
Fotó: Mihai Șora/Facebook
Százhetedik életévében elhunyt Mihai Șora román filozófus, esszéíró, aki előrehaladott kora ellenére szellemi frissességről és erkölcsi tartásról tett bizonyságot, és mindig felemelte szavát a romániai jogállamiság csorbítására alkalmas kezdeményezések ellen.
2023. február 25., 21:022023. február 25., 21:02
2023. február 25., 23:532023. február 25., 23:53
Mihai Șora halálhírét felesége jelentette be a filozófus közösségi oldalán. „Nem lehetek elég hálás neked mindazért, amit majdnem két évtizeden át adtál nekem. Még nem tudom, milyen lesz a holnap és ami majd utána következik. (...) Hideg van nélküled, kedvesem” – olvasható többek között a hitvesi gyászhírben. A filozófus születési anyakönyvi kivonatát még az Osztrák-Magyar Monarchiában állították ki 1916. november 7-én. A Temesvár közelében fekvő Temesjenőn (Ianova) született, középiskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd Bukaresti Tudományegyetemen tanult filozófiát. Eugene Ionescóval együtt kapta meg 1938-ban a Bukaresti Francia Intézet ösztöndíját tanulmányai párizsi folytatásához.
Első filozófiai tárgyú könyvét is francia nyelven közölte, 1948-ban azonban hazalátogatott Romániába, ahonnan a kommunista hatóságok nem engedték visszatérni Párizsba – olvasható a korábban az MTI által közzétett életrajzában.
A diktatúra idején előbb a külügyminisztériumban dolgozott referensként, majd az idegen nyelvű könyvek, később pedig az irodalmi és művészeti könyvek állami kiadóját vezette. A Ceaușescu-diktatúra 1989-es megdöntése után már 73 évesen vállalta el az oktatásügyi tárca vezetését a Petre Roman vezette kormányban. A tisztséget fél évig töltötte be. Nyíltan kifejezte szimpátiáját 1990-ben a kommunista visszarendeződés ellen szerveződő diákmozgalmakkal. Alapító tagja volt a Polgári Szövetségnek, a Társadalmi Párbeszéd Csoportnak és a Román Fenomenológiai Társaságnak. 2012-ben a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
Fotó: Mihai Șora/Facebook
Mihai Șora többször is állást foglalt az önálló romániai magyar egyetem létrehozása mellett. A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Tusványos) 2000-ben tartott előadásában elmondta: erdélyi románként azért küzd a magyar egyetemért, mert jól tudja, hogy Trianon előtt jeles erdélyi magyar értelmiségiek is harcoltak a román nyelvű oktatás bevezetéséért. Mihai Șora 98 évesen újranősült, és előrehaladott kora ellenére szellemi frissességről és erkölcsi tartásról tett bizonyságot. Száz év fölött is részt vett azokon a tüntetéseken, amelyek az igazságszolgáltatási törvények módosítása ellen szerveződtek a szociáldemokrata kormányok idején.
A közösségi médiában is aktív volt. Népszerűségét jelzi, hogy a több százezer követője közül több ezren kívántak neki boldog születésnapot tavaly novemberben. Mihai Șorát több irodalmi és filozófiai díjjal tüntették ki, 2016-ban Románia Csillaga Érdemrendet, 2018-ban pedig az Európai Parlament Európai Polgár Díját kapta meg.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
szóljon hozzá!