Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Elhunyt 87 éves korában Gálfalvi Zsolt erdélyi irodalom- és színikritikus, esszéíró, szerkesztő, a marosvásárhelyi színház egykori igazgatója – közölte csütörtökön a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közösségi oldalán.
2021. július 22., 23:352021. július 22., 23:35
2021. július 24., 11:472021. július 24., 11:47
Gálfalvi Zsolt 1933-ban született Marosvásárhelyen, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát 1955-ben. 1951-től az Utunk folyóirat szerkesztőségében dolgozott, majd 1956-tól az Igaz Szó belső munkatársa, 1962-től főszerkesztő-helyettese.
1969-ben Bukarestbe költözött, ott az Előre és A Hét főszerkesztő-helyettese volt. Az Utunk, az Igaz Szó, A Hét, az Új Élet és az Előre hasábjain közölt irodalmi és színházi kritikáin kívül román és német folyóiratokban is jelen volt tanulmányokkal, esszékkel. Első kötetébe (Írók, könyvek, viták. 1958) pályája első szakaszában született irodalomkritikai cikkeit és tanulmányait gyűjtötte össze.
Az írás értelme című második kötetében (1977) olyan kortárs írók, költők műveit elemzi, mint Asztalos István, Balogh Edgár, Farkas Árpád, Kacsó Sándor, Kovács György, Majtényi Erik, Nagy István, Sütő András, Szász János, Szemlér Ferenc, Szilágyi István. Színházi jegyzeteit Prospero szigetén címen adta közre. Élénk visszhangot váltott ki 1981-ben indult „élő irodalmi folyóirata”, a bukaresti Román Televízió magyar adásában Sokszemközt című rovata, amelyben kortárs romániai magyar írókkal beszélgetett.
Gálfalvi Zsolt a Krónika 1999-es alapításakor lapunk szerkesztőbizottságának tagja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!