A budapesti Forte társulat Vaterland című előadása
Fotó: Facebook/Interferenciák
Összesen 13 országból érkező előadásokat sorakoztat fel a kilencnapos Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron. A péntekig tartó szemlén többek közt a budapesti Forte társulat Vaterland című, sodró erejű, a történelmi múlt bűneivel való szembenézésre összpontosító előadását láthatta a közönség.
2018. november 25., 15:482018. november 25., 15:48
2018. november 30., 13:472018. november 30., 13:47
Gőzerővel dübörög a hatodik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron, a háború témájára összpontosító kilencnapos szemle programjában 13 ország 16 előadása szerepel. A színházi előadásokat, kiállítást, kerekasztal-beszélgetéseket, zenei eseményeket felsorakoztató, pénteken záruló rendezvénysorozat az első világháború lezárulása óta lezajlott változásokról szeretné gondolkodásra ösztönözni a közönséget.
A szemlén a budapesti Forte Társulat is bemutatkozott Vaterland című előadásával, amelyet két ízben is láthatott szombaton a közönség.
a Thomas Berhard (1931-1989) osztrák író szövegein alapuló mozgásszínházi előadásból erőteljes, sodrú erejű történet bontakozik ki. A néző szeme előtt születik meg ez a történet elképesztően összehangolt, árnyalt és sokszínű mozgásvilágból, finom humorból, átütő tragikumból, groteszkül ható látványelemekből összeszőve, mindez egy különleges térben.
A színtéren olykor szélsebesen, olykor csigalassúsággal mozgó forgószínpadon sokféle funkciójú, állandóan átalakuló tér kap helyet. Egyszerűségével, közvetlenségével ható díszletről van szó, amely a szó szoros értelmében el is tűnik a történelmi múlt bűneivel való együttélés problémájára fókuszáló előadás végén.
Antal Csaba, az előadás rendező-koreográfusa a vasárnap tartott, az interneten élőben közvetített sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, Bernhardnál, a német nyelvterületen klasszikusnak számító szerzőnél fontosak azok a helyszínek, amelyek „elmúlnak”. Mint elhangzott, a formailag rendkívül erős előadás arra tesz kísérletet, hogy elmondja az elmondhatatlant, azt, ami túl van a nyelvi határokon:
Fotó: Facebook/Interferenciák
A színészek erőteljes játékán, rendkívül összetett mozgásszínházi teljesítményén alapuló, a nézőt magával ragadó produkció erőteljes reflexió az ezerarcú történelemre. Az „elmúló” teret jelenítette meg az előadás díszlete: a hatalmas fémszerkezet egyszerre utalt a szövegből kibomló üvegház, ravatalozó, templom képzetére, ugyanakkor a változó történelem és az elmúló pillanatok metaforájaként forgott, majd bomlott darabjaira az előadás végén. Hatásos, szokatlan és erőteljes befejezés, amint a színészek szinte teljes csendben, gyorsan, hozzáértéssel szétcsavarozzák, részeire bontják a díszletként szolgáló hatalmas fémszerkezetet, majd miután eltűnt a helyszín, csendben elhagyják a színpadot.
Amint az előadás ismertetőjében szerepel, a Vaterland a Bartók vonósnégyeseivel szellemi közösséget vállaló, töredékként aposztrofált Az olasz férfi című Bernhard-elbeszélésre épül. Antal Csaba elmondása szerint Rácz Attila dramaturg több Bernhard-műből rakta össze az előadás szövegét.
Azért, mert ezen a birtokon, a helyszínként szolgáló, a ház körül húzódó területen van egy olyan rét, ahova nem mennek az emberek. Ez a behatárolható terület rendkívül inspiráló volt” – fogalmazott a rendező.
A történet szerint feszült légkör uralkodik az ódon hangulatú felső-ausztriai udvarházban. Az öngyilkos apa temetésére gyülekezők között vannak, akik az épületben túltengő gyász elől a szabadba, a friss levegőre vágynak. A történések mögött szégyenteljes és tragikus esemény húzódik: a birtokon a környék osztrák fasisztái és szimpatizánsai lengyel menekülteket gyilkoltak le és kapartak a földbe a világháború végén.
„Miként Bernhard, Horváth Csaba is azoknak az embereknek a bemutatására koncentrál, akik butasága, gyávasága, adott helyzetekbe való belenyugvása, megalkuvása mindenfajta szélsőségességnek, manipulálásnak, a melegágya” – írta az előadásról Nánay István kritikus.
Fotó: Facebook/Interferenciák
A Kolozsvári Állami Magyar Színház A velencei kalmár című előadását is láthatta szombaton a nemzetközi színházi szemle közönsége, a Tompa Gábor rendezte, Shakespeare-drámán alapuló produkciót is telt ház előtt játszotta a társulat. A bécsi Volkstheater Iphigénia Auliszban | Occident Express című előadásával kezdődött el az Interferenciák csütörtökön. A nyitóelőadás Anna Badora rendezésében egy ókori tragédia és a huszonegyedik századi menekültválság egymás mellett értelmezésére tett kísérletet. Az előadás azt vizsgálta, alkalmasak-e a színház eszközei arra, hogy elmondjanak egy szörnyű történetet anélkül, hogy az a menekült-folklór részévé váljon.
Az igazgató a fesztivált a néhány napja elhunyt litván rendező, Eimuntas Nekrošius emlékének ajánlotta, akinek egyik utolsó előadása, a Sons of a Bitch a Klaipėda Drama Theatre előadásában vendégszerepel majd a fesztiválon. A stúdióban szintén egy antik történet kortárs feldolgozása került bemutatásra az Interferenciák nyitónapján, Iszméné, Oidipusz lányának története a belgiumi Compagnie Khroma előadásában.
Az előadások mellett számos járulékos program is zajlik a fesztiválon: Részegh Botond A háború anatómiája című kiállítását a Tranzit házban láthatja a közönség, ugyanott szombaton a digitalizált életmóddal járó döntéshelyzetekről szóló Digital Hermits című konferenciára került sor. A TIFF Házban délelőttönként a meghívott előadások alkotóival találkozhat a közönség. A részletes program a huntheater.ro honlapon olvasható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!