
Enyedi Ildikó filmjét, a Füst Milán-regény alapján készült A feleségem történetét is vetítik Bukarestben
Fotó: A feleségem története
Jubileumi, 15. kiadásához érkezett a Bukaresti Magyar Filmhét, amelyet november 7. és 14. között tartanak a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében. Kósa András László, a Liszt Intézet igazgatója beszélt a szemléről a Krónikának.
2021. november 06., 17:262021. november 06., 17:26
2021. november 06., 17:292021. november 06., 17:29
Kezdődik a hét végén a Bukaresti Magyar Filmhét, amely immár 15. kiadásához érkezett. A rendezvény a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Bukarest márkanevévé vált, a filmművészet bukaresti kedvelői már tudják és várják november második hetét, hiszen ez a magyar mozi ünnepe a román fővárosban.
Kósa András László, a Liszt Intézet igazgatója megkeresésünkre elmondta,
„A magyar filmhét megpróbálja a teljes magyar filmgyártást megmutatni, nemcsak magyarországi, de erdélyi magyar alkotásokon keresztül is” – mondta Kósa András. Kifejtette, amikor másfél évtizede a kollégái elkezdték szervezni az eseményt – akkor még nem ő volt az intézet igazgatója –, a magyar filmnek komoly elismertsége volt Bukarestben. Majd
– ecsetelte az intézet igazgatója. Hozzátette, jelenleg egyre több magyar film kerül a romániai moziforgalmazásba, most már hat-hét olyan filmforgalmazó cég is van, amely kifejezetten magyar alkotásokat is megvesz. „Ez a folyamat az Oscar-díjas Saul fiával indult, aztán Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotását is bemutatták a romániai mozik, és még számos alkotás jelentős nézettséget hozott.
– mondta Kósa. Hozzátette, egyre gyakrabban keresik meg őket olyan városok filmszínházai és kulturális központjai, amelyekről korábban nem is álmodták volna, hogy eljutnak oda a magyar alkotások: ilyen például Brăila, ahol már kétszer is szerveztek magyar filmnapokat. „Ebből látszik, hogy van láthatósága a Bukaresti Magyar Filmhétnek” – mondta az intézet igazgatója.
Kósa András rámutatott, a filmhét ma már egy egész hetes rendezvénysorozat, ami kiegészítő eseményeket is kínál. Ilyen Milorad Krstic RUBENsremBRANDT című kiállítása, amely a Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációs film rajzaiból, festményeiből valósul meg. A filmet is levetítik, a kiállítás megnyitását követően Gyárfás István Trió jazzkoncertje várja a közönséget.
Ilyen Enyedi Ildikó A feleségem története című filmje, amely Cannes-ban debütált – ezzel a mozival nyitják a magyar film bukaresti ünnepét. A román közönségnek nem kell bemutatni Herendi Gábort, hiszen több alkalommal is vendége volt a filmhétnek. Legújabb alkotása, a Toxikoma szintén szerepel a szemle programjában. Kósa András azt mondta, az intézet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy román-magyar filmes együttműködések szülessenek, és fontosnak tartják, hogy teret biztosítsanak a román és magyar filmes koprodukcióknak. Ennek szellemében a kolozsvári Felméri Cecília Spirál című, első nagyjátékfilmje is szerepel a Bukaresti Magyar Filmhét programjában, ez is bukaresti premier lesz.
A vetítésen a rendezőn kívül jelen lesz Muhi András és Tudor Giurgiu producer, a filmben szereplő román színészek is, ez is nagyobb szabású esemény lesz – sorolta Kósa András. Kitért arra is,
A mozisátortól a tévétoronyig című kiadvány szerkesztői, Zágoni Bálint és Ferenczi Szilárd is jelen lesz.
„A filmhét egy-egy magyarországi szemlét „lát vendégül” minden évben. Ezúttal Bukarestben a budapesti Friss hús filmfesztivál mutatkozik be, az ott szereplő alkotásokból készült válogatást vetítjük” – mutatott rá Kósa András. Hozzátette, szintén Kolozsvárhoz kapcsolódik Maksay Ágnes rendezésében a Sefket rejtély című film, amelynek alkotói felkutatták az egyiptomi filmgyártás kolozsvári gyökereit.
„Hangsúlyos a Magyar Filmarchívummal való együttműködésünk, amelynek digitalizációs programjában újabb és újabb alkotások kerülnek felújításra. Ezek rendszeresen helyet kapnak a Bukaresti Magyar Filmhét programjában is, idén Makk Károly: Egymásra nézve című filmjét vetítjük” – mondta Kósa András.
A szemle részletes programja a Liszt Intézet honlapján található.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!