Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 18., 10:562009. augusztus 18., 10:56
Anyanyelvünk általános helyzetéről, megújulásáról, a nyelvőrzés és a nyelvújítás kérdéseiről tanácskoztak kortárs irodalmárok: írók, költők, esszéírók, esztéták és irodalomtörténészek a magyar borok fővárosában, Tokajon. A hegyalji településen rendezett konferenciák, előadások, szakmai viták és kiállítások mellett a résztvevők idén a 250 éve született Kazinczy Ferencre is emlékeztek.
A táborozók 13-án, csütörtökön ellátogattak a közeli Széphalomra, ahol a tanácskozást A Magyar Nyelv Múzeumában folytatták. Az idei tábor címe Élő nyelv, élő irodalom – Hagyomány és kihívások, mely a rendezvény fő tematikájára is utal, amely nem más, mint a magyar nyelv. A magyar nyelv évében, Kazinczy évfordulóján, több fórumon is előtérbe kerül anyanyelvünk ápolása, és az a kérdés, hogy nyelvünk egyre inkább megmentésre szorul. „Az író és olvasó nyelve a szórványban eltávolodik egymástól. Itt Petőfi és Jókai nyelve érthetetlenné válik” – fogalmazott az írótábor egyik előadásában Vetési László kolozsvári református lelkész.
A kisebbségi lét és az anyanyelv kapcsolatáról beszélt. Vetési kifejtette: irodalom nélkül nincsen kultúra, és ott, ahol már nem beszélik a nyelvet, bezárul a magyar irodalom megértése felé vezető út. „Az író akkor hal meg igazán a szórványban, amikor már érthetetlenné válik a szűkebb hazájában” – fogalmazott a lelkész. Vetési arra a jelenségre hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy sajnos már annyira kevesen beszélik a magyar nyelvet a Szatmár megyei Sződemeteren, hogy ott szinte teljesen érthetetlenné vált Kölcsey, és ez igaz a mezőségi Pusztakamarásra is, ahol Sütő András már nem csak fizikai valójában halott.
Az idei írótábor résztvevői plenáris üléseken, szakmai vitákon és műhelyfoglalkozásokon, valamint közös munkacsoportokban osztották meg egymással tapasztalataikat, kutatási eredményeiket. Emellett borkóstolóval egybekötött eszmecserén vettek részt, és bemutatkozott az Agria és a Vörös Postakocsi nevű irodalmi lap is.
A pénteki zárónapon átadták az idei írótábor díjait, Jókai Anna például Nagyhordó díjat vehetett át, majd felavatták Kazinczy Ferenc és Radnóti Miklós emléktábláját is.
Mezey Katalin, a tábor elnöke bejelentette: a jövő évi Tokaji Írótábort a határon túli magyar irodalomnak szentelik, a címe pedig Sokágú síp: Kánon, hatás, közvetítés lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok