A kortárs mű – amelynek ősbemutatója 1994-ben volt a budapesti Radnóti Színházban – egyik fő motívuma az emberi kapcsolatok kiüresedése, a rokoni, érzelmi viszonyok ellaposodása. Ez elől menekül a címszereplő, Lovass Anita (Tóth Tünde), aki a nem sok kilátással kecsegtető manikűrösi pályát az operaénekesi karrierrel szeretné felcserélni. Énekórákra jár, és bármit hajlandó megtenni, hogy álmai valóra váljanak. Környezete azonban folyamatosan akadályozza ebben: szeretője, a taxisofőr Csík (Kiss Csaba) elhagyja, tanárai megkérdőjelezik tehetségét, és édesapja, az ismert orvos (Dobos Imre) is szinte csak kötelességből tartja a kapcsolatot vele. A csapdahelyzetből az itáliai szerető, Di Rosa (ifj. Kovács Levente) révén csillan meg a kitörés lehetősége, ám – mivel nem romantikus lányregényről van szó – csakhamar bebizonyosodik, hogy Di Rosa csak kihasználja a kétségbeesett lányt.
Az előadás néha hátborzongató realizmussal közvetíti, mennyire mély szakadék tátong ember és ember között, mennyire álságosak a mégoly közelinek tűnő kapcsolatok is. Kiüresedett, kiégett, önző karakterek bukkannak föl a színen, akik képtelenek valódi érzelmek kimutatására. A keretként szolgáló esemény, a nagymama (Halasi Erzsébet) haldoklása is csak annyiban rázza föl őket, hogy mindannyian szeretnének részesedni az örökségből. Ám hiába a néhány jól eltalált mondat, karakter vagy szituáció, az előadás mégsem áll össze egyetlen egésszé. Míg az első felében a rokonok arctalan, maszkos serege tárja a néző elé a kerettörténetet, a második részben, a szín átrendezését követően megtörik az ív, és a háttérben időről időre megjelenő nagymama némajátéka, teátrális gesztusai mintegy illusztrációszerűen festik alá az előtérben zajló eseményeket – egyben ki is oltva azokat didaktikusságukkal. Hasonlóan zavaró a szöveg modorossága: a főszereplők, a manikűröslány és a taxisofőr olyan cizellált nyelvezetet használnak, amely bármely klasszikus műben megállná a helyét. Ezt a zavaró kettősséget a szereplők sem tudják feloldani, mivel nem hagy számukra túlságosan nagy mozgásteret, ennek ellenére Tóth Tünde és Kiss Csaba alakítása jónak mondható.
A darabbal kapcsolatos kényelmetlen érzést a végén bekövetkező újabb törés fokozza, amikor a kétségbeesésében az életet eldobó Anita apoteózisának lehetünk szemtanúi: a színen ismert operakarakterek jelennek meg, és teátrális gesztussal maguk közé fogadják a lányt, aki az Éj királynőjének áriájával lép be körükbe.
Lovass Anita. Írta: Németh Ákos. Rendezte: Vadas László. Szereplők: Tóth Tünde, Halasi Erzsébet, Kiss Csaba, Gajai Ágnes, Fodor Réka, Dobos Imre, Firtos Edit, Ifj. Kovács Levente, Szotyori József, Csepei Róbert. Díszlet és jelmez: Florina Bellinda Birea. Dramaturg: Gálovits Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.
Látogatottsági adatok