Ferenczes István (jobbra) : „ha székely kenyér, székely bicska és szalonna kerül a székely asztalára, oda nem ártana bizony a könyv se”
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Irodalomról, újságírásról, politikai szárnypróbálgatásokról, de főleg az életről, az életen át magunkkal hurcolt traumákról, a jelentős, más irányba terelő élményekről, múltidézésről volt szó azon a Kolozsvári Magyar Napok keretében zajló beszélgetésen, amely során Papp Attila Zsolt költő, újságíró faggatta Ferenczes István költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapítóját.
2021. augusztus 22., 15:482021. augusztus 22., 15:48
2021. augusztus 23., 11:572021. augusztus 23., 11:57
A Csíkpálfalván született Ferenczes István elsősorban költőként ismert, első verseskötete 1972-ben jelent meg, ám a Kolozsvári Magyar Napok negyedik napján, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban lezajlott beszélgetés kiindulópontját egy prózai műve jelentette, a Veszedelmekről álmodom című kötet, amely részben regény, de nem teljesen, az emlékezés eszköze, mely személyes, illetve család- és falutörténetek révén mutatja be a székelység évszázadainak hányatott történetét.
Ferenczes István a könyv kapcsán elmesélte, hogy tartozott ezzel a nagybátyjának, és az apjának, annak az apának, aki a költő gyerekkorában elbújdosott a Regátba egy kocsmai beszólás miatt, és aki fiatalon meghalt, épp amikor Ferenczes István egyetemi felvételire készült.
Ferenczes István elmesélte, hogy a könyvben igyekezett a történelmet összeszőni a családjának a sorsával, a Bukarestbe szakadt székely cselédlányok, a vendégmunkások sorsa, a Madéfalvi veszedelem és a szabadságharcok emlékezete összefonódik az elhurcolt, közel egy évtizedig Bukarestben, az építőiparban dolgozó apa történetével, a kuláknak kikiáltott család tapasztalataival.
A műnem választás kapcsán, Ferenczes István megjegyezte, hogy szerinte eredendően prózaíró kellett volna legyen, csak nem volt ideje prózát írni. Irodalmi pályája újságírással kezdődött – bár eredetileg biológusnak készült – a Hargita Népénél dolgozott, hét évig írt napilapot, de már akkor is az emberek érdekelték, így inkább tárcákat, portrékat írt. Elmondása szerint szerencsés, hogy az újságtól kirúgták, kisebb kitérő után a Falvak népe székelyföldi tudósítója lett, az pedig hetilap lévén más tempót, más hangulatot és más társaságot is jelentett.
Az irodalmi munkássága kezdetéről, Ferenczes István azt is elmesélte, hogy
Ekkor döntötte el, hogy író újságíró lesz, ezáltal hátha tehet valamit, ami hasznos lehet, hasznára válhat azoknak „akikből vétetett”.
A rendszerváltás után „forradalmárkodott”, próbálkozott politikával, de hamar úgy érezte, hogy nem ez a megfelelő út számára, maradt az irodalomnál. Szó esett a Székelyföld folyóirat megalapításáról is, mely szerinte akkor már nagyon szükséges volt, ám kezdete, főleg a névválasztás miatt „nem volt ellenszéltől mentes”. Alapítottak kiadót is Hargita néven, majd megszületett a Székely Könyvtár, melyben száz kötet jelent meg, székelyföldi alkotók művei. Elmondása szerint
Ma úgy érzi végzetes hiba volt, hogy nem tudta visszautasítani a közfeladatokat, mivel az alkotás, az írás mindennél fontosabb számára, és ez kellett volna, hogy legyen az élete fő szervező eleme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!