A kötet borítóján gróf Mikó Imre és Rhédey Mária grófnő arcképe látható
Fotó: kötetborító
Az „Erdély Széchenyijeként” emlegetett gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária 1848–1849-es leveleskönyvét mutatják be a hét végén Háromszéken a Liszt Intézet szervezésében. A több szempontból is izgalmas kötet nemcsak a házastársak egymáshoz fűződő meghitt kapcsolatára világít rá, hanem az írások keletkezésének okára és körülményeire is.
2021. október 02., 14:432021. október 02., 14:43
2021. október 02., 14:452021. október 02., 14:45
Gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária grófnő 1848–1849-es leveleskönyvének első erdélyi bemutatóját tartják a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A frissen napvilágot látott könyvet a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében ismerheti meg a közönség szombaton 17 órakor a Liszt Intézet szervezésében.
A képmelléklettel, szómagyarázatokkal, bibliográfiával ellátott levelezéskötetet Lipthay Endre és Somogyi Gréta rendezte sajtó alá.
A szentgyörgyi bemutatón Somogyi Gréta irodalomtörténész és József Álmos helytörténész is jelen lesz, ünnepi beszédet mond Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, valamint Sztakics Éva, a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Az esemény háziasszonya Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője – közölte az intézet.
Gróf Mikó Imre, a frissen kinevezett erdélyi kincstárnok 1848. január 13-án vetette papírra az első levelet Kolozsváron maradt feleségének, Rhédey Mária grófnőnek, miután megérkezett Nagyszebenbe, új hivatali állomáshelyére. A lényeges életmódbeli változás következményeként jött létre az a bensőséges hitvesi levelezés, amelyet most kötetben közreadnak.
Mikó Imre 1848 januárjától tartózkodott Nagyszebenben, az erdélyi kincstartóság székhelyén. Majd a márciusi forradalom eseményei következtében, tárgyalások céljából májusban Budára, onnan Bécsbe, majd az uralkodót követve Innsbruckba utazott. 1848 júniusában tért vissza Erdélybe, amit télen újabb hivatali út követett Bécsbe.
A több szempontból is izgalmas a kézirat a magyar történelem egyik legjelentősebb és legizgalmasabb két évében, 1848–49-ben keletkezett, valamint gróf Mikó Imre, akit sokoldalú társadalmi és kulturális tevékenysége miatt már a kortársak is „Erdély Széchenyijeként” emlegették, közéleti szereplőként és magánemberként is megnyilatkozik az írásokban, és reagál az eseményekre. Az önmagukban is megható levelek nem egy levéltár poros aktái között vártak felfedezésükre, hanem elegánsan bekötve, kastélyok könyvespolcán az utódok számára is elérhetők voltak száz éven keresztül, legalábbis 1945-ig.
Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található eredeti leveleket egybefoglaló könyvecske a házaspár 1848. január 13-a és 1849. január 30-a között, tehát egy esztendő leforgása alatt írt leveleit tartalmazza. Továbbá itt olvashatók Rhédey Mária 1848 decembere után Könyörgés férjemért fohászának és negyedik gyermekük születése előtt bő egy hónappal, 1849. február 15-én férje számára írt, Hagyatkozó búcsúlevél címet viselő, végrendeletszerű megnyilatkozásai is.
Fotó: Facebook/Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. A 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja, két ízben (1848, 1860–1861) Erdély főkormányzója, 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere volt.
A kiegyezést követő első magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként (1867–1870) nevéhez fűződik a Magyarországot Erdéllyel összekötő vasúti pálya kiépítése, valamint az állami vasúttársaság, a mai Magyar Államvasutak Zrt. jogelődjének megalapítása. 1867-től 1876-ig a Magyar Történelmi Társulat első elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!