Nyitottak: újabb színházak csatlakozását is várják
Fotó: Veres Nándor
Lenne létjogosultsága az összes erdélyi magyar színházat tömörítő szervezetnek, ha azt eredményesen tudják működtetni, ugyanakkor tömbmagyar vidéken könnyebb a társulatok helyzete, mint a szórványban – mondták el a Krónika megkeresésére erdélyi magyar teátrumok vezetői annak kapcsán, hogy a hétvégén Temesváron létrejött öt társulat kezdeményezésére a Magyar Színházak Szövetsége (Maszin).
Lenne létjogosultsága egy valamennyi erdélyi színházat tömörítő szervezetnek – mondta el a Krónika kérdésére Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, a hétvégén alapított, öt erdélyi magyar társulat kezdeményezésére létrejött Magyar Színházak Szövetségének (Maszin) vezetője. A szervezet nem fedi le az egész erdélyi színházi szakmát, egyelőre az öt alapító társulat a tagja: a temesvári, az aradi, a szatmári, a nagyváradi és az udvarhelyi, de más színházak felé is nyitott. A marosvásárhelyi, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és kézdi színház nem tagja a szervezetnek.
Mint Balázs Attila fogalmazott, mintegy tíz évvel ezelőtt egy gyergyói kollokviumon merült fel az egységes szervezet ötlete, de azóta sem valósult meg.
Emellett ki tudnák küszöbölni az átfedéseket a különböző színházak műsorai között, több alkalommal tudnának találkozni és megtárgyalni a problémákat, ugyanakkor segíteni is könnyebben tudnának egymásnak“ – fejtette ki Balázs Attila.
Balázs Attila a temesvári színházi fesztivál, a TESZT megnyitóján
Fotó: Bíró Márton
Kérdésünkre úgy fogalmazott, talán az is az oka, hogy nem jött létre egy egységes szakmai szervezet, hogy a színházakat nem kényszerítették erre a külső körülmények. A frissen alapított szövetségről elmondta, annak legfontosabb célja a színházak művészszemélyzetének támogatása, a közös érdekek képviselete, szakmai együttműködések lebonyolítása, közös események szervezése, ugyanakkor a Maszin továbbra is nyitott más professzionális színházi intézmények és társulatok előtt.
Ehhez csatlakozott a székelyudvarhelyi színház is. Hozzátette, a tömbmagyar vidékeken sokkal kényelmesebb a színházak helyzete, mint a határ mentén. Szatmárnémetiben és Nagyváradon ugyan még nincs hiány közönségben, de Aradon és Temesváron szórványközösséget szolgál ki a színház, ezért szövetségbe tömörülve jóval erősebbek tudnak lenni.
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója felvetésünkre elmondta, lehet létjogosultsága, meg nem is egy valamennyi erdélyi színházat tömörítő szövetségnek. Mint kifejtette, meglátása szerint eggyel több egyletnek önmagában nincs értelme, azonban, ha olyan célokat tűznek ki, amelyeket aztán meg is valósítanak és eredményesen tudják működtetni, lehet létjogosultsága.
Tompa Gábor
Fotó: Biró István
Kérdésünkre elmondta, közös színházi projekteket, pályázatok benyújtását eseti együttműködésekkel is meg lehet oldani, nincs szükség feltétlenül egy szakmai szövetségre. „Ha vannak szociális tevékenységek egy színházi szövetségben – hiszen vannak idős, rászoruló színészek, vagy pályázatokat lehet kiírni fiatal színészeknek –, akkor lenne értelme egy egységes színházi szövetségnek” – fogalmazott Tompa Gábor. Mint mondta, elvileg, ha létezik egy színházművészeti szövetség, akkor annak a szárnya alá beférhet mindenki, aki színházművész.
Ezt viccesnek tartom, mert olyan, mint egy Caragiale-darabban, hogy különböző egyletek vannak és végül valaki mindeniknek az elnöke akar lenni. Sajnos az erdélyi magyar színházi életet is jellemzi a politikai megosztottság. Úgy látom, hogy vannak, akik fontos nemzeti küldetéssel ruházzák fel magukat, és vannak, akik a feddhetetlen liberálisok szerepében tetszelegnek, ez pedig a művészet szintjén rettenetesen nevetséges, groteszk és kártékony is, hiszen akkor elfelejtjük, hogy a tárgyról beszéljünk” – fejtette ki.
egyre több teret adnak a személyes támadásoknak, ez pedig azt eredményezi, hogy a színházi emberek már nem olvassák a kritikákat, holott komoly kritikára igenis szükség volna.
Gáspárik Attila
Fotó: Rab Zolt'n
Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója elmondta, három vagy négy próbálkozás is történt már hasonló szakmai szervezet megalakulására, de egyik sem bizonyult életképesnek. Gáspárik szintén kezdeményezője volt egy hasonló egyesület létrehozásának még a ’90-es évek elején, de abból sem lett végül semmi.
őt nem kereste meg azzal a céllal senki, hogy csatlakozzon a vásárhelyi társulat is az egyesülethez. Ennek ellenére jónak tartja az ötletet, minden valószínűség szerint nagyon fontos és a kezdeményezők biztosan komolyan is gondolják – fogalmazott Gáspárik.
Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) néven erdélyi magyar színházi szövetség jött létre, amelynek fő célja a szakmai keretek biztosítása, közös tervek megvalósítása. Az információcsere és tanácsadás mellett közös színházi találkozót is szerveznének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!