
A kolozsvári szemlén A feleségem története című, 2021-es Enyedi Ildikó-filmet is vetítik
Fotó: A feleségem története
Többek közt Enyedi Ildikó rendező művészetére irányítja rá a figyelmet a 21. kiadásához érkező, június 17. és 26. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF). A 3×3 elnevezésű szekcióban Enyedi Ildikó, Gaspar Noé és Alexandru Solomon alkotásaiból vetítenek filmeket a szemlén.
2022. június 02., 20:182022. június 02., 20:18
Amint a fesztivál szervezőinek közleményében olvasható, a sokszorosan díjazott magyar rendező, forgatókönyvíró, producer Enyedi Ildikó a konceptuális művészet alapos felfedezése után „ölelte magához” a film világát. Tagja volt a híres Indigo csoportnak, és együttműködött a Balázs Béla Stúdióval, az egyetlen olyan kelet-európai filmstúdióval, amely függetlenként működött 1989 előtt.
A film története szerint Dóri és Lili egypetéjű ikrek, akiket gyermekkorukban elválasztottak egymástól. Míg az egyikük érzéki nagyvilági nővé cseperedik, a másikukból érzékeny, kissé naiv lázadó lesz. A film központi motívuma a fény, mely nemcsak az új technikai vívmányokat (elektromos áram, villanyégő, mozi) fűzi egybe, de az emberek is valósággal ragyognak.
A 2017-es, a Berlinálé fődíjával kitüntetett Testről és lélekről című mozit is vetítik a TIFF-en. 2018-ban Oscar-jelölést kapott.
A történet szerint Jakob Störr és egy barátja iszogatás közben fogadást köt, miszerint a holland tengerészkapitány feleségül veszi az első nőt, aki belép a kávézóba. Így ismerkedik meg a szeszélyes francia lánnyal, Lizzyvel, akivel házasságot köt. Ettől kezdve a szeretnivaló, fájdalmasan becsületes Störr élete számos megpróbáltatásnak van kitéve. Figuráján keresztül elemi és drámai módon értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét és megfoghatatlan, uralhatatlan mivoltát.
a 3×3-as válogatásból nem hiányozhat minden idők egyik legsokkolóbb filmje, a Visszafordíthatatlan (Irrévérsible, 2002), a Hirtelen üresség (Enter The Void, 2011), valamint legújabb filmje, a Vortex (2021). Alexandru Solomon román dokumentumfilm-rendező, operatőr, producer, forgatókönyvíró munkáit is vetítik: Clara B (2006), Háború rövidhullámon (Război pe calea undelor, 2007) és Tarzan golyói (Ouăle lui Tarzan, 2017) című alkotásai lesznek láthatóak a szemlén.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!