
A kiállított fotók bevezetik a nézőt Ella és György családi és társasági életébe, valamint a házasélet intimebb részeibe is betekintést nyújtanak
Fotó: Zoltán Ildikó
Lehetőség nyílik felfedezni a kincses város történelmének eddig „láthatatlan” arcát a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban csütörtökön megnyílt kiállításon, mely Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékát vonultatja fel. Az érdeklődők egy olyan nő munkáit ismerhetik meg, aki nem történelmi eseményekről vagy politikáról alkotott, hanem a család, a nőiség, a nő társadalmi szerepének tematikáját dolgozta fel.
2022. március 18., 10:142022. március 18., 10:14
A megnyitón nemcsak Hintz Ella (született Boros, 1885–1975) hagyatékát ismerhették meg a részvevők. Blos-Jáni Melinda, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója elmondta, hogy a kiállítás tulajdonképpen az általa szerkesztett, Belső képek című magyar nyelvű könyv adaptációja. A napokban jelenik meg a román nyelvű kiadás, mely az Imagini interioare címet kapta.
Fotó: Zoltán Ildikó
Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogyan fedezték fel Hintz Ella történetét. „Mivel érdekelt a fotográfia története, elkezdtem kutatni a nem annyira ismert fényképészeket, akik a két világháború között munkálkodtak. A kolozsvári származású Orbán Lajos fényképész gyűjteményén dolgoztam, ami elvezetett a Tessar Teke Társaság nevű kolozsvári amatőr fényképészegylethez, melynek dr. Hintz György kolozsvári gyógyszerész volt az elnöke” – ismertette Blos-Jáni Melinda. Hozzátette: a Hintz Gábor Csabával való találkozás után tudta meg, hogy nem dr. Hintz György, hanem felesége, Ella készítette a képeket.
Georg Hintz
Fotó: Zoltán Ildikó
Georg Hintz, Ella dédunokája felidézte gyerekkorát, amikor nagyon sok időt töltöttek együtt. Elmondása szerint a művésznő nagyon intelligens, aktív és elfoglalt volt. Beszélt angolul, fényképezett, festett és mindemellett Kolozsváron ő volt az első nő, akinek jogosítványa volt.
„Örülök, és biztos vagyok benne, hogy ő is nagyon örülne ennek a kiállításnak” – mondta Georg Hintz.
Georg Hintz és Mikola Csengele
Fotó: Zoltán Ildikó
Az esemény megnyitóján Gaal György helytörténész is megosztott néhány gondolatot, emléket a jelenlévőkkel. Személyesen ismerte Ellát, akihez távoli rokoni szálak fűzik. „Gyerekkorom óta ismerem Ellát, sőt Gyurka bácsit is, mert távoli rokonok voltunk, és a nagymamámmal időnként meglátogattuk őket. Még mindig emlékszem, hogy néz ki egy 20. század eleji polgári ház” – fogalmazott Gaal György. Szerinte a kiállított fotók bevezetik a nézőt Ella és György családi és társasági életébe, valamint a házasélet intimebb részeibe is betekintést nyújtanak.
Gaal György és Bokor Zsuzsa (jobbra)
Fotó: Zoltán Ildikó
Bokor Zsuzsa társadalomtörténész szerint a képeken keresztül egy kevésbé ismert személy elemző tekintetét láthatjuk, aki lehetővé teszi a néző számára, hogy belépjen az ő világába, a korba, melyben élt és alkotott. Ez a nagyon törékeny és gyengéd történet találkozik a város helytörténetével. „Úgy néz ki, mint egy puzzle több ezer darabja” – közölte a társadalomtörténész. „Meghívlak titeket, hogy vegyetek részt Ella történetének rekonstruálásában. Éljük át újra azt a pillanatot, amikor ezeket a képeket készítette.
– buzdított Bokor Zsuzsa.
Fotó: Zoltán Ildikó
Mira Marincaș, a Sapientia oktatója úgy fogalmazott, számára nagy megtiszteltetés volt felfedezni a sok intimitást, érzést, érzelmet és törődést egy olyan világ iránt, melyet elveszítünk a virtuális, digitális világgal szemben. A kiállításon bemutatták Mikola Csengele, a Sapientia harmadéves média szakos hallgatójának kortárs képátdolgozásait, melyek az összerakott puzzledarabkákból történetté alakulnak. „Ezt a kis szobát úgy nevezném, mint verziótörténetek. Azokat az érzéseket, amelyeket Ella lefényképezett, én a színeimmel egy kicsit restauráltam” – fogalmazott az egyetemi hallgató.

Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékából nyílik csütörtökön kiállítás a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
szóljon hozzá!