
A kiállított fotók bevezetik a nézőt Ella és György családi és társasági életébe, valamint a házasélet intimebb részeibe is betekintést nyújtanak
Fotó: Zoltán Ildikó
Lehetőség nyílik felfedezni a kincses város történelmének eddig „láthatatlan” arcát a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban csütörtökön megnyílt kiállításon, mely Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékát vonultatja fel. Az érdeklődők egy olyan nő munkáit ismerhetik meg, aki nem történelmi eseményekről vagy politikáról alkotott, hanem a család, a nőiség, a nő társadalmi szerepének tematikáját dolgozta fel.
2022. március 18., 10:142022. március 18., 10:14
A megnyitón nemcsak Hintz Ella (született Boros, 1885–1975) hagyatékát ismerhették meg a részvevők. Blos-Jáni Melinda, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója elmondta, hogy a kiállítás tulajdonképpen az általa szerkesztett, Belső képek című magyar nyelvű könyv adaptációja. A napokban jelenik meg a román nyelvű kiadás, mely az Imagini interioare címet kapta.
Fotó: Zoltán Ildikó
Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogyan fedezték fel Hintz Ella történetét. „Mivel érdekelt a fotográfia története, elkezdtem kutatni a nem annyira ismert fényképészeket, akik a két világháború között munkálkodtak. A kolozsvári származású Orbán Lajos fényképész gyűjteményén dolgoztam, ami elvezetett a Tessar Teke Társaság nevű kolozsvári amatőr fényképészegylethez, melynek dr. Hintz György kolozsvári gyógyszerész volt az elnöke” – ismertette Blos-Jáni Melinda. Hozzátette: a Hintz Gábor Csabával való találkozás után tudta meg, hogy nem dr. Hintz György, hanem felesége, Ella készítette a képeket.
Georg Hintz
Fotó: Zoltán Ildikó
Georg Hintz, Ella dédunokája felidézte gyerekkorát, amikor nagyon sok időt töltöttek együtt. Elmondása szerint a művésznő nagyon intelligens, aktív és elfoglalt volt. Beszélt angolul, fényképezett, festett és mindemellett Kolozsváron ő volt az első nő, akinek jogosítványa volt.
„Örülök, és biztos vagyok benne, hogy ő is nagyon örülne ennek a kiállításnak” – mondta Georg Hintz.
Georg Hintz és Mikola Csengele
Fotó: Zoltán Ildikó
Az esemény megnyitóján Gaal György helytörténész is megosztott néhány gondolatot, emléket a jelenlévőkkel. Személyesen ismerte Ellát, akihez távoli rokoni szálak fűzik. „Gyerekkorom óta ismerem Ellát, sőt Gyurka bácsit is, mert távoli rokonok voltunk, és a nagymamámmal időnként meglátogattuk őket. Még mindig emlékszem, hogy néz ki egy 20. század eleji polgári ház” – fogalmazott Gaal György. Szerinte a kiállított fotók bevezetik a nézőt Ella és György családi és társasági életébe, valamint a házasélet intimebb részeibe is betekintést nyújtanak.
Gaal György és Bokor Zsuzsa (jobbra)
Fotó: Zoltán Ildikó
Bokor Zsuzsa társadalomtörténész szerint a képeken keresztül egy kevésbé ismert személy elemző tekintetét láthatjuk, aki lehetővé teszi a néző számára, hogy belépjen az ő világába, a korba, melyben élt és alkotott. Ez a nagyon törékeny és gyengéd történet találkozik a város helytörténetével. „Úgy néz ki, mint egy puzzle több ezer darabja” – közölte a társadalomtörténész. „Meghívlak titeket, hogy vegyetek részt Ella történetének rekonstruálásában. Éljük át újra azt a pillanatot, amikor ezeket a képeket készítette.
– buzdított Bokor Zsuzsa.
Fotó: Zoltán Ildikó
Mira Marincaș, a Sapientia oktatója úgy fogalmazott, számára nagy megtiszteltetés volt felfedezni a sok intimitást, érzést, érzelmet és törődést egy olyan világ iránt, melyet elveszítünk a virtuális, digitális világgal szemben. A kiállításon bemutatták Mikola Csengele, a Sapientia harmadéves média szakos hallgatójának kortárs képátdolgozásait, melyek az összerakott puzzledarabkákból történetté alakulnak. „Ezt a kis szobát úgy nevezném, mint verziótörténetek. Azokat az érzéseket, amelyeket Ella lefényképezett, én a színeimmel egy kicsit restauráltam” – fogalmazott az egyetemi hallgató.

Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékából nyílik csütörtökön kiállítás a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
szóljon hozzá!