Blos-Jáni Melinda, Jakab-Benke Nándor, Gergely Zsuzsa, Zágoni Bálint és Ferenczi Szilárd a Bánffy-palotában tartott könyvbemutatón
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A mozisátortól a tévétoronyig. Fejezetek a romániai magyar filmezés, televíziózás és mozizás történetéből címmel jelent meg tanulmánykötet az erdélyi magyar filmezésről, mozizásról.
2021. június 05., 15:242021. június 05., 15:24
2021. június 05., 16:002021. június 05., 16:00
Az Iskola Alapítvány és a Filmtett kiadásában megjelent tanulmánykötetet Ferenczi Szilárd és Zágoni Bálint szerkesztette, alaposan dokumentált tanulmányok formájában keresi a választ arra a kérdésre, hogy „mi az, és létezik-e romániai magyar film?”, ami persze „vanni van, csak nem úgy”.
A kötetet a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be pénteken a Bánffy-palota emeleti termében, annak néhány szerzője – Blos-Jáni Melinda, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd – válaszolt Gergely Zsuzsa rádiós újságíró kérdéseire.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben sok írás született erről, a filmgyár utolsó évei homályba vesznek, nem tudni, pontosan hány film született és mi lett ezek sorsa. Kutatóként ezzel a „hálátlan” témával kezdett el foglalkozni, a korabeli sajtó alapján felkutatni, hogy pontosan mi is történt 1917–1918-ban.
Miért van az, hogy Janovics Jenő 40 filmet említ listáján, miközben a kutatók 60–70 alkotásról beszélnek? Ennek az is oka lehetett, derült ki, hogy sokszor munkacímen forgott egy-egy film, melyet a bemutató előtt megváltoztattak.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A kötet másik szerzője, Blos-Jáni Melinda elmondta, a II. világháború előtti, illetve a marosvásárhelyi mozizás történetét járta körbe egy-egy tanulmányban, elsősorban az amatőr filmesek szemszögéből. Ugyanis véleménye szerint
Rámutatott, a II. világháború előtti erdélyi magyar arisztokrácia nagy érdeklődést mutatott a film iránt, játszani akart benne, kipróbálni, akárcsak a repülést. Szintén érdekes időszak a szocialista korszak is, amikor a filmet populáris termékként próbálták eladni, és minden falusi kultúrotthonban volt egy-egy vetítőgép. A fotó-filmkör ugyanúgy része volt a vidéki művelődési életnek, mint a néptánccsoport.
„Kicsit infantilizálódott a film, nagyon bátor dolgokat kevesen vállaltak be, kevesen mentek szembe az uralkodó ideológiával” – jelentette ki a kutató. Mint mondta, bár a filmeseket nem sújtotta annyira a cenzúra, mint a sajtót, fesztiválokon akadt film, ami botrányt keltett. A felszerelés beszerzése nem volt akadály, sokkal inkább az okozott gondot, hogy nem volt ahol előhívni a filmet, tette hozzá.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Ferenczi Szilárd az abban az időszakban tevékenykedő magyar alkotókat „gyűjtötte össze” a filmtörténeti művek, stáblisták, „gyanús nevek” alapján, ami nem kis feladat volt.
A kötet Kolozsvár mellett más városokra is kiterjed, mondta Jakab-Benke Nándor, filmes helyszínként Arad, Nagyvárad is megjelenik benne, és ehhez helyben kellett megtalálni a téma ismerőit, így a szerzőgárda is változatos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!