Elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő

Farkas Árpád 1944. április 3-án született Siménfalván. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja: 1957-61 között a volt katolikus gimnázium diákja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végzi. 1963-tól tagja a kolozsvári Gaál Gábor Körnek, írásai jelennek meg az Ifjúmunkásban, az Utunkban, Korunkban. 1967-ben szerepel a Vitorla-ének című, fiatalokat bemutató antológiában. 1968-ig Vajnafalván tanít, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön él, a Megyei Tükör alapító munkatársa. 1968-ban megjelenik első kötete, a Másnapos ének – idézte fel a Háromszék napilap.

1969-ben résztvevője a Kapuállító című, főképpen a Megyei Tükör köré szerveződő alkotókat bemutató antológiának. 1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségi tagja. Ekkor lát napvilágot második verseskönyve, a Jegenyekör. 1979-ben harmadik verseskönyve is megjelenik, Alagutak a hóban címmel, 1983-ban jelenik meg Asszonyidő című publicisztikai kötete. 1989-ben Bolhalakodalom címmel gyermekvers-kötete jelenik meg, 1998-ben utánnyomásban is. 1990-ben a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig Háromszék főszerkesztője. Ezt követően a Háromszék Hétvége lapszámának szerkesztőjeként dolgozott.

Farkas Árpád munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között már 1985-ben megkapta a Román Írószövetség prózadíját, 1993-ban a József Attila-díjat, 2002-ben a Balassi Emlékkardot. 2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja Díjjal tüntették ki, 2018-ban Kossuth-díjat kapott, 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe díjban részesítette – emlékeztetett a Háromszék.

A költő nemrég annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallotta Farkas Árpád, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen.

korábban írtuk

Kötetben Farkas Árpád verseinek hátországa: a szó szabadságáról beszélt a Krónikának a Kossuth-díjas költő

Farkas Árpád Kossuth-díjas költő esszéi, glosszái, tárcái, valamint a vele készült interjúk olvashatók a nemrég megjelent, Nem ilyen lovat akartam című kiadványban. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallja a költő, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó j