Potápi Árpád államtitkár és az egyik díjazott, Balázs Lajos néprajzkutató
Fotó: Jakab Mónika
A neves erdélyi néprajzkutatóról, Kallós Zoltánról elnevezett Külhoni Magyarságért díjat adott át pénteken este Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Kolozsváron. A kitüntetést Balázs Lajos néprajzkutató, Csíky András színművész és Dávid Gyula irodalomtörténész kapta.
2020. december 18., 20:382020. december 18., 20:38
2020. december 20., 17:272020. december 20., 17:27
A kolozsvári magyar színház előcsarnokában tartott zárt körű rendezvényen a díjat csak Balázs Lajos vette át személyesen, Csíky András nevében Bogdán Zsolt kolozsvári színművész, Dávid Gyula nevében dédunokája mondott köszönetet.
Köszöntőjében Potápi Árpád emlékeztetett, hogy Magyarország Miniszterelnöke 1995 óta ismeri el kitüntetéssel a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet.
A kitüntetést az államalapító Szent István király ünnepe előtti napon, augusztus 19-én szokták átadni 10, a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzeti örökség megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, valamint a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személynek, szervezeteknek.
A díjjal járó elismerő oklevelet, emlékplakettet – Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását –, valamint egymillió forintos pénzjutalmat idén is tíz Kárpát-medencei személyiség kapta, az erdélyi kitüntettek mellett Felvidékről Vadkerty Katalin és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Vajdaságból a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület, Ágoston András és a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, Kárpátaljáról Hidi Endre, míg a diaszpórából, Kanadából Szőke János, sorolta Potápi Árpád. Emlékeztetett, hogy
A díjjal együttjáró emlékplakett
Fotó: Jakab Mónika
Potápi Árpád hangsúlyozta: a díjazottak között mindenik külhoni régió képviselteti magát és a diaszpóra is jelen van, így „általuk megjelenik mind a 15 millió magyar”. Sajnálattal állapította meg, hogy a járvány miatt idén nem lehetett méltóképpen megülni a nemzeti összetartozás évét és többnyire online térbe szorultak a rendezvények. Ellenben remélik, hogy jövőre, a nemzeti újrakezdés évében ezt sikerül pótolni és a magyar nemzetrészek ebből a helyzetből is megerősödve kerülnek ki.
– jelentette ki a Trianon-évfordulóra utalva Potápi Árpád.
Az első díjazott, Csíky András színművész, színházalapító, színházigazgató, színészpedagógus életpályáját Lackó Vass Róbert színművész mutatta be. Emlékeztetett, hogy évfolyamtársaival közösen a színháztörténet által ma már hőskorszakként emlegetett nagybányai magyar színjátszás alapjait fektette le. Előbb Nagybányán, majd a Szatmárnémeti Északi Színházban tevékenykedett, majd
Szerteágazó életművével sokat tett a magyar színházművészet fejlődéséért, a kolozsvári és a szatmári színház is méltán örökös tagjává választotta, emlékeztetett.
Csíky András nevében Bogdán Zsolt színművész vette át a díjat
Fotó: Jakab Mónika
A Visky András dramaturg által írt laudációt Bogdán Zsolt színművész olvasta fel, rámutatva: Csíky András
– írta az idén 90. életévét betöltő színművészről a méltató, megköszönve a tudást, bölcsességet, amit a kolozsvári színházi emberek kaptak tőle. „Ami bennünket is tanúiddá, és a kor értelmezőivé tett” – zárult a laudáció. A díjat Csíky András távollétében Bogdán Zsolt vette át, kijelentve: „Mindent, amit a színházról tudok, Bandi bácsitól loptam el”.
A 92 éves Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító életművéről szólva Lackó Vass Róbert emlékeztetett: a 1989-es rendszerváltás után nélkülözhetetlen szerepet vállalt az erdélyi magyar közművelődési és tudományos intézményrendszer újjászerveződésében.
1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, a kolozsvári szerkesztőség vezetője volt, 1991-től 1999-ig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője. Nevéhez fűződik az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak, tudományos közlönyeinek szerkesztése, de a Kolozsvári Akadémiai Bizottság munkájában is részt vett. 2018-ban az RMDSZ Életmű-díjjal tüntette ki.
Dávid Gyula irodalomtörténész kitüntetését dédunokája vette át
Fotó: Jakab Mónika
Laudációjában Balázs Imre József irodalomtörténész így fogalmazott:
Ez a szabadság az elfogulatlanságból, a panaszkodások kerüléséből, a következetes és kitartó, hosszútávra tervező munka alapállásából következik mindamellett, ami Dávid Gyula 1956-tal kapcsolatos írásaiból amúgy is egyértelmű.” A Dávid Gyulának szánt díjat dédunokája, Dávid Péter vette át.
A harmadik díjazottról, Balázs Lajos néprajzkutatóról elhangzott, hogy Bukarestben született, és mivel a kommunisták Kolozsváron kétszer is elutasították egyetemi kérelmét, Brassóban szerzett autószerelői képesítést.
Mintegy négy évtizedet szentelt annak, hogy Csíkszentdomokos születési, házassági, elmúlással és halállal kapcsolatos szokásvilágát, monográfiáját megírja. „Könyvei, tanulmányai ma megkerülhetetlen szakirodalomként szolgálnak a következő nemzedéknek. Fáradhatatlan kíváncsisága a magyarság, az erdélyi magyar közösség iránt érzett kötelességtudata és elkötelezettsége” tette érdemessé a díjra, hangzott el.
Fotó: Jakab Mónika
A díjátadón jelenlévő 80 éves néprajzkutató elmondta: tudatosan követte, fel akarta fedezni nem csak a tárgyakban, hanem a szokásokban is a székely magyarság eredetét, ezt bizonyítják könyvei, 45 éves munkássága is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!