A polgári családok mindennapjaiba nyerhetnek betekintést azok, akik ellátogatnak a Bánsági Nemzeti Múzeum jövő januárig látogatható tárlatára
Fotó: Bánsági Nemzeti Múzeum / Facebook
A Bánság modern kori felvirágzásában kulcsszerepet játszó polgárság mindennapjait idézi meg az a kiállítás, amely pénteken nyílik meg a temesvári Mária Terézia-bástyában. A tárlat több száz korabeli fénykép, bútor, ruhadarab, levél, textília és lakberendezési tárgy segítségével rajzolja meg a térség meghatározó polgári családjainak portréját – köztük a híres szeszgyáros Kimmel családét, valamint a Pogány família történetét, amely a Temesvári Hírlap alapítójaként vált ismertté. A kiállítás megnyitójának díszvendége a család ma is élő, 90 éves leszármazottja lesz. A Bánság történetét feldolgozó trilógia második részeként bemutatott tárlatról Marius Cornea történész, a kiállítás kurátora beszélt a Krónikának.
2025. október 09., 13:582025. október 09., 13:58
Elegáns cilinder a bécsi Habig cég manufaktúrájából, a temesvári szeszgyáros Kimmel család egykori fejfedője, Bertha Kimmel strucctollból készült legyezője, a hírlapalapító Pogány család otthonából származó porcelánok és könyvek, valamint a polgári mindennapokat idéző bútorok, kerámiák, üvegtárgyak, fényképek és textíliák mutatják be a bánsági polgárság történetét azon a kiállításon, amely október 10-én nyílik a temesvári Mária Terézia-bástyában. A Bánsági Nemzeti Múzeum Családi albumok. A bánsági polgárság a modern korban című új tárlat
Marius Cornea történész, a Bánsági Nemzeti Múzeum munkatársa, a kiállítás kurátora a Krónikának elmondta: a jövő év januárjáig látogatható tárlat a történelmi Bánság múltját bemutató trilógia második része, folytatása annak a kiállításnak, amely a bánsági nemesség sorsát követte végig a 18. század végétől a 20. század közepéig.
A Pogány család több mint kétszáz darabból álló porcelántárgygyűjteményt adományozott a múzeumnak
Fotó: Marius Cornea
A kiállítás ezúttal betekintést nyújt a bánsági polgári családok mindennapjaiba az 1800-as évektől 1947-ig. A történeti ív az 1867-es kiegyezést is felöleli, amikor I. Ferenc József osztrák császárként Magyarország királya lett, és bemutatja a polgárság életét egészen 1919-ig, amikor a Bánság történetében új fejezet kezdődött, a magyar nyelvű közéletet felváltja a román nyelvű. A végső történelmi fordulópont 1947, amikor I. Mihály király lemondását és a Román Népköztársaság kikiáltását követően a polgárság – nemcsak Romániában, hanem a Szovjetunió befolyása alá került egész Délkelet-Európában – eltűnt a történelem színpadáról.
„A tárlat egyfajta szembenézés a múlttal, arra ösztönöz, hogy újragondoljuk a polgárság szerepét a modern városi társadalom kialakulásában, a városfejlődésben és az európai nyitottságú, kifinomult életstílus megteremtésében” – fejtette ki a történész.
