfoltabb pontja.

Annak érdekében, hogy a lakókörzetben megfelelő elrendezésben tornyosuljanak az épületek, Tudose gipszből készített építőkockák ide-oda tologatásával kísérletezett, amíg el nem jutott a ma is látható koncepcióhoz. A lakótelep legkiemelkedőbb építménye az Octavian Goga Megyei Könyvtár, az előtte elterülő hatalmas üres terület azt az érzetet kelti, hogy a negyed még nincs teljesen befejezve.

Régi, de mégsem idejét múlt történetek

Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténet szakon végeztek, négy évvel ezelőtt hozták létre a Korzo Egyesületet.

Tematikus korzózásaik célja, hogy kapcsolatot teremtsenek a tudományos szféra és az emberek között; eddig még nem látott perspektívába helyezzék az épületeket; elérjék, hogy az utcán rohangáló járókelők legalább egy percre tekintsenek fel az épített környezet elemeire.

Régi, de mégsem idejét múlt történetekkel próbálják felhívni a figyelmet, hogy a kolozsvári lakosok közelinek és fontosnak érezzék a város történelmi értékeit. „Épületek, utcák, terek, szobrok, csatornafedelek, buszmegállók, villamosok, kocsmák és gyorséttermek – mindegyikük különleges, egyedi, értékes, varázslatos történetek és titkok tudói.Tematikus városnéző séták és gyerekeknek szóló múzeumpedagógiai foglalkozások szervezésével szeretnénk minél szélesebb közönségnek bemutatni Kolozsvár történeteit, művészetét, értékeit” – olvasható az egyesület honlapján, a korzo.org.ro-n.

Görbe Helga

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS