Dokumentumfilmeket mutatnak be Budapesten az erdélyi arisztokráciáról

Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája címen dokumentumfilm-sorozat indult a Duna World csatornán. A Szederkényi Olga rendezte sorozat első része gróf Bánffy Miklósról és lányáról, Katalinról, a második Gróf Bethlen Istvánról és dédunokájáról, Stefanóról szól, a két részt csütörtökön mutatják be a budapesti Premier Kultcaféban, az alkotók és a film szereplőinek jelenlétében.

Csak az ezüst teáskészlet maradt?

Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája dokumentumfilm-sorozat 25 perces filmjei párhuzamos portrék segítségével mutatják be a nagynevű, sokoldalú, vagyonos ősöket és ma élő utódjaikat. „Nem a múltidézés a célom. Annak jártam utána, hogy mi maradt meg a különleges kasztba tartozó ősökből a XXI. századra. Csak az ezüst teáskészlet vagy valami örökérvényű útravaló is? Az utódok különböznek vagy sem egy átlagembertől?\" – mondja a rendező, Szederkényi Olga.

Mint a film bemutató szövegében olvasható, a XX. században az erdélyi magyar arisztokrácia ősi törzse recsegve rendült meg, az I. világháború után, mikor Erdélyt Romániához csatolták, a legtöbben Magyarországra menekültek, nem sokkal később, a II. világháború után innen is menekülniük kellett. Róma, Tanger, London, Párizs vagy New York lett az erdélyi arisztokraták új otthona. A sorozat epizódjai arra keresik a választ, hogy mi maradt a gazdag örökségből, és hogyan tekintenek vissza az Óhazára a késői utódok.

Bánffy Katalin lefordította édesapja főművét

Bánffy Katalin grófnő a Kolozsvár melletti Bonchidán, az erdélyi Versailles-ának nevezett kastélyban és Budapesten nőtt fel. 1947 óta Marokkóban él, amerikai katonafeleségként érkezett oda. Lányai, Nicolette és Elisabeth New Yorkba és Párizsba költöztek, fia meghalt. A grófnő idős, ritkán nyilatkozik, de ebben a filmben felfedi családja titkait. A gyerekek nagyapjuk, Bánffy Miklós (1873-1950) író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter egy-egy tulajdonságát örökölték, egyikük festő, másikuk belsőépítész, harmadikuk diplomata és író lett.

Bánffy Katalin nem tanította meg gyermekeit magyarul. Mit szólnak ők ehhez? – ez is kiderül a filmből. Hogy a gyerekek elolvashassák, Bánffy Miklós lánya lefordította angolra édesapja főművét, az Erdélyi Trilógiát (Erdélyi történet I-III. - Megszámláltattál... - És hijjával találtattál... - Darabokra szaggattatol...). Azóta közel tucatnyi egyéb nyelvű fordítás készült a nagysikerű könyvből. Az angol fordításra Nagy-Britanniában is felfigyeltek, és filmsorozatot szeretnének készíteni belőle – olvasható a dokumentumfilm ismertetőjében.

Az utolsó levél

Gróf Bethlen István miniszterelnök (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) a második rész főszereplője, valamint egyik dédunokája, Stefano. Stefano Bethlen Olaszországban él, nem beszél magyarul, a Walt Disney igazgatója lett. Családjával Bethlen-címeres ezüsttálcáról isszák az olasz eszpresszót. A stáb személyesen vitte el neki dédnagyanyja utolsó levelét, amelyet Stefano nem ismert. A dédmama, Bethlen Margit hitveséhez, a miniszterelnökhöz, Bethlen Istvánhoz címezte szívhez szóló sorait, akit akkor már két éve nem látott, és aki akkor már három hónapja elhunyt egy szovjet rabkórházban. Hogy mit szól ehhez a dédunoka, az is kiderül a filmből.

Stefano megmutatta az összes családi ereklyéjét, még Bethlen Margit írónő kézirataiba és naplójába is belekukkanthatunk. Az ősök történelmi portréját mindkét filmben Romsics Ignác történész rajzolja meg. A budapesti bemutatón részt vesznek a filmek szereplői: Stefano Bethlen, Bethlen István dédunokája, az olaszországi Walt Disney egyik főigazgatója és családja, Romsics Ignác történész, Martin Wilding, producer, aki megfilmesítené Bánffy Miklós Trilógiáját. Az est házigazdája Lévai Balázs.