Marius Cornea történész, a tárlat kurátora
Fotó: Marius Cornea archívuma
A tárlat egyik kiemelt szekcióját annak a zsidó származású, magyar értelmiségi Pogány családnak szentelték, amely nagymértékben hozzájárult Temesvár szellemi életének felvirágoztatásához és a Monarchia ezen része egyik legliberálisabb lapja, a Temesvári Hírlap megalapításához. Pogány Mihály 1902-ben költözött Temesvárra, és ez a dátum egy fontos korszak kezdetét jelzi a Bánság kulturális és társadalmi életében, ugyanis
Korai halála után a lap vezetését fia, az akkor 25 éves Pogány László veszi át, aki feleségével, Annamáriával – aki Lichtscheindl Gézának, Temesvár főorvosának, a városi kórház igazgatójának lánya volt – lenyűgöző műgyűjteményt hozott létre, és számos művészt támogatott. Többek között Litteczky Endrét, a Nagybányai Festőiskola szatmárnémeti születésű, ismert alkotóját, valamint Podlipny Gyulát, akit a temesvári művészek atyjának tartanak, ugyanis 1926-os, budapesti érkezése után művészgenerációk sora nevelkedett kezei alatt. „A kiállítás tisztelegni kíván a Pogány család szellemi öröksége előtt is.
aki születésnapja alkalmából több száz értékes könyvet, családi fényképeket, valamint több mint kétszáz, a 19. század végén az Osztrák–Magyar Monarchiában és Csehországban készült porcelántárgyat adományozott a múzeum számára” – tudtuk meg a tárlat kurátorától.
A századelőn élt polgári családok lakásbelsőit is bemutatja a kiállítás
Fotó: Bánsági Nemzeti Múzeum / Facebook
A Mária Terézia-bástya manzárdjában berendezett kiállításon megelevenedik a szeszgyáros Kimmel család története is. A család − amely több mint másfél évszázadon át meghatározó szerepet játszott Temesvár gazdasági, társadalmi és művelődési életében − eredetileg német származású volt, a Kimmelek Csehországból érkeztek, és már 1784-ben letelepedtek a Gyárvárosban. A család első ismert tagja, Kimmel Ignác a városi népiskolában tanított, fiaival együtt pedig 1812-ben alapította a híres likőrgyárat.
konyak-, sligovica (szilvapárlat)- és likőrtermékeiket a „J. C. K.” jelzéssel forgalmazták, köztük különösen népszerű volt a saját recept alapján készített kakaólikőrjük.
A bolhapiacról beszerzett zöld bársonyalbum, amelybe emlékeiket "írhatják" le a látogatók
Fotó: Marius Cornea
Marius Cornea arról is beszélt, hogy amint a címe is jelzi, a tárlat központi elemei a fényképek: több száz fotó, valamint különböző technikákkal készült portré – olajfestmények, grafikai munkák, vázlatok – mutatja be a különböző nemzetiségű bánsági polgári családok tagjainak arcát. A kiállítás darabjai között szerepel Johann Wälder azonos című festménye alapján készült litográfiája is, a Ferenc József király temesvári látogatásának fogadása 1891. szeptember 16-án (1894), című
A kiállítás anyagának jelentős részét korabeli fotók, festmények, portrék teszik ki
Fotó: Bánsági Nemzeti Múzeum / Facebook
A tárlat továbbá interaktív személyes időutazásra is hív: a bejáratnál egy üres fényképalbum várja a látogatókat. Az album a 20. század elején készült egy budapesti műhelyben, zöld bársonyba kötve, fémveretes díszítéssel, és egy kis szív alakú tükörrel díszítve.
„Az album szándékosan van üresen kiállítva a bejáratnál, arra kéri a látogatókat, hogy metaforikusan töltsék meg olyan képekkel, amelyek az emlékezetükben élnek a temesvári polgári családokról” – fejtette ki a Krónikának a kurátor.
A több jelentős múzeumi és levéltári intézmény anyagából, magángyűjtők műtárgyaiból létrejött tárlat 2026. január 25-ig látogatható a Mária Terézia-bástyában szerdától vasárnapig 10:00 és 18:00 óra között.
Fotó: Bánsági Nemzeti Múzeum / Facebook
Bánsági nemesi családoknak állít emléket az a kiállítás, amely Temesváron látható a Mária Terézia-bástyában. Marius Cornea, a kiállítás kurátora a Krónikának elmondta, a tárlaton ismertetett nemesi életutak a mai kor embere számára is hordoznak üzenetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!