Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Elhunyt 87 éves korában Gálfalvi Zsolt erdélyi irodalom- és színikritikus, esszéíró, szerkesztő, a marosvásárhelyi színház egykori igazgatója – közölte csütörtökön a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közösségi oldalán.
2021. július 22., 23:352021. július 22., 23:35
2021. július 24., 11:472021. július 24., 11:47
Gálfalvi Zsolt 1933-ban született Marosvásárhelyen, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát 1955-ben. 1951-től az Utunk folyóirat szerkesztőségében dolgozott, majd 1956-tól az Igaz Szó belső munkatársa, 1962-től főszerkesztő-helyettese.
1969-ben Bukarestbe költözött, ott az Előre és A Hét főszerkesztő-helyettese volt. Az Utunk, az Igaz Szó, A Hét, az Új Élet és az Előre hasábjain közölt irodalmi és színházi kritikáin kívül román és német folyóiratokban is jelen volt tanulmányokkal, esszékkel. Első kötetébe (Írók, könyvek, viták. 1958) pályája első szakaszában született irodalomkritikai cikkeit és tanulmányait gyűjtötte össze.
Az írás értelme című második kötetében (1977) olyan kortárs írók, költők műveit elemzi, mint Asztalos István, Balogh Edgár, Farkas Árpád, Kacsó Sándor, Kovács György, Majtényi Erik, Nagy István, Sütő András, Szász János, Szemlér Ferenc, Szilágyi István. Színházi jegyzeteit Prospero szigetén címen adta közre. Élénk visszhangot váltott ki 1981-ben indult „élő irodalmi folyóirata”, a bukaresti Román Televízió magyar adásában Sokszemközt című rovata, amelyben kortárs romániai magyar írókkal beszélgetett.
Gálfalvi Zsolt a Krónika 1999-es alapításakor lapunk szerkesztőbizottságának tagja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!