
Kozma Dezső professzor a XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszéken, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte
Elhunyt 87 éves korában Kozma Dezső kolozsvári irodalomtörténész professzor, az erdélyi-partiumi és egyetemes magyar tudományos élet kiemelkedő alakja – közölte hétfőn honlapján a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), amelynek Kozma Dezső oktatója volt.
2023. február 06., 11:282023. február 06., 11:28
2023. február 06., 11:412023. február 06., 11:41
Kozma Dezső 1935. november 6-án született a Szilágy megyei Középlakon, 1958-ban végzett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom szakán. Tanári pályáját a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Líceumban, a Székely Mikó Kollégium utódiskolájában kezdte, 1959-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, lektor, majd előadótanár. A filológiai tudományok doktora lett 1971-ben, a XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszéken, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte. Több mint négy évtizeden keresztül volt a kolozsvári bölcsészkar oktatója.
Amint a PKE közleménye felidézi, kolozsvári egyetemi pályáját követően érkezett a nagyváradi intézménybe, abban az időszakban, amikor a Sulyok István Főiskolából kinövő, számtalan akadállyal szembesülő intézménynek talán a leginkább szüksége volt az útjukat már bejárt és harcukat már megharcolt nagyformátumú személyiségek támogatására. „Megtehette volna, hogy hetvenedik életévéhez közeledve, több mint húsz könyv és több száz tanulmány szerzőjeként, olyan irodalomtörténeti munkák és tankönyvek megalkotójaként, amelyeken nemzedékek nőttek fel a letűnt rendszer szellemiekben-lelkiekben is ínséges időszakában, inkább a jól megérdemelt pihenést és saját tudományos pályájának kiteljesítését tekinti fontosabbnak. Ő azonban, talán megérezve, hogy személyes segítsége mennyire fontos a rendszerváltás utáni első önálló magyar egyetem számára, habozás nélkül igent mondott a nagyváradi meghívásra és mellénk állt.
töretlenül szolgálta a partiumi magyar egyetemépítés ügyét” – olvasható a közleményben.
Kozma Dezső fontosabb publikációi: Magyar irodalom a századfordulón. Egyetemi jegyzet, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 1978., Magyar irodalom a XIX. század második felében (1849-1905). Pedagógiai és Didaktikai Könyvkiadó, Bukarest, 1980. Koltói ősz. Petőfi Júliája. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1985.
A Koltói ősz tehát nemcsak irodalomtörténeti szakkönyv, hanem a nagyközönséghez szóló, emberi sorsokat idéző, múltébresztő olvasmány is. További munkái: Ady Endre. Aranyhal Kiadó, Budapest, 2002., Irodalom – korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
szóljon hozzá!