A kortárs mű – amelynek ősbemutatója 1994-ben volt a budapesti Radnóti Színházban – egyik fő motívuma az emberi kapcsolatok kiüresedése, a rokoni, érzelmi viszonyok ellaposodása. Ez elől menekül a címszereplő, Lovass Anita (Tóth Tünde), aki a nem sok kilátással kecsegtető manikűrösi pályát az operaénekesi karrierrel szeretné felcserélni. Énekórákra jár, és bármit hajlandó megtenni, hogy álmai valóra váljanak. Környezete azonban folyamatosan akadályozza ebben: szeretője, a taxisofőr Csík (Kiss Csaba) elhagyja, tanárai megkérdőjelezik tehetségét, és édesapja, az ismert orvos (Dobos Imre) is szinte csak kötelességből tartja a kapcsolatot vele. A csapdahelyzetből az itáliai szerető, Di Rosa (ifj. Kovács Levente) révén csillan meg a kitörés lehetősége, ám – mivel nem romantikus lányregényről van szó – csakhamar bebizonyosodik, hogy Di Rosa csak kihasználja a kétségbeesett lányt.
Az előadás néha hátborzongató realizmussal közvetíti, mennyire mély szakadék tátong ember és ember között, mennyire álságosak a mégoly közelinek tűnő kapcsolatok is. Kiüresedett, kiégett, önző karakterek bukkannak föl a színen, akik képtelenek valódi érzelmek kimutatására. A keretként szolgáló esemény, a nagymama (Halasi Erzsébet) haldoklása is csak annyiban rázza föl őket, hogy mindannyian szeretnének részesedni az örökségből. Ám hiába a néhány jól eltalált mondat, karakter vagy szituáció, az előadás mégsem áll össze egyetlen egésszé. Míg az első felében a rokonok arctalan, maszkos serege tárja a néző elé a kerettörténetet, a második részben, a szín átrendezését követően megtörik az ív, és a háttérben időről időre megjelenő nagymama némajátéka, teátrális gesztusai mintegy illusztrációszerűen festik alá az előtérben zajló eseményeket – egyben ki is oltva azokat didaktikusságukkal. Hasonlóan zavaró a szöveg modorossága: a főszereplők, a manikűröslány és a taxisofőr olyan cizellált nyelvezetet használnak, amely bármely klasszikus műben megállná a helyét. Ezt a zavaró kettősséget a szereplők sem tudják feloldani, mivel nem hagy számukra túlságosan nagy mozgásteret, ennek ellenére Tóth Tünde és Kiss Csaba alakítása jónak mondható.
A darabbal kapcsolatos kényelmetlen érzést a végén bekövetkező újabb törés fokozza, amikor a kétségbeesésében az életet eldobó Anita apoteózisának lehetünk szemtanúi: a színen ismert operakarakterek jelennek meg, és teátrális gesztussal maguk közé fogadják a lányt, aki az Éj királynőjének áriájával lép be körükbe.
Lovass Anita. Írta: Németh Ákos. Rendezte: Vadas László. Szereplők: Tóth Tünde, Halasi Erzsébet, Kiss Csaba, Gajai Ágnes, Fodor Réka, Dobos Imre, Firtos Edit, Ifj. Kovács Levente, Szotyori József, Csepei Róbert. Díszlet és jelmez: Florina Bellinda Birea. Dramaturg: Gálovits Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok