Fotó: Mihai Șora/Facebook
Százhetedik életévében elhunyt Mihai Șora román filozófus, esszéíró, aki előrehaladott kora ellenére szellemi frissességről és erkölcsi tartásról tett bizonyságot, és mindig felemelte szavát a romániai jogállamiság csorbítására alkalmas kezdeményezések ellen.
2023. február 25., 21:022023. február 25., 21:02
2023. február 25., 23:532023. február 25., 23:53
Mihai Șora halálhírét felesége jelentette be a filozófus közösségi oldalán. „Nem lehetek elég hálás neked mindazért, amit majdnem két évtizeden át adtál nekem. Még nem tudom, milyen lesz a holnap és ami majd utána következik. (...) Hideg van nélküled, kedvesem” – olvasható többek között a hitvesi gyászhírben. A filozófus születési anyakönyvi kivonatát még az Osztrák-Magyar Monarchiában állították ki 1916. november 7-én. A Temesvár közelében fekvő Temesjenőn (Ianova) született, középiskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd Bukaresti Tudományegyetemen tanult filozófiát. Eugene Ionescóval együtt kapta meg 1938-ban a Bukaresti Francia Intézet ösztöndíját tanulmányai párizsi folytatásához.
Első filozófiai tárgyú könyvét is francia nyelven közölte, 1948-ban azonban hazalátogatott Romániába, ahonnan a kommunista hatóságok nem engedték visszatérni Párizsba – olvasható a korábban az MTI által közzétett életrajzában.
A diktatúra idején előbb a külügyminisztériumban dolgozott referensként, majd az idegen nyelvű könyvek, később pedig az irodalmi és művészeti könyvek állami kiadóját vezette. A Ceaușescu-diktatúra 1989-es megdöntése után már 73 évesen vállalta el az oktatásügyi tárca vezetését a Petre Roman vezette kormányban. A tisztséget fél évig töltötte be. Nyíltan kifejezte szimpátiáját 1990-ben a kommunista visszarendeződés ellen szerveződő diákmozgalmakkal. Alapító tagja volt a Polgári Szövetségnek, a Társadalmi Párbeszéd Csoportnak és a Román Fenomenológiai Társaságnak. 2012-ben a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
Fotó: Mihai Șora/Facebook
Mihai Șora többször is állást foglalt az önálló romániai magyar egyetem létrehozása mellett. A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Tusványos) 2000-ben tartott előadásában elmondta: erdélyi románként azért küzd a magyar egyetemért, mert jól tudja, hogy Trianon előtt jeles erdélyi magyar értelmiségiek is harcoltak a román nyelvű oktatás bevezetéséért. Mihai Șora 98 évesen újranősült, és előrehaladott kora ellenére szellemi frissességről és erkölcsi tartásról tett bizonyságot. Száz év fölött is részt vett azokon a tüntetéseken, amelyek az igazságszolgáltatási törvények módosítása ellen szerveződtek a szociáldemokrata kormányok idején.
A közösségi médiában is aktív volt. Népszerűségét jelzi, hogy a több százezer követője közül több ezren kívántak neki boldog születésnapot tavaly novemberben. Mihai Șorát több irodalmi és filozófiai díjjal tüntették ki, 2016-ban Románia Csillaga Érdemrendet, 2018-ban pedig az Európai Parlament Európai Polgár Díját kapta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!