Nyitottak: újabb színházak csatlakozását is várják
Fotó: Veres Nándor
Lenne létjogosultsága az összes erdélyi magyar színházat tömörítő szervezetnek, ha azt eredményesen tudják működtetni, ugyanakkor tömbmagyar vidéken könnyebb a társulatok helyzete, mint a szórványban – mondták el a Krónika megkeresésére erdélyi magyar teátrumok vezetői annak kapcsán, hogy a hétvégén Temesváron létrejött öt társulat kezdeményezésére a Magyar Színházak Szövetsége (Maszin).
Lenne létjogosultsága egy valamennyi erdélyi színházat tömörítő szervezetnek – mondta el a Krónika kérdésére Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, a hétvégén alapított, öt erdélyi magyar társulat kezdeményezésére létrejött Magyar Színházak Szövetségének (Maszin) vezetője. A szervezet nem fedi le az egész erdélyi színházi szakmát, egyelőre az öt alapító társulat a tagja: a temesvári, az aradi, a szatmári, a nagyváradi és az udvarhelyi, de más színházak felé is nyitott. A marosvásárhelyi, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és kézdi színház nem tagja a szervezetnek.
Mint Balázs Attila fogalmazott, mintegy tíz évvel ezelőtt egy gyergyói kollokviumon merült fel az egységes szervezet ötlete, de azóta sem valósult meg.
Emellett ki tudnák küszöbölni az átfedéseket a különböző színházak műsorai között, több alkalommal tudnának találkozni és megtárgyalni a problémákat, ugyanakkor segíteni is könnyebben tudnának egymásnak“ – fejtette ki Balázs Attila.
Balázs Attila a temesvári színházi fesztivál, a TESZT megnyitóján
Fotó: Bíró Márton
Kérdésünkre úgy fogalmazott, talán az is az oka, hogy nem jött létre egy egységes szakmai szervezet, hogy a színházakat nem kényszerítették erre a külső körülmények. A frissen alapított szövetségről elmondta, annak legfontosabb célja a színházak művészszemélyzetének támogatása, a közös érdekek képviselete, szakmai együttműködések lebonyolítása, közös események szervezése, ugyanakkor a Maszin továbbra is nyitott más professzionális színházi intézmények és társulatok előtt.
Ehhez csatlakozott a székelyudvarhelyi színház is. Hozzátette, a tömbmagyar vidékeken sokkal kényelmesebb a színházak helyzete, mint a határ mentén. Szatmárnémetiben és Nagyváradon ugyan még nincs hiány közönségben, de Aradon és Temesváron szórványközösséget szolgál ki a színház, ezért szövetségbe tömörülve jóval erősebbek tudnak lenni.
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója felvetésünkre elmondta, lehet létjogosultsága, meg nem is egy valamennyi erdélyi színházat tömörítő szövetségnek. Mint kifejtette, meglátása szerint eggyel több egyletnek önmagában nincs értelme, azonban, ha olyan célokat tűznek ki, amelyeket aztán meg is valósítanak és eredményesen tudják működtetni, lehet létjogosultsága.
Tompa Gábor
Fotó: Biró István
Kérdésünkre elmondta, közös színházi projekteket, pályázatok benyújtását eseti együttműködésekkel is meg lehet oldani, nincs szükség feltétlenül egy szakmai szövetségre. „Ha vannak szociális tevékenységek egy színházi szövetségben – hiszen vannak idős, rászoruló színészek, vagy pályázatokat lehet kiírni fiatal színészeknek –, akkor lenne értelme egy egységes színházi szövetségnek” – fogalmazott Tompa Gábor. Mint mondta, elvileg, ha létezik egy színházművészeti szövetség, akkor annak a szárnya alá beférhet mindenki, aki színházművész.
Ezt viccesnek tartom, mert olyan, mint egy Caragiale-darabban, hogy különböző egyletek vannak és végül valaki mindeniknek az elnöke akar lenni. Sajnos az erdélyi magyar színházi életet is jellemzi a politikai megosztottság. Úgy látom, hogy vannak, akik fontos nemzeti küldetéssel ruházzák fel magukat, és vannak, akik a feddhetetlen liberálisok szerepében tetszelegnek, ez pedig a művészet szintjén rettenetesen nevetséges, groteszk és kártékony is, hiszen akkor elfelejtjük, hogy a tárgyról beszéljünk” – fejtette ki.
egyre több teret adnak a személyes támadásoknak, ez pedig azt eredményezi, hogy a színházi emberek már nem olvassák a kritikákat, holott komoly kritikára igenis szükség volna.
Gáspárik Attila
Fotó: Rab Zolt'n
Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója elmondta, három vagy négy próbálkozás is történt már hasonló szakmai szervezet megalakulására, de egyik sem bizonyult életképesnek. Gáspárik szintén kezdeményezője volt egy hasonló egyesület létrehozásának még a ’90-es évek elején, de abból sem lett végül semmi.
őt nem kereste meg azzal a céllal senki, hogy csatlakozzon a vásárhelyi társulat is az egyesülethez. Ennek ellenére jónak tartja az ötletet, minden valószínűség szerint nagyon fontos és a kezdeményezők biztosan komolyan is gondolják – fogalmazott Gáspárik.
Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) néven erdélyi magyar színházi szövetség jött létre, amelynek fő célja a szakmai keretek biztosítása, közös tervek megvalósítása. Az információcsere és tanácsadás mellett közös színházi találkozót is szerveznének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!