Farkas Árpádról készült portré a Kossuth-díj átvételekor
Fotó: MTI/Kovács Attila
Farkas Árpád egész pályája az archaikus hagyományokhoz kreatívan visszanyúló, nyelvében a Nagy László-i költészethez kapcsolódó vonulatnak a jegyében alakult – jellemezte a 77. életévében elhunyt Kossuth-díjas költő életművét Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész a Krónikának.
2021. február 09., 13:532021. február 09., 13:53
2021. február 09., 13:542021. február 09., 13:54
Amint arról beszámoltunk, életének 77. évében, súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője. Farkas Árpád az egyetemes magyar irodalmat autentikus erdélyi színezettel gazdagító, örök érvényű témákkal foglalkozó költői életműve elismeréseként vette át a Kossuth-díjat 2018-ban a parlamentben.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, az 1967-es, legendás Vitorla-ének című versantológia nemzedékéhez tartozott Farkas Árpád – egy olyan generációhoz, amely nagy lendülettel, tehetséggel és az összetartozás tudatával érkezett az irodalomba, és amely különösen a hetvenes–nyolcvanas években vált az erdélyi költészet arculatának alakítójává.
A Vitorla-énekben olvasható első versét Szervátiusz Jenőnek ajánlotta, és egész pályája ennek az archaikus hagyományokhoz kreatívan visszanyúló, nyelvében a Nagy László-i költészethez kapcsolódó vonulatnak a jegyében alakult” – fogalmazott Balázs Imre József.
A költő januárban annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallotta Farkas Árpád, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen.
melyen világháború utáni szerződések, béketárgyalások dokumentumai, hazug szavak papírkazlai biztosítanák a nyugodt, kiegyensúlyozott, együtt élő munkás hétköznapokat, ha ama szavak nem vesznének el a sokkal nagyobb örvényben, sokkal nagyobb háborúban, a pénztőke és az ideológiák közötti küzdelemben” – fogalmazott megkeresésünkre a költő.
Farkas Árpád 2018-ban, a Kossuth-díj átvételekor úgy fogalmazott, erdélyiként annyiban vagyunk mások, hogy gondjaink valamelyest speciálisabbak a világ más részén élőknél. „Az egyetemes magyar irodalmon nőttünk fel, amely pont annyira szólított meg bennünket, mint amennyire mi meg akarjuk szólítani a környezetünket.
– mondta a költő.
Első verseskötete, a Másnapos ének 1968-ban jelent meg. „Közvetlen mesteremnek Kányádi Sándort és Nagy Lászlót tekintem, szerkesztőként Ilia Mihályt, indulásomhoz a pályán sok köze volt Lászlóffy Aladárnak. Az ő nemzedéke volt az, amelyik az erdélyi irodalomban az ötvenes évek dogmatikus és nevetséges időszaka után fordított egyet a versbeszéden. A mi nemzedékünk már azt mondta: amíg a verslábakat mossák, addig radikálisan mást kell képviselni” – idézte fel a költő.
Vasárnap este, életének 77. évében súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője – közölte hétfőn honlapján a napilap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!