A budapesti Forte társulat Vaterland című előadása
Fotó: Facebook/Interferenciák
Összesen 13 országból érkező előadásokat sorakoztat fel a kilencnapos Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron. A péntekig tartó szemlén többek közt a budapesti Forte társulat Vaterland című, sodró erejű, a történelmi múlt bűneivel való szembenézésre összpontosító előadását láthatta a közönség.
2018. november 25., 15:482018. november 25., 15:48
2018. november 30., 13:472018. november 30., 13:47
Gőzerővel dübörög a hatodik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron, a háború témájára összpontosító kilencnapos szemle programjában 13 ország 16 előadása szerepel. A színházi előadásokat, kiállítást, kerekasztal-beszélgetéseket, zenei eseményeket felsorakoztató, pénteken záruló rendezvénysorozat az első világháború lezárulása óta lezajlott változásokról szeretné gondolkodásra ösztönözni a közönséget.
A szemlén a budapesti Forte Társulat is bemutatkozott Vaterland című előadásával, amelyet két ízben is láthatott szombaton a közönség.
a Thomas Berhard (1931-1989) osztrák író szövegein alapuló mozgásszínházi előadásból erőteljes, sodrú erejű történet bontakozik ki. A néző szeme előtt születik meg ez a történet elképesztően összehangolt, árnyalt és sokszínű mozgásvilágból, finom humorból, átütő tragikumból, groteszkül ható látványelemekből összeszőve, mindez egy különleges térben.
A színtéren olykor szélsebesen, olykor csigalassúsággal mozgó forgószínpadon sokféle funkciójú, állandóan átalakuló tér kap helyet. Egyszerűségével, közvetlenségével ható díszletről van szó, amely a szó szoros értelmében el is tűnik a történelmi múlt bűneivel való együttélés problémájára fókuszáló előadás végén.
Antal Csaba, az előadás rendező-koreográfusa a vasárnap tartott, az interneten élőben közvetített sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, Bernhardnál, a német nyelvterületen klasszikusnak számító szerzőnél fontosak azok a helyszínek, amelyek „elmúlnak”. Mint elhangzott, a formailag rendkívül erős előadás arra tesz kísérletet, hogy elmondja az elmondhatatlant, azt, ami túl van a nyelvi határokon:
Fotó: Facebook/Interferenciák
A színészek erőteljes játékán, rendkívül összetett mozgásszínházi teljesítményén alapuló, a nézőt magával ragadó produkció erőteljes reflexió az ezerarcú történelemre. Az „elmúló” teret jelenítette meg az előadás díszlete: a hatalmas fémszerkezet egyszerre utalt a szövegből kibomló üvegház, ravatalozó, templom képzetére, ugyanakkor a változó történelem és az elmúló pillanatok metaforájaként forgott, majd bomlott darabjaira az előadás végén. Hatásos, szokatlan és erőteljes befejezés, amint a színészek szinte teljes csendben, gyorsan, hozzáértéssel szétcsavarozzák, részeire bontják a díszletként szolgáló hatalmas fémszerkezetet, majd miután eltűnt a helyszín, csendben elhagyják a színpadot.
Amint az előadás ismertetőjében szerepel, a Vaterland a Bartók vonósnégyeseivel szellemi közösséget vállaló, töredékként aposztrofált Az olasz férfi című Bernhard-elbeszélésre épül. Antal Csaba elmondása szerint Rácz Attila dramaturg több Bernhard-műből rakta össze az előadás szövegét.
Azért, mert ezen a birtokon, a helyszínként szolgáló, a ház körül húzódó területen van egy olyan rét, ahova nem mennek az emberek. Ez a behatárolható terület rendkívül inspiráló volt” – fogalmazott a rendező.
A történet szerint feszült légkör uralkodik az ódon hangulatú felső-ausztriai udvarházban. Az öngyilkos apa temetésére gyülekezők között vannak, akik az épületben túltengő gyász elől a szabadba, a friss levegőre vágynak. A történések mögött szégyenteljes és tragikus esemény húzódik: a birtokon a környék osztrák fasisztái és szimpatizánsai lengyel menekülteket gyilkoltak le és kapartak a földbe a világháború végén.
„Miként Bernhard, Horváth Csaba is azoknak az embereknek a bemutatására koncentrál, akik butasága, gyávasága, adott helyzetekbe való belenyugvása, megalkuvása mindenfajta szélsőségességnek, manipulálásnak, a melegágya” – írta az előadásról Nánay István kritikus.
Fotó: Facebook/Interferenciák
A Kolozsvári Állami Magyar Színház A velencei kalmár című előadását is láthatta szombaton a nemzetközi színházi szemle közönsége, a Tompa Gábor rendezte, Shakespeare-drámán alapuló produkciót is telt ház előtt játszotta a társulat. A bécsi Volkstheater Iphigénia Auliszban | Occident Express című előadásával kezdődött el az Interferenciák csütörtökön. A nyitóelőadás Anna Badora rendezésében egy ókori tragédia és a huszonegyedik századi menekültválság egymás mellett értelmezésére tett kísérletet. Az előadás azt vizsgálta, alkalmasak-e a színház eszközei arra, hogy elmondjanak egy szörnyű történetet anélkül, hogy az a menekült-folklór részévé váljon.
Az igazgató a fesztivált a néhány napja elhunyt litván rendező, Eimuntas Nekrošius emlékének ajánlotta, akinek egyik utolsó előadása, a Sons of a Bitch a Klaipėda Drama Theatre előadásában vendégszerepel majd a fesztiválon. A stúdióban szintén egy antik történet kortárs feldolgozása került bemutatásra az Interferenciák nyitónapján, Iszméné, Oidipusz lányának története a belgiumi Compagnie Khroma előadásában.
Az előadások mellett számos járulékos program is zajlik a fesztiválon: Részegh Botond A háború anatómiája című kiállítását a Tranzit házban láthatja a közönség, ugyanott szombaton a digitalizált életmóddal járó döntéshelyzetekről szóló Digital Hermits című konferenciára került sor. A TIFF Házban délelőttönként a meghívott előadások alkotóival találkozhat a közönség. A részletes program a huntheater.ro honlapon olvasható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!