A polgári családok mindennapjaiba nyerhetnek betekintést azok, akik ellátogatnak a Bánsági Nemzeti Múzeum jövő januárig látogatható tárlatára
Fotó: Bánsági Nemzeti Múzeum / Facebook
A Bánság modern kori felvirágzásában kulcsszerepet játszó polgárság mindennapjait idézi meg az a kiállítás, amely pénteken nyílik meg a temesvári Mária Terézia-bástyában. A tárlat több száz korabeli fénykép, bútor, ruhadarab, levél, textília és lakberendezési tárgy segítségével rajzolja meg a térség meghatározó polgári családjainak portréját – köztük a híres szeszgyáros Kimmel családét, valamint a Pogány família történetét, amely a Temesvári Hírlap alapítójaként vált ismertté. A kiállítás megnyitójának díszvendége a család ma is élő, 90 éves leszármazottja lesz. A Bánság történetét feldolgozó trilógia második részeként bemutatott tárlatról Marius Cornea történész, a kiállítás kurátora beszélt a Krónikának.
2025. október 09., 13:582025. október 09., 13:58
Elegáns cilinder a bécsi Habig cég manufaktúrájából, a temesvári szeszgyáros Kimmel család egykori fejfedője, Bertha Kimmel strucctollból készült legyezője, a hírlapalapító Pogány család otthonából származó porcelánok és könyvek, valamint a polgári mindennapokat idéző bútorok, kerámiák, üvegtárgyak, fényképek és textíliák mutatják be a bánsági polgárság történetét azon a kiállításon, amely október 10-én nyílik a temesvári Mária Terézia-bástyában. A Bánsági Nemzeti Múzeum Családi albumok. A bánsági polgárság a modern korban című új tárlat
Marius Cornea történész, a Bánsági Nemzeti Múzeum munkatársa, a kiállítás kurátora a Krónikának elmondta: a jövő év januárjáig látogatható tárlat a történelmi Bánság múltját bemutató trilógia második része, folytatása annak a kiállításnak, amely a bánsági nemesség sorsát követte végig a 18. század végétől a 20. század közepéig.
A Pogány család több mint kétszáz darabból álló porcelántárgygyűjteményt adományozott a múzeumnak
Fotó: Marius Cornea
A kiállítás ezúttal betekintést nyújt a bánsági polgári családok mindennapjaiba az 1800-as évektől 1947-ig. A történeti ív az 1867-es kiegyezést is felöleli, amikor I. Ferenc József osztrák császárként Magyarország királya lett, és bemutatja a polgárság életét egészen 1919-ig, amikor a Bánság történetében új fejezet kezdődött, a magyar nyelvű közéletet felváltja a román nyelvű. A végső történelmi fordulópont 1947, amikor I. Mihály király lemondását és a Román Népköztársaság kikiáltását követően a polgárság – nemcsak Romániában, hanem a Szovjetunió befolyása alá került egész Délkelet-Európában – eltűnt a történelem színpadáról.
„A tárlat egyfajta szembenézés a múlttal, arra ösztönöz, hogy újragondoljuk a polgárság szerepét a modern városi társadalom kialakulásában, a városfejlődésben és az európai nyitottságú, kifinomult életstílus megteremtésében” – fejtette ki a történész.
Marius Cornea történész, a tárlat kurátora
Fotó: Marius Cornea archívuma
A tárlat egyik kiemelt szekcióját annak a zsidó származású, magyar értelmiségi Pogány családnak szentelték, amely nagymértékben hozzájárult Temesvár szellemi életének felvirágoztatásához és a Monarchia ezen része egyik legliberálisabb lapja, a Temesvári Hírlap megalapításához. Pogány Mihály 1902-ben költözött Temesvárra, és ez a dátum egy fontos korszak kezdetét jelzi a Bánság kulturális és társadalmi életében, ugyanis
Korai halála után a lap vezetését fia, az akkor 25 éves Pogány László veszi át, aki feleségével, Annamáriával – aki Lichtscheindl Gézának, Temesvár főorvosának, a városi kórház igazgatójának lánya volt – lenyűgöző műgyűjteményt hozott létre, és számos művészt támogatott. Többek között Litteczky Endrét, a Nagybányai Festőiskola szatmárnémeti születésű, ismert alkotóját, valamint Podlipny Gyulát, akit a temesvári művészek atyjának tartanak, ugyanis 1926-os, budapesti érkezése után művészgenerációk sora nevelkedett kezei alatt. „A kiállítás tisztelegni kíván a Pogány család szellemi öröksége előtt is.
aki születésnapja alkalmából több száz értékes könyvet, családi fényképeket, valamint több mint kétszáz, a 19. század végén az Osztrák–Magyar Monarchiában és Csehországban készült porcelántárgyat adományozott a múzeum számára” – tudtuk meg a tárlat kurátorától.
A századelőn élt polgári családok lakásbelsőit is bemutatja a kiállítás
Fotó: Bánsági Nemzeti Múzeum / Facebook
A Mária Terézia-bástya manzárdjában berendezett kiállításon megelevenedik a szeszgyáros Kimmel család története is. A család − amely több mint másfél évszázadon át meghatározó szerepet játszott Temesvár gazdasági, társadalmi és művelődési életében − eredetileg német származású volt, a Kimmelek Csehországból érkeztek, és már 1784-ben letelepedtek a Gyárvárosban. A család első ismert tagja, Kimmel Ignác a városi népiskolában tanított, fiaival együtt pedig 1812-ben alapította a híres likőrgyárat.
konyak-, sligovica (szilvapárlat)- és likőrtermékeiket a „J. C. K.” jelzéssel forgalmazták, köztük különösen népszerű volt a saját recept alapján készített kakaólikőrjük.
A bolhapiacról beszerzett zöld bársonyalbum, amelybe emlékeiket "írhatják" le a látogatók
Fotó: Marius Cornea
Marius Cornea arról is beszélt, hogy amint a címe is jelzi, a tárlat központi elemei a fényképek: több száz fotó, valamint különböző technikákkal készült portré – olajfestmények, grafikai munkák, vázlatok – mutatja be a különböző nemzetiségű bánsági polgári családok tagjainak arcát. A kiállítás darabjai között szerepel Johann Wälder azonos című festménye alapján készült litográfiája is, a Ferenc József király temesvári látogatásának fogadása 1891. szeptember 16-án (1894), című
A kiállítás anyagának jelentős részét korabeli fotók, festmények, portrék teszik ki
Fotó: Bánsági Nemzeti Múzeum / Facebook
A tárlat továbbá interaktív személyes időutazásra is hív: a bejáratnál egy üres fényképalbum várja a látogatókat. Az album a 20. század elején készült egy budapesti műhelyben, zöld bársonyba kötve, fémveretes díszítéssel, és egy kis szív alakú tükörrel díszítve.
„Az album szándékosan van üresen kiállítva a bejáratnál, arra kéri a látogatókat, hogy metaforikusan töltsék meg olyan képekkel, amelyek az emlékezetükben élnek a temesvári polgári családokról” – fejtette ki a Krónikának a kurátor.
A több jelentős múzeumi és levéltári intézmény anyagából, magángyűjtők műtárgyaiból létrejött tárlat 2026. január 25-ig látogatható a Mária Terézia-bástyában szerdától vasárnapig 10:00 és 18:00 óra között.
Fotó: Bánsági Nemzeti Múzeum / Facebook
Bánsági nemesi családoknak állít emléket az a kiállítás, amely Temesváron látható a Mária Terézia-bástyában. Marius Cornea, a kiállítás kurátora a Krónikának elmondta, a tárlaton ismertetett nemesi életutak a mai kor embere számára is hordoznak üzenetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!