
Fotó: Biró István
Életének nyolcvanadik évében elhunyt Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő. A Korunk volt főszerkesztőjének halálhírét fia, Kántor László tette közzé közösségi oldalán szombaton.
2017. július 22., 18:022017. július 22., 18:02
2017. július 22., 20:012017. július 22., 20:01
A neves erdélyi magyar értelmiségi – akinek neve egybeforrt a kincses várossal – Kolozsvárt született 1937. augusztus 7-én. A kincses városi református kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, ennek utódjában, a 2. számú Fiúközépiskolában érettségizett (1954), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1959), majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen doktorátust (1979).
1959-től kezdve a Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője, 1963-tól a művészeti rovat vezetője is; a Korunk Galéria irányítója. Kritikáit, irodalmi publicisztikáját az Utunk, Igaz Szó, A Hét, România Literară, Gazeta Literară, Steaua közölte, tanulmányai számos erdélyi, anyaországi, ugyanakkor csehszlovákiai és jugoszláviai lapokban szerepeltek.
Az 1989-es fordulat után bekapcsolódott az RMDSZ munkájába és a Korunk főszerkesztői teendőit látta el, 1993-ban megválasztották a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökének, haláláig irányította a Kolozsvár Társaságot. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
Számos díj, kitüntetés birtokosa: 1992-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat, 1998-ban József Attila-díjat, 1999-ben Pro Literatura-díjat, 2004-ben Széchenyi-díjat, 2012-ben Látó-nívódíjat, 2015-ben Magyar Örökség-díjat kapott.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!