Farkas Árpádról készült portré a Kossuth-díj átvételekor
Fotó: MTI/Kovács Attila
Farkas Árpád egész pályája az archaikus hagyományokhoz kreatívan visszanyúló, nyelvében a Nagy László-i költészethez kapcsolódó vonulatnak a jegyében alakult – jellemezte a 77. életévében elhunyt Kossuth-díjas költő életművét Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész a Krónikának.
2021. február 09., 13:532021. február 09., 13:53
2021. február 09., 13:542021. február 09., 13:54
Amint arról beszámoltunk, életének 77. évében, súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője. Farkas Árpád az egyetemes magyar irodalmat autentikus erdélyi színezettel gazdagító, örök érvényű témákkal foglalkozó költői életműve elismeréseként vette át a Kossuth-díjat 2018-ban a parlamentben.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, az 1967-es, legendás Vitorla-ének című versantológia nemzedékéhez tartozott Farkas Árpád – egy olyan generációhoz, amely nagy lendülettel, tehetséggel és az összetartozás tudatával érkezett az irodalomba, és amely különösen a hetvenes–nyolcvanas években vált az erdélyi költészet arculatának alakítójává.
A Vitorla-énekben olvasható első versét Szervátiusz Jenőnek ajánlotta, és egész pályája ennek az archaikus hagyományokhoz kreatívan visszanyúló, nyelvében a Nagy László-i költészethez kapcsolódó vonulatnak a jegyében alakult” – fogalmazott Balázs Imre József.
A költő januárban annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallotta Farkas Árpád, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen.
melyen világháború utáni szerződések, béketárgyalások dokumentumai, hazug szavak papírkazlai biztosítanák a nyugodt, kiegyensúlyozott, együtt élő munkás hétköznapokat, ha ama szavak nem vesznének el a sokkal nagyobb örvényben, sokkal nagyobb háborúban, a pénztőke és az ideológiák közötti küzdelemben” – fogalmazott megkeresésünkre a költő.
Farkas Árpád 2018-ban, a Kossuth-díj átvételekor úgy fogalmazott, erdélyiként annyiban vagyunk mások, hogy gondjaink valamelyest speciálisabbak a világ más részén élőknél. „Az egyetemes magyar irodalmon nőttünk fel, amely pont annyira szólított meg bennünket, mint amennyire mi meg akarjuk szólítani a környezetünket.
– mondta a költő.
Első verseskötete, a Másnapos ének 1968-ban jelent meg. „Közvetlen mesteremnek Kányádi Sándort és Nagy Lászlót tekintem, szerkesztőként Ilia Mihályt, indulásomhoz a pályán sok köze volt Lászlóffy Aladárnak. Az ő nemzedéke volt az, amelyik az erdélyi irodalomban az ötvenes évek dogmatikus és nevetséges időszaka után fordított egyet a versbeszéden. A mi nemzedékünk már azt mondta: amíg a verslábakat mossák, addig radikálisan mást kell képviselni” – idézte fel a költő.
Vasárnap este, életének 77. évében súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője – közölte hétfőn honlapján a napilap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!