Fotó: Mihai Șora/Facebook
Százhetedik életévében elhunyt Mihai Șora román filozófus, esszéíró, aki előrehaladott kora ellenére szellemi frissességről és erkölcsi tartásról tett bizonyságot, és mindig felemelte szavát a romániai jogállamiság csorbítására alkalmas kezdeményezések ellen.
2023. február 25., 21:022023. február 25., 21:02
2023. február 25., 23:532023. február 25., 23:53
Mihai Șora halálhírét felesége jelentette be a filozófus közösségi oldalán. „Nem lehetek elég hálás neked mindazért, amit majdnem két évtizeden át adtál nekem. Még nem tudom, milyen lesz a holnap és ami majd utána következik. (...) Hideg van nélküled, kedvesem” – olvasható többek között a hitvesi gyászhírben. A filozófus születési anyakönyvi kivonatát még az Osztrák-Magyar Monarchiában állították ki 1916. november 7-én. A Temesvár közelében fekvő Temesjenőn (Ianova) született, középiskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd Bukaresti Tudományegyetemen tanult filozófiát. Eugene Ionescóval együtt kapta meg 1938-ban a Bukaresti Francia Intézet ösztöndíját tanulmányai párizsi folytatásához.
Első filozófiai tárgyú könyvét is francia nyelven közölte, 1948-ban azonban hazalátogatott Romániába, ahonnan a kommunista hatóságok nem engedték visszatérni Párizsba – olvasható a korábban az MTI által közzétett életrajzában.
A diktatúra idején előbb a külügyminisztériumban dolgozott referensként, majd az idegen nyelvű könyvek, később pedig az irodalmi és művészeti könyvek állami kiadóját vezette. A Ceaușescu-diktatúra 1989-es megdöntése után már 73 évesen vállalta el az oktatásügyi tárca vezetését a Petre Roman vezette kormányban. A tisztséget fél évig töltötte be. Nyíltan kifejezte szimpátiáját 1990-ben a kommunista visszarendeződés ellen szerveződő diákmozgalmakkal. Alapító tagja volt a Polgári Szövetségnek, a Társadalmi Párbeszéd Csoportnak és a Román Fenomenológiai Társaságnak. 2012-ben a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
Fotó: Mihai Șora/Facebook
Mihai Șora többször is állást foglalt az önálló romániai magyar egyetem létrehozása mellett. A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Tusványos) 2000-ben tartott előadásában elmondta: erdélyi románként azért küzd a magyar egyetemért, mert jól tudja, hogy Trianon előtt jeles erdélyi magyar értelmiségiek is harcoltak a román nyelvű oktatás bevezetéséért. Mihai Șora 98 évesen újranősült, és előrehaladott kora ellenére szellemi frissességről és erkölcsi tartásról tett bizonyságot. Száz év fölött is részt vett azokon a tüntetéseken, amelyek az igazságszolgáltatási törvények módosítása ellen szerveződtek a szociáldemokrata kormányok idején.
A közösségi médiában is aktív volt. Népszerűségét jelzi, hogy a több százezer követője közül több ezren kívántak neki boldog születésnapot tavaly novemberben. Mihai Șorát több irodalmi és filozófiai díjjal tüntették ki, 2016-ban Románia Csillaga Érdemrendet, 2018-ban pedig az Európai Parlament Európai Polgár Díját kapta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!