
2012. július 10., 06:542012. július 10., 06:54
A Román Kulturális Intézet mintegy 130 pályamunka közül választotta ki a három nyertest, amelyek egyike Bartha C. Ernő Nature in the City (Természet a városban) című projektje volt.
A művész három monumentális méretű szénaszobrát állítja ki a brit fővárosban. A 11,5 méter hosszú Időspirált a Pleasure Gardenben, a 7,5 méter magas Felhőkarcolót, illetve a Madár című alkotást a Victoria parkban láthatja a közönség, utóbbi kettő a víztükörre kerül. Az Időspirálnak úgy próbált olimpiai jelleget adni a művész, hogy a kapu formájú műbe mozgásérzékelőt szerelt, amely hangfelvételek lejátszását indítja. A kapun áthaladók egykori olimpiai közvetítések részleteit hallhatják.
Bartha C. Ernő a magyarfenesi sajtótájékoztatón elmondta, hogy műveiben a szerves forma találkozik a szerves anyaggal. Hangsúlyozta: nem tartja tragédiának, hogy a múlandó világban alkotásai is múlandóak. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha vigyáznak rájuk, tíz vagy akár húsz évig is megőrzik alakjukat.
A művész bevallotta, hogy a Londonban látható munkák elkészítése nehéz feladat elé állította: statikusoknak kellett kiszámítaniuk, milyen vázszerkezet szükséges ahhoz, hogy a műveket ne ragadhassa el a szél, és ellenálljanak a londoni időjárási viszonyoknak. Még szénamintát is kellett küldenie, hogy az alapján szabják meg a tűzvédelmi követelményeket. A szobrokat végül a helyszínen fogják tűzvédelmi permettel ellátni.
A művek és a természet viszonyáról Bartha C. Ernő elmondta: akkor volt a legboldogabb, amikor egy korábbi kiállítása alkalmával egy tehén kezdett legelni a munkáiból. „Öröm volt látni, hogy emészthető a művészetem!” – jegyezte meg. A három monumentális szénaszoborral az elkövetkező napokban indul el egy kamion Londonba. Július 20-án állítják fel őket a kiválasztott helyeken, és az olimpiai játékok végéig ki lesznek állítva. A művésznek nem áll szándékában hazahozni műveit. Bartha C. Ernő szénaszobrait a budapesti Millenáris Parkban is láthatta a közönség a 2008-as tavaszi fesztivál idején.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.