Első ízben díjaztak műfordítót – átadták Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat

Idén első ízben tüntettek ki az elismeréssel műfordítót, Marius Tabacut, aki román nyelvre ültette át Bánffy Miklós Erdély-trilógiáját. Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy fogalmazott, Kölcseynek soha meg nem fordult a fejében, hogy e nap őáltala ünnepnappá lényegült, mint 1989 előtt ahogy mi sem tudtuk, hogy szabadon fogjuk tudni énekelni valamikor a Himnuszt, amely önmagát felépítette, megszilárdította.

„A kulturális értékteremtés mindig nemzeti kultúrához és nyelvhez, a nyelv adta világszemlélethez kötött és ez igaz nemcsak az írott kultúrára, hanem a zenére és színházművészetre is.

– mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, a négy személyiség gazdagította az erdélyi magyar és összmagyar kultúrát. Idén először díjaztak műfordítót – mint a szövetségi elnök indokolta, úgy döntöttek, először annak adják az elismerést, aki magyarból románra fordított, és azért esett Marius Tabacura a választás, mert Bánffy Miklós Erdély-trilógiáját ültette át románra.

Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője úgy fogalmazott, kultúrában és kultúra által élünk, ami teremtő erő és megtartó valóság, ami körülölel, a kultúra tesz azokká, akik vagyunk egyéni és közösségi szinten is, elveink követésében szilárdabbakká tesz. „A kortárs kultúra hiánya olyan lenne, mintha hirtelen leállna a vérkeringésünk, mert a jelen és jövő összefonódása. A kultúrának köszönhetően képesek vagyunk közösségként erősödni” – fogalmazott Brendus Réka.

Zágoni Balázs szerteágazó munkásságát Rostás Péter István újságíró méltatta, utalva arra, hogy az író számos, gyerekeknek, kamaszoknak szóló könyv (Barni-könyvek, A gömb című ifjúsági regény), valamint a Kincses Képeskönyv című sorozat szerzője, ezen kívül a Márton Áron püspökről szóló, A püspök reggelije című dokumentumfilm rendezője is.

– hangzott el a méltatásban.

Két évtized alatt emelkedett festményei, kiállításai, nyilvános jelenlétei és szereplései révén a kortárs romániai képzőművészet élvonalába. Pályája meredeken és látványosan ívelt a magasba, s útja jelenleg is javában tart a babérokkal szegélyezett kaptatón fölfelé. 43 esztendősen nemzedéke kiemelkedő, emblematikus tehetségeként tartják – tartjuk – számon” – hangzott el a laudációban.

Szekernyés rámutatott, Köteles Róbert Pál művészi szemléletét, magatartását és irányvételét a Béga-parti városban alapozta meg. „Eredeti formanyelvű, különös motívumvilágú és felépítésű festményeire korán felfigyeltek. Gyűjteményes kiállításokon, rangos romániai és nemzetközi seregszemléken mutathatta be alkotásait. Egyéni tárlatokkal legtöbbször Temesvárott és Bukarestben jelentkezett, de önálló kiállításokat nyitott bécsi, csíkszeredai, budapesti, krajovai, Mogosoaia-i galériákban is, valamint Magyarországon. Hollandiában, Ausztriában, Olaszországban szerepelt alkotótáborokban, festőművészeti szimpóziumokon” – hangzott a méltatásban. 

Hatházi András sepsiszentgyörgyi születésű, Kolozsváron és Szatmáron is tevékenykedő színművész munkásságát Bessenyei Gedő István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti igazgatója méltatta. Mint kiemelte,

„A kérdezni tudás, a keresés és rácsodálkozás képessége az, ami Hatházi Andrást egészen különleges jelenséggé teszi a címkéző kinyilatkoztatások, modoros rutingesztusok világában, ahol gyakran olyannyira tudni, ismerni, birtokolni véljük a dolgokat és önmagunkat is, hogy megszűnünk tovább keresni” – hangzott el a laudációban. Bessenyei Gedő István úgy fogalmazott, Hatházi András szerepek százaival, publikációk, könyvek, fordítások, rendezések, megérdemelt díjak és kitüntetések, műhelymunkák tucatjaival a háta mögött is tud és mer „nem-tudni”, azaz tovább keresni, kérdezni, kutatni, fürkészni, megismerni a megismerhetetlenség örök titkait.

– fogalmazott Kósa. Arra is kitért, hogy az alázat, a töretlen hit abban, hogy Erdélyben meg kell ismerjük egymás kultúráját, a díjazott számára az egyetlen zsinórmérték, amit követ értelmiségiként, intézményvezetőként, intézményépítőként, filmesként és természetesen műfordítóként is. "Az én mesterségemben az ilyen tapsok ráadásnak számítanak" – köszönte meg a tapsot a díjazott.

Marius Tabacu munkásságát román nyelven Lucian Nastasă-Kovács, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója méltatta, felelevenítve Marius Tabacu életpályáját, zongorista karrierjét is, ugyanakkor mint mondta, nagyra értékelendő műfordítói munkássága is, a Bánffy-trilógia pedig elképesztően komplex és nehezen fordítható mű, ezért is nagy dolog, hogy átültette románra – mondta a múzeumigazgató.

Az eseményen fellépett  a magyarországi Sárik Péter Trió x Bartók - Bartók műveinek jazzfeldolgozásával. Sárik Péter a koncert előtt azt mondta, nagy megtiszteltetés számukra, hogy Kolozsváron léphetnek fel a magyar kultúra napján a zseni Bartók műveinek jazzes feldolgozásával.