HIRDETÉS

Egy színházi szövetség létjogosultsága: szakemberek a hétvégén alakult Maszinról

Antal Erika , Kiss Előd-Gergely 2017. június 20., 11:11
HIRDETÉS

Lenne létjogosultsága az összes erdélyi magyar színházat tömörítő szervezetnek, ha azt eredményesen tudják működtetni, ugyanakkor tömbmagyar vidéken könnyebb a társulatok helyzete, mint a szórványban – mondták el a Krónika megkeresésére erdélyi magyar teátrumok vezetői annak kapcsán, hogy a hétvégén Temesváron létrejött öt társulat kezdeményezésére a Magyar Színházak Szövetsége (Maszin).

Nyitottak: újabb színházak csatlakozását is várják Fotó: Veres Nándor

Lenne létjogosultsága egy valamennyi erdélyi színházat tömörítő szervezetnek – mondta el a Krónika kérdésére Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, a hétvégén alapított, öt erdélyi magyar társulat kezdeményezésére létrejött Magyar Színházak Szövetségének (Maszin) vezetője. A szervezet nem fedi le az egész erdélyi színházi szakmát, egyelőre az öt alapító társulat a tagja: a temesvári, az aradi, a szatmári, a nagyváradi és az udvarhelyi, de más színházak felé is nyitott. A marosvásárhelyi, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és kézdi színház nem tagja a szervezetnek.

Tömbmagyar vidéken könnyebb a színházak helyzete

Mint Balázs Attila fogalmazott, mintegy tíz évvel ezelőtt egy gyergyói kollokviumon merült fel az egységes szervezet ötlete, de azóta sem valósult meg.

HIRDETÉS
Szakmai szempontból az lenne a fontos, hogy a társulatok közti kommunikáció beinduljon, gyorsabb legyen az információáramlás, a tapasztalatcsere.

Emellett ki tudnák küszöbölni az átfedéseket a különböző színházak műsorai között, több alkalommal tudnának találkozni és megtárgyalni a problémákat, ugyanakkor segíteni is könnyebben tudnának egymásnak“ – fejtette ki Balázs Attila.

Balázs Attila a temesvári színházi fesztivál, a TESZT megnyitóján Fotó: Bíró Márton

Kérdésünkre úgy fogalmazott, talán az is az oka, hogy nem jött létre egy egységes szakmai szervezet, hogy a színházakat nem kényszerítették erre a külső körülmények. A frissen alapított szövetségről elmondta, annak legfontosabb célja a színházak művészszemélyzetének támogatása, a közös érdekek képviselete, szakmai együttműködések lebonyolítása, közös események szervezése, ugyanakkor a Maszin továbbra is nyitott más professzionális színházi intézmények és társulatok előtt.

Balázs Attila kifejtette, az alapötlet az volt, hogy a határ menti színházak találják meg az intézményes együttműködés módját.

Ehhez csatlakozott a székelyudvarhelyi színház is. Hozzátette, a tömbmagyar vidékeken sokkal kényelmesebb a színházak helyzete, mint a határ mentén. Szatmárnémetiben és Nagyváradon ugyan még nincs hiány közönségben, de Aradon és Temesváron szórványközösséget szolgál ki a színház, ezért szövetségbe tömörülve jóval erősebbek tudnak lenni.

Tompa Gábor: megosztott az erdélyi magyar színházi élet

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója felvetésünkre elmondta, lehet létjogosultsága, meg nem is egy valamennyi erdélyi színházat tömörítő szövetségnek. Mint kifejtette, meglátása szerint eggyel több egyletnek önmagában nincs értelme, azonban, ha olyan célokat tűznek ki, amelyeket aztán meg is valósítanak és eredményesen tudják működtetni, lehet létjogosultsága.

Tompa Gábor Fotó: Biró István

Kérdésünkre elmondta, közös színházi projekteket, pályázatok benyújtását eseti együttműködésekkel is meg lehet oldani, nincs szükség feltétlenül egy szakmai szövetségre. „Ha vannak szociális tevékenységek egy színházi szövetségben – hiszen vannak idős, rászoruló színészek, vagy pályázatokat lehet kiírni fiatal színészeknek –, akkor lenne értelme egy egységes színházi szövetségnek” – fogalmazott Tompa Gábor. Mint mondta, elvileg, ha létezik egy színházművészeti szövetség, akkor annak a szárnya alá beférhet mindenki, aki színházművész.

Ugyanakkor az is látható, hogy Magyarországon például a színházi világ szereplői táborokra szakadnak, politikai hovatartozás kérdéseivel bajlódnak, ideologikus gondolkodás jellemző a színházi életre és a kritikára egyaránt.

Ezt viccesnek tartom, mert olyan, mint egy Caragiale-darabban, hogy különböző egyletek vannak és végül valaki mindeniknek az elnöke akar lenni. Sajnos az erdélyi magyar színházi életet is jellemzi a politikai megosztottság. Úgy látom, hogy vannak, akik fontos nemzeti küldetéssel ruházzák fel magukat, és vannak, akik a feddhetetlen liberálisok szerepében tetszelegnek, ez pedig a művészet szintjén rettenetesen nevetséges, groteszk és kártékony is, hiszen akkor elfelejtjük, hogy a tárgyról beszéljünk” – fejtette ki.

Hozzáfűzte: már a kritikusok sem végzik el az elemző kritikai munkát egy-egy művel kapcsolatban,

egyre több teret adnak a személyes támadásoknak, ez pedig azt eredményezi, hogy a színházi emberek már nem olvassák a kritikákat, holott komoly kritikára igenis szükség volna.

„Biztosan fontos a kezdeményezés”
Gáspárik Attila Fotó: Rab Zolt'n

Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója elmondta, három vagy négy próbálkozás is történt már hasonló szakmai szervezet megalakulására, de egyik sem bizonyult életképesnek. Gáspárik szintén kezdeményezője volt egy hasonló egyesület létrehozásának még a ’90-es évek elején, de abból sem lett végül semmi.

Az igazgató elmondta, a sajtóból értesült a mostani kezdeményezésről,

őt nem kereste meg azzal a céllal senki, hogy csatlakozzon a vásárhelyi társulat is az egyesülethez. Ennek ellenére jónak tartja az ötletet, minden valószínűség szerint nagyon fontos és a kezdeményezők biztosan komolyan is gondolják – fogalmazott Gáspárik.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS