
Fotó: Biró István
Életének nyolcvanadik évében elhunyt Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő. A Korunk volt főszerkesztőjének halálhírét fia, Kántor László tette közzé közösségi oldalán szombaton.
2017. július 22., 18:022017. július 22., 18:02
2017. július 22., 20:012017. július 22., 20:01
A neves erdélyi magyar értelmiségi – akinek neve egybeforrt a kincses várossal – Kolozsvárt született 1937. augusztus 7-én. A kincses városi református kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, ennek utódjában, a 2. számú Fiúközépiskolában érettségizett (1954), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1959), majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen doktorátust (1979).
1959-től kezdve a Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője, 1963-tól a művészeti rovat vezetője is; a Korunk Galéria irányítója. Kritikáit, irodalmi publicisztikáját az Utunk, Igaz Szó, A Hét, România Literară, Gazeta Literară, Steaua közölte, tanulmányai számos erdélyi, anyaországi, ugyanakkor csehszlovákiai és jugoszláviai lapokban szerepeltek.
Az 1989-es fordulat után bekapcsolódott az RMDSZ munkájába és a Korunk főszerkesztői teendőit látta el, 1993-ban megválasztották a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökének, haláláig irányította a Kolozsvár Társaságot. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
Számos díj, kitüntetés birtokosa: 1992-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat, 1998-ban József Attila-díjat, 1999-ben Pro Literatura-díjat, 2004-ben Széchenyi-díjat, 2012-ben Látó-nívódíjat, 2015-ben Magyar Örökség-díjat kapott.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
A magyar filmgyártás bölcsőjében, a kincses városban tartották Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmjének, a Magyar menyegzőnek az ősbemutatóját.
szóljon hozzá!