
Dukrét Géza szívén viselte az épített örökség sorsát
Fotó: Horváth László
Életének 83. évében elhunyt Dukrét Géza partiumi magyar helytörténész, műemlékvédő, a nagyváradi és a Bihar megyei közélet jeles személyisége, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság volt elnöke – közölte kedden az RMDSZ Bihar megyei szervezete.
2025. január 28., 21:272025. január 28., 21:27
2025. január 28., 21:282025. január 28., 21:28
„Szívén viselte nemcsak az épített örökség sorsát vagy a magyar kultúrát, hanem a magyarság ügyét is, ezért vállalt aktív szerepet a Bihar megyei RMDSZ-ben megyei választmányi tagként, továbbá a Megyei Értéktár Bizottság elnökeként és a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagjaként” – írta Facebook-oldalán a szervezet.
Dukrét Géza 1942. szeptember 17-én született Nagyváradon. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia szakán szerzett oklevelet. 1965-től földrajz-biológia tanárként dolgozott a Bihar megyei Sitéren, ahol több évig iskolaigazgató is volt. 1988 és 2000 között Nagyváradon oktatott, innen vonult nyugdíjba – ismertette az MTI.
1993-ban alapította meg a későbbi Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot, amelynek elnöke is volt. Évente megszervezte a Partiumi Honismereti Találkozót, valamint a Partiumi Honismereti Konferenciát. Tagja volt a Kriza János Néprajzi Társaságnak, a Magyar Néprajzi Társaságnak és az Erdélyi Múzeum Egyesületnek.
1997-ben a Partiumi füzetek helytörténeti könyvsorozatot, melynek szerkesztője is volt. Számos könyve jelent meg helytörténeti, műemlékvédelmi és honismereti témában, és többtucatnyi munkának volt a társszerzője.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!