Annak a háznak a falára került az emlékplakett, ahol Dsida Jenő élete utolsó éveit töltötte
Fotó: Szántai János/ Főtér.ro
Dsida Jenő (1907-1938) emlékplakettjét avatták fel pénteken Kolozsváron annak a Fürdő utcai háznak a falán, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte.
2020. június 26., 14:282020. június 26., 14:28
2020. június 26., 14:332020. június 26., 14:33
Vetró András kolozsvári születésű, Kézdivásárhelyen élő szobrászművész alkotását összefogás eredményeként állították fel, az emlékplakett kivitelezési munkálatait az Erdélyi Magyar Írók Ligája, valamint három erdélyi folyóirat: a Helikon, a Látó és a Székelyföld támogatta. Mint az eseményen elhangzott, a plakett elhelyezése nem történhetett volna meg a katolikus egyház, valamint Guttman Szabolcs építész intézményi ügyintézésben jártas segítőkészsége nélkül. A római katolikus egyház tulajdonában lévő épületben, amelynek falán már eddig is emléktábla őrizte a fiatalon elhunyt költő emlékét, ma a Szent Imre római katolikus óvoda működik.
Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános az eseményen elmondta, remélhetőleg hamarosan a költő jelentőségéhez méltó emlékszoba is őrizni fogja Dsida emlékét.
– jelentette ki Kémenes Lóránt Zoltán. Vetró András szobrászművész kiemelte, a művész szerepe, hogy az emlékplaketthez hasonló művekkel lassítsa le a mulandóságot. „Arra törekszem, hogy a háromszéki településeken ne csak betűs emléktáblák őrizzék nagyjaink emlékét, hanem »romló földi másukat« is megjelenítsem. Kolozsvárnak adósa vagyok hasonló művekkel, a Dsida-emlékplakettel pedig, úgy érzem, lefaragtam ebből” – mondta a művész. Vetró Andrásnak számos köztéri alkotása áll a Székelyföldön, a történelem és kultúra megannyi jeles személyiségéről készített már szobrot, domborművet, emlékplakettet.
Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános megszenteli a Fürdő utcai ház falára helyezett emlékplakettet
Fotó: Szántai János/ Főtér.ro
Demeter Stefánia Katalin, Magyarország kolozsvári konzulja kiemelte a költőnek a magyarsághoz, az anyanyelvhez, a keresztény érzülethez való hűségét. Mint fogalmazott, az óvoda épületének falán kapott helyet az emlékplakett, így
Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, a Helikon folyóirat főszerkesztője kiemelte, Dsida újságíróként és irodalomszervezőként is kivette a részét az erdélyi magyar közélet szervezéséből.
„Életpályája e két mozzanatáról azért is teszek említést, mert számos feladattal és teherrel járt mindkettő, ráadásul ezek azok a mozzanatok, amelyek értékteremtő voltuk ellenére, mégiscsak a mulandóságnak szólnak. Dsida Jenő ezeket is felvállalta, talán éppen azért, hogy a mindig leselkedő magányra választ adhasson, miközben angyalok citerájára is figyelt, Rómába is elzarándokolt” – fogalmazott Karácsonyi Zsolt, aki utalt a Házsongárdi temetőben nyugvó költő sírversére is: „felejtsd el arcom romló földi mását”.
ahhoz a világhoz, dimenzióhoz, amely a romlón, a mulandón is átsugárzik. Ezt a mulandón átsugárzó arcot ragadja meg míves emelkedettséggel, a visszafogottságban rejlő erővel Vetró András emlékplakettje. Feladatunk, hogy a Dsida verseinek mélyén felsejlő atlantiszi világra figyelve üljünk le néha oda, ahova költő is vígan ült le gyakorta: a világ küszöbére” – mondta Karácsonyi Zsolt.
A költő verseit tolmácsoló Bogdán Zsolt színművész és Vetró András szobrászművész, az emlékplakett alkotója
Fotó: Szántai János/ Főtér.ro
Az emlékplakett avatásán Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze részleteket mondott el a költő Psalmus Hungaricus című költeményéből, és elszavalta az Itt feledtek című verset is. Bogdán Zsolt egyébként az elmúlt években Erdélyben és Magyarországon is több ízben lépett fel a „Nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak” című, Dsida Jenő műveiből készült összeállítással.
Dsida Jenő 1907-ben született, Binder Jenő Emilként Szatmárnémetiben. Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászban és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.
1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhattól húszéves koráig – a Cimbora című folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és műfordítása. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét, Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak.
Dsida Jenő szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghűlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én hunyt el. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!