Ferenczes István (jobbra) : „ha székely kenyér, székely bicska és szalonna kerül a székely asztalára, oda nem ártana bizony a könyv se”
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Irodalomról, újságírásról, politikai szárnypróbálgatásokról, de főleg az életről, az életen át magunkkal hurcolt traumákról, a jelentős, más irányba terelő élményekről, múltidézésről volt szó azon a Kolozsvári Magyar Napok keretében zajló beszélgetésen, amely során Papp Attila Zsolt költő, újságíró faggatta Ferenczes István költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapítóját.
2021. augusztus 22., 15:482021. augusztus 22., 15:48
2021. augusztus 23., 11:572021. augusztus 23., 11:57
A Csíkpálfalván született Ferenczes István elsősorban költőként ismert, első verseskötete 1972-ben jelent meg, ám a Kolozsvári Magyar Napok negyedik napján, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban lezajlott beszélgetés kiindulópontját egy prózai műve jelentette, a Veszedelmekről álmodom című kötet, amely részben regény, de nem teljesen, az emlékezés eszköze, mely személyes, illetve család- és falutörténetek révén mutatja be a székelység évszázadainak hányatott történetét.
Ferenczes István a könyv kapcsán elmesélte, hogy tartozott ezzel a nagybátyjának, és az apjának, annak az apának, aki a költő gyerekkorában elbújdosott a Regátba egy kocsmai beszólás miatt, és aki fiatalon meghalt, épp amikor Ferenczes István egyetemi felvételire készült.
Ferenczes István elmesélte, hogy a könyvben igyekezett a történelmet összeszőni a családjának a sorsával, a Bukarestbe szakadt székely cselédlányok, a vendégmunkások sorsa, a Madéfalvi veszedelem és a szabadságharcok emlékezete összefonódik az elhurcolt, közel egy évtizedig Bukarestben, az építőiparban dolgozó apa történetével, a kuláknak kikiáltott család tapasztalataival.
A műnem választás kapcsán, Ferenczes István megjegyezte, hogy szerinte eredendően prózaíró kellett volna legyen, csak nem volt ideje prózát írni. Irodalmi pályája újságírással kezdődött – bár eredetileg biológusnak készült – a Hargita Népénél dolgozott, hét évig írt napilapot, de már akkor is az emberek érdekelték, így inkább tárcákat, portrékat írt. Elmondása szerint szerencsés, hogy az újságtól kirúgták, kisebb kitérő után a Falvak népe székelyföldi tudósítója lett, az pedig hetilap lévén más tempót, más hangulatot és más társaságot is jelentett.
Az irodalmi munkássága kezdetéről, Ferenczes István azt is elmesélte, hogy
Ekkor döntötte el, hogy író újságíró lesz, ezáltal hátha tehet valamit, ami hasznos lehet, hasznára válhat azoknak „akikből vétetett”.
A rendszerváltás után „forradalmárkodott”, próbálkozott politikával, de hamar úgy érezte, hogy nem ez a megfelelő út számára, maradt az irodalomnál. Szó esett a Székelyföld folyóirat megalapításáról is, mely szerinte akkor már nagyon szükséges volt, ám kezdete, főleg a névválasztás miatt „nem volt ellenszéltől mentes”. Alapítottak kiadót is Hargita néven, majd megszületett a Székely Könyvtár, melyben száz kötet jelent meg, székelyföldi alkotók művei. Elmondása szerint
Ma úgy érzi végzetes hiba volt, hogy nem tudta visszautasítani a közfeladatokat, mivel az alkotás, az írás mindennél fontosabb számára, és ez kellett volna, hogy legyen az élete fő szervező eleme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!