
Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 18., 10:562009. augusztus 18., 10:56
Anyanyelvünk általános helyzetéről, megújulásáról, a nyelvőrzés és a nyelvújítás kérdéseiről tanácskoztak kortárs irodalmárok: írók, költők, esszéírók, esztéták és irodalomtörténészek a magyar borok fővárosában, Tokajon. A hegyalji településen rendezett konferenciák, előadások, szakmai viták és kiállítások mellett a résztvevők idén a 250 éve született Kazinczy Ferencre is emlékeztek.
A táborozók 13-án, csütörtökön ellátogattak a közeli Széphalomra, ahol a tanácskozást A Magyar Nyelv Múzeumában folytatták. Az idei tábor címe Élő nyelv, élő irodalom – Hagyomány és kihívások, mely a rendezvény fő tematikájára is utal, amely nem más, mint a magyar nyelv. A magyar nyelv évében, Kazinczy évfordulóján, több fórumon is előtérbe kerül anyanyelvünk ápolása, és az a kérdés, hogy nyelvünk egyre inkább megmentésre szorul. „Az író és olvasó nyelve a szórványban eltávolodik egymástól. Itt Petőfi és Jókai nyelve érthetetlenné válik” – fogalmazott az írótábor egyik előadásában Vetési László kolozsvári református lelkész.
A kisebbségi lét és az anyanyelv kapcsolatáról beszélt. Vetési kifejtette: irodalom nélkül nincsen kultúra, és ott, ahol már nem beszélik a nyelvet, bezárul a magyar irodalom megértése felé vezető út. „Az író akkor hal meg igazán a szórványban, amikor már érthetetlenné válik a szűkebb hazájában” – fogalmazott a lelkész. Vetési arra a jelenségre hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy sajnos már annyira kevesen beszélik a magyar nyelvet a Szatmár megyei Sződemeteren, hogy ott szinte teljesen érthetetlenné vált Kölcsey, és ez igaz a mezőségi Pusztakamarásra is, ahol Sütő András már nem csak fizikai valójában halott.
Az idei írótábor résztvevői plenáris üléseken, szakmai vitákon és műhelyfoglalkozásokon, valamint közös munkacsoportokban osztották meg egymással tapasztalataikat, kutatási eredményeiket. Emellett borkóstolóval egybekötött eszmecserén vettek részt, és bemutatkozott az Agria és a Vörös Postakocsi nevű irodalmi lap is.
A pénteki zárónapon átadták az idei írótábor díjait, Jókai Anna például Nagyhordó díjat vehetett át, majd felavatták Kazinczy Ferenc és Radnóti Miklós emléktábláját is.
Mezey Katalin, a tábor elnöke bejelentette: a jövő évi Tokaji Írótábort a határon túli magyar irodalomnak szentelik, a címe pedig Sokágú síp: Kánon, hatás, közvetítés lesz.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.