Építőkockákból kirakott lakónegyedek – Vezetett séta a szocmodern építészet kolozsvári „emlékei” között

A modern idő szimbólumaként megjelent a beton, ezzel egy időben egyre kevésbé érvényesült az építészek kreativitása, ritkábban tudták megvalósítani eredeti ötleteiket. A kincses város lakónegyedeinek kiépítése a város peremén kezdődött, fokozatosan haladtak az újítással a központ felé. A Györgyfalvi és a Dónát negyedet egyszerre építették az 1960-as években, majd néhány évvel később a Monostor és Hajnal lakótelep, ezt követően a Mărăști tömbházai készültek el.

A körzetek létrehozása két korszakra osztható: az első az 1960–1973 közötti, amely modern városépítési elven alapult, ebben az időszakban zöld területek, parkok, játszóterek, kellemes és élhető lakóhelyek létesültek.

Funkcionalitás és esztétikum a lakótelepeken

A művészettörténészek elmondták, a Györgyfalvi lakótelep építésekor egyaránt mérvadónak számított a funkcionalitás és az esztétikum, a negyedet Augustin Presecar építész tervezte meg az 1960-as években. A városrészre jellemzőek a világos lépcsőházak, valamint a „sisakos” tömbházak, amelyek azt az érzést keltik a járókelőkben, hogy a tömbház tetőterét sapka díszíti.

A művészettörténészek azt is megosztották az érdeklődőkkel, hogy a negyedben figyelemreméltóak a mozaikszerű, rózsaszín és kék kerámiából készített burkolóanyagok, amelyekkel a homlokzatokat vonták be.

Ebben a lakókörzetben több óvoda, iskola, sportpálya található. A multifunkcionális központ a Merkur komplexum volt, amely az adott időszakra jellemző többszintes bejárattal rendelkezik, ezáltal az épület könnyen megközelíthető bármelyik oldalról.

Elméleti megalkotója Elkán György és Emanoil Tudose építész, akik nem sokkal a tér kialakítása után tömbházakkal „keretezték” azt. Álmuk, miszerint a Mărăști lakónegyedi buszállomáson naponta körülbelül 17 ezer utas fog megfordulni, mára realitássá vált, ugyanis ez a város egyik legzsúfoltabb pontja.

Annak érdekében, hogy a lakókörzetben megfelelő elrendezésben tornyosuljanak az épületek, Tudose gipszből készített építőkockák ide-oda tologatásával kísérletezett, amíg el nem jutott a ma is látható koncepcióhoz. A lakótelep legkiemelkedőbb építménye az Octavian Goga Megyei Könyvtár, az előtte elterülő hatalmas üres terület azt az érzetet kelti, hogy a negyed még nincs teljesen befejezve.

Régi, de mégsem idejét múlt történetek

Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténet szakon végeztek, négy évvel ezelőtt hozták létre a Korzo Egyesületet.

Régi, de mégsem idejét múlt történetekkel próbálják felhívni a figyelmet, hogy a kolozsvári lakosok közelinek és fontosnak érezzék a város történelmi értékeit. „Épületek, utcák, terek, szobrok, csatornafedelek, buszmegállók, villamosok, kocsmák és gyorséttermek – mindegyikük különleges, egyedi, értékes, varázslatos történetek és titkok tudói.Tematikus városnéző séták és gyerekeknek szóló múzeumpedagógiai foglalkozások szervezésével szeretnénk minél szélesebb közönségnek bemutatni Kolozsvár történeteit, művészetét, értékeit” – olvasható az egyesület honlapján, a korzo.org.ro-n.

Görbe Helga