
Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 18., 10:562009. augusztus 18., 10:56
Anyanyelvünk általános helyzetéről, megújulásáról, a nyelvőrzés és a nyelvújítás kérdéseiről tanácskoztak kortárs irodalmárok: írók, költők, esszéírók, esztéták és irodalomtörténészek a magyar borok fővárosában, Tokajon. A hegyalji településen rendezett konferenciák, előadások, szakmai viták és kiállítások mellett a résztvevők idén a 250 éve született Kazinczy Ferencre is emlékeztek.
A táborozók 13-án, csütörtökön ellátogattak a közeli Széphalomra, ahol a tanácskozást A Magyar Nyelv Múzeumában folytatták. Az idei tábor címe Élő nyelv, élő irodalom – Hagyomány és kihívások, mely a rendezvény fő tematikájára is utal, amely nem más, mint a magyar nyelv. A magyar nyelv évében, Kazinczy évfordulóján, több fórumon is előtérbe kerül anyanyelvünk ápolása, és az a kérdés, hogy nyelvünk egyre inkább megmentésre szorul. „Az író és olvasó nyelve a szórványban eltávolodik egymástól. Itt Petőfi és Jókai nyelve érthetetlenné válik” – fogalmazott az írótábor egyik előadásában Vetési László kolozsvári református lelkész.
A kisebbségi lét és az anyanyelv kapcsolatáról beszélt. Vetési kifejtette: irodalom nélkül nincsen kultúra, és ott, ahol már nem beszélik a nyelvet, bezárul a magyar irodalom megértése felé vezető út. „Az író akkor hal meg igazán a szórványban, amikor már érthetetlenné válik a szűkebb hazájában” – fogalmazott a lelkész. Vetési arra a jelenségre hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy sajnos már annyira kevesen beszélik a magyar nyelvet a Szatmár megyei Sződemeteren, hogy ott szinte teljesen érthetetlenné vált Kölcsey, és ez igaz a mezőségi Pusztakamarásra is, ahol Sütő András már nem csak fizikai valójában halott.
Az idei írótábor résztvevői plenáris üléseken, szakmai vitákon és műhelyfoglalkozásokon, valamint közös munkacsoportokban osztották meg egymással tapasztalataikat, kutatási eredményeiket. Emellett borkóstolóval egybekötött eszmecserén vettek részt, és bemutatkozott az Agria és a Vörös Postakocsi nevű irodalmi lap is.
A pénteki zárónapon átadták az idei írótábor díjait, Jókai Anna például Nagyhordó díjat vehetett át, majd felavatták Kazinczy Ferenc és Radnóti Miklós emléktábláját is.
Mezey Katalin, a tábor elnöke bejelentette: a jövő évi Tokaji Írótábort a határon túli magyar irodalomnak szentelik, a címe pedig Sokágú síp: Kánon, hatás, közvetítés lesz.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